A Mandiner szervezésében Krekó Péter, a Political Capital igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője beszélgetett a média felerősödött szerepéről, valamint a felelősségéről a koronavírus-járvány idején. A moderátor Boris Kálnoky egykori újságíró volt, aki olyan neves külföldi lapoknak dolgozott, mint a Die Welt, és jelenleg a Mathias Corvinus Collegium médiaiskolájának vezetője.
A koronavírus okozta gazdasági válság hatással volt a médiapiacra, átrendeződtek a viszonyok, a nyomtatott újságok háttérbe kerültek, hiszen az emberek többet voltak otthon, és az online térbe helyezték át a hírolvasást, információszerzést. A válság tulajdonképpen csak felgyorsította azokat a folyamatokat a médiapiacon, amik már évek óta elindultak, hiszen beszűkült a hirdetési piac, és a streaming, illetve a podcast világa vált uralkodóvá. Mivel a hírek és a fizetett hirdetések egyre inkább egybemosódnak, és sok esetben nehéz felismerni egy-egy információ forrását, a közösségi média táptalaja lett az álhírek egyre túlburjánzó ökoszisztémájának.
A Mandiner által szervezett vitán balról jobbra a szereplők: Krekó Péter, a Political Capital igazgatója, Boris Kálnoky műsorvezető, és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője
Az álhírek álvilága
A közösségi médián keresztül éppen ezért sokkal könnyebben jelennek meg az álhírek. Mráz szerint
ami a jó öreg televíziónál kikristályosodott, hogy mit lehet és mit nem, és a reklámot élesen elkülönítették a hírektől, a műsoroktól, addig ez a szabályozás a közösségi médiában nem történt meg.
Krekó Péter azonban óva intett mindenkit attól, hogy a közösségi oldalak túlszabályozás áldozatai legyenek, és pozitív fejleménynek tartja, hogy a Facebook elindította saját ellenőrző programját, amelyről nemrégiben mi is írtunk. A szabályozás kérdése előrevetíti azt az egész Európai Uniót érintő problémát, hogy a kérdés a nemzetállamok hatáskörébe tartozik-e, vagy globálisan kell-e fellépni az internetes nagyhatalmak ellen.
Mráz Ágoston Sámuel derűlátó a jövőt illetően:
Nagyon izgalmas lesz, amikor a nemzeti szabályozások megjelennek. Én optimista vagyok abban, hogy nemzetállami szinten is meg lehet szervezni, hogy tényalapú viták legyenek a Facebookon.
Bár nemrégiben Varga Judit igazságügyi miniszter is nyilatkozott arról, hogy a magyar kormány várja az Európai Unió szakmai állásfoglalását a Facebookkal kapcsolatban, a Political Capital vezetője progresszív természetéből fakadóan a nemzeti tényellenőrzés hazai szabályozásával kapcsolatban meglehetősen kételkedő:
Nem jó, ha autoriter természetű politikusok és kormányok veszik kezükbe ezt az ellenőrzést. Nem azt mondom, hogy rögtön kínai vagy orosz módszert alkalmaznánk, de nem lenne szerencsés döntés, ha politikai nyomásra szabályoznák a közösségi médiát.
Bár Krekó burkoltan lediktatúrázta a magyar kormányt, arról elfelejtkezett, hogy ennek az egésznek van egy másik vonulata is, mégpedig az, hogy példának okáért a Facebook szabályozása mennyire van harmóniában az adott országok jogrendszerével. Egy-egy visszás eset kapcsán melyik bíróság kezében van a döntés? Az alapvető világnézeti különbség mellett ez lesz a másik nagy kérdés, ami a jövőben a közösségi médiával kapcsolatban domináns szerepet fog kapni.
Újságírók helyett jönnek az influenszerek
A TikTok és az Instagram előretörésével felmerül a jogos kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán cikkekre, hagyományos újságírásra, amikor az emberek – főleg a fiatalok – a másodpercek töredékére vonatkozó vizuális tér foglyai? Ezzel kapcsolatban a szakembereknek sincs világos álláspontjuk, bár Krekó Péter szerint a TikTok nemigen tört be a politika és a közélet világába, jórészt azért sem, mert az idősebb, középkorú szavazói réteg még mindig a Facebookot használja.
