Pesti Srácok

Mutassa meg diákjainak, hogy mire képesek a kommunisták, nézzék meg az Urániában A halál népbiztosát!

A kommunista diktatúrák áldozatai emléknapja alkalmából februárban és márciusban lehetőség nyílik Stefka István A halál népbiztosa című, felrázó és látványos dokumentum-játékfilmjének csoportos megtekintésére és az alkotókkal készülő pódiumbeszélgetés meghallgatására Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a kulturális intézmény jóvoltából. Várják pedagógusok és intézmények jelentkezését a még szabad időpontokra! Hozza el diákjait, hogy ők is átérezhessék a kommunista eszmék veszélyét, és átélhető, játékfilmes jelenetek, illetve hiteles történelmi és dokumentumháttér révén megismerhessék az 1919-es vörösterror borzalmait és lényegét!

A Tanácsköztársaság 133 napjának igaz történetéről, a trianoni katasztrófa „előkészületeiről”, a vörösterror valódi arcáról és Szamuely Tibor népbiztos tömeggyilkossá válásnak történetéről ad áttekintést Stefka István és Csurka Dóra alkotása, a dramatizált jelenetekkel gazdagított dokumentum-játékfilm, A halál népbiztosa, amely Szamuely Tibor népbiztos életén keresztül láttatja a proletárdiktatúra időszakát és indítékait, a trianoni békediktátum közvetlen előzményeit.

A film csoportos vetítése diákok számára ingyenes, az Uránia Nemzeti Filmszínház jóvoltából. Arra kérjük a pedagógusokat, hogy időpont-egyeztetés céljából bátran írjanak az [email protected] e-mail címre, vagy hívják a 06 30 194 7994-es telefonszámot! A filmvetítés előtt megszólaló alkotók személyéről velünk is egyeztethetnek Mézes Gabriella kolléganőnknél a [email protected] címen. Várjuk Önöket diákjaikkal az Urániába!

Szamuely Tibor és társai kísérletet tettek arra, hogy Magyarországon is bevezessék a kommunista diktatúrát 1919-ben. Bár uralmuk mindössze 133 napig tartott, így is féktelen rombolást hajtottak végre. Emberek tömegeit kínozták és gyilkolták meg. Herczeg Ferenc kortárs író úgy fogalmaz:

PestiSracok facebook image

Stefka István filmje, A halál népbiztosa az első olyan alkotás, amely a dokumentum-játékfilm kereteit segítségül hívva idézi meg Szamuely életén keresztül a proletárdiktatúra időszakát. A dokumentum-játékfilmet a tavalyi évfordulón mutatta be a Duna Televízió, azóta a Kárpát-medence számos pontján és a Pesti TV-n is vetítették. Beválogatták a Terror Háza Múzeum, a Kommunizmuskutató Intézet és a 30 Éve Szabadon Emlékbizottság Viszlát, Lenin! című rendezvénysorozatába is. Schmidt Mária történész professzor, a Terror Háza főigazgatója a bemutató apropóján így méltatta az alkotást:

– méltatta a PestiSrácok.hu-t korábban kiadó GerillaPresS Kft. produkcióját. Schmidt Mária a pódiumbeszélgetésen egyébként kijelentette, hogy csak egyetlen kritikai észrevétele van a filmmel kapcsolatban, mégpedig, hogy miért nem készült belőle másfél órás mozifilm? Stefka István erre jelezte, hogy így is csak nagy nehézségek árán, a Média Mecenatúra és az Emberi Erőforrások Minisztériuma csekély támogatásaiból sikerült összeszedni a tévéfilm költségeit.

Részlet a filmből. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

A KOMMUNISTÁK MINDIG LOPNAK

A tudósítás szerzője, Balogh Gábor történész így folytatta:

A vetítést követő beszélgetésen Békés Márton kérdésére Schmidt Mária történész, főigazgató kiemelte:

Stefka István, a film ötletgazdája és kreatív producere elmondta, hogy azért is döntöttek a film elkészítése mellett, mert tarthatatlan volt az az állapot, hogy évtizedekkel a diktatúra bukását követően még mindig nem készült feltáró jellegű film a Tanácsköztársaság történetéről.

A vörös terror bevezetésének 103. évfordulójára elindítottuk A halál népbiztosa internetes oldalát is, ahol a teljes filmen kívül megtalálható számos, a vörös terrorhoz kapcsolódó riport, cikk, archív anyag, werkfotó és videó, illetve sok érdekesség! Keresse fel ahalalnepbiztosa.hu oldalunkat!

PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.