Pesti Srácok

A trianoni tragédia századik évfordulóján „Nagy-Románia hőseire” emlékeznek a román ortodox templomokban

A trianoni tragédia századik évfordulóján „Nagy-Románia hőseire” emlékeznek a román ortodox templomokban

Romániában nem lesz hivatalos ünnep a trianoni szerződés centenáriuma, de a román ortodox egyház valamennyi templomában megemlékeznek csütörtökön Nagy-Románia hőseiről. A román patriarkátus szerdán kiadott sajtóközleménye szerint a június 4-i liturgiákon mindenütt felidézik azoknak a hősöknek, katonáknak, harcosoknak, román diplomatáknak és mindazoknak az emlékét, akik 1916 és 1918 között hozzájárultak Nagy-Románia nemzeti szintű megvalósításához, és ennek nemzetközi elfogadtatásához, "különösképpen az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés által".

Június 4. hivatalos ünnepnappá nyilvánításáról a román parlament is törvénytervezetet fogadott el május 13-án, a jogszabályt azonban az államfő még nem hirdette ki, így a centenárium idején nem lesz hatályos.

– magyarázta a Maszol.ro hírportálnak Márton Árpád, az RMDSZ parlamenti képviselője, a szabályzatfelügyelő bizottság alelnöke. Mivel a jogszabályok – egyéb rendelkezés híján – a hivatalos közlönyben történő megjelenésüktől számított három nap után lépnek hatályba, a Trianon-törvény csak akkor lett volna hatályos az idei centenárium idején, ha az államfő legkésőbb június elsején kihirdeti. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök múlt heti, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tartott közös kolozsvári sajtótájékoztatóján kifejezte reményét, hogy az elmúlt hetek magyarellenes megnyilvánulásait Klaus Iohannis államfő nem tetézi a törvény kihirdetésével – emlékeztetett az erdélyi hírportál.

PestiSracok facebook image

Az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó trianoni békeszerződés évfordulójának hivatalos román ünnepnappá nyilvánítását azután kezdeményezte Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor, hogy tavaly a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at. A román jogszabály szerint ezen a napon fellobogózzák Románia köztereit, "a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak", amelyekről a közmédiának is be kell számolnia, és amelyekhez az állami és helyi hatóságok költségvetési forrásokat rendelhetnek. A Trianon-törvényt 235 szavazattal 21 ellenében és 25 tartózkodás mellett szavazta meg a bukaresti képviselőház.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.