Mráz Ágoston Sámuel derűsen tekint a jövőbe, hiszen a kormány a közösségi médiában győzelmi jelentésként tudja elkönyvelni az egyébként igencsak sikeres oltakozási kampányt és a gazdaság újraindítását. Krekó Péter is elismerte, hogy
a magyar kormány egyedülálló vakcinapolitikája egyelőre sikertörténet.
Ki lehet sikeres államférfi a digitális térben?
Mráz szerint
a modern médiapolitikában nagyon fontos, hogy szeressen szerepelni egy politikus. A másik fontos tényező a gyorsaság, hiszen folyamatosan jelen kell lenni. Ez is egy kicsit új típusú politikust igényel, bevállalósabbnak kell lenni.
Krekó Péter pedig azt hangsúlyozta, hogy
a gyorsaságon kívül ugyanazok a skillek kellenek, mint egy jó tévézési szereplésben. A lapos, centrista megjegyzések a közösségi médiában nem működnek. Míg a hagyományos médiában a hagyományos, mérsékelt karakter működik, addig a közösségi médiában a megosztó, sokkoló üzenetek jönnek be.
Ugyanakkor nagy kérdés, hogy egy közösségi médiát és reflektorfényt profin használó ripacskirály alkalmas-e a kormányfői szerepre, tud-e, képes-e hiteles, jó döntéseket hozni, magyarán egy országot vezetni.
Forrás: Facebook.hu; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Namond
2021-05-13 at 22:20
Ostoba vita témában, ostobaságok (is) elhangzanak.
Ha hazánkban, csak és kizárólag a hazai környezetvédelmi és biztonsági előírásoknak megfelelő autók forgalmazhatók, a social media szolgáltatóira nem a hazai előírások vonatkoznak és hazai bíróság nem lenne illetékes?
Ha a mobiltelefonokat Tanzániában gyártják, az ottani garanciális és szavatossági szabályok vonatkoznának a hazai eladásokra?
A szelfizgető ripacs, a magánéletben is ripacs.
Ripacsok nem a szerepléstől, szelfizgetéstől lesznek az emberek, hanem eleve ripacsok, minden – munkahelyi, családi – közösségben.
Az exhibicionizmus, ripacsság személyes tulajdonság, nem a média okozza.
A média csak bemutatja, lebuktatja a ferdéket és alkalmatlanokat, még akkor is ha a ferdeséget dicsőségnek állítja be.
Ha egy államférfi a legmegfelelőbb, legütősebb szelfi kiválasztásával foglalkozik, mikor végzi munkáját nemzettársaiért?
Miért is lenne államférfi az aki törvénykezés, törvények betartása, betartatása és erről sajtótájékoztató tartása helyett a szelfibotot tartja?
Torockó
2021-05-13 at 09:04
Kreko hülyesége, hogy a szélsőséges balliberális “közösségi oldalak” önellenőrzése alkalmazandó, szemben a demokratikusan megválasztott nemzetállami kormányok demokratikus törvényeivel. Azaz a mindenható új, podcastes, senki által nem választott, nem legitimált hatalom ne legyen ellenőrizhető egy-egy ország törvényeivel a kommunista diktatúra liberális változata.
Igenis ideje a hatalmi ágak közé besorolni a “média” mindenféle ágát és így a fékek és ellensúlyok rendszerét rájuk is alkalmazni. Mert ez így lenne demokratikus.
Magyar Gyula
2021-05-13 at 07:58
Egy jóképűnek mondott magas, vékony ember üres fejjel,bamba nézéssel, aki nem tudja mit csinál a következő percben, vagy egy köpcös, nyílt tekintetű, határozott, tele ötlettel és megvalósult tervekkel bíró ember, aki 30 évvel előbbre képes gondolkodni. Aki, amibe belefogott azt végig csinálta és be is jött. Neki is meg nekünk is. A rá és az ellene szavazóknak egyaránt.
Ha 22-ben rosszul szavaz az ország, annak visszafordíthatatlan következménye lesz. Magyarország gyarmat lesz. Ha hidegen tálalod fel a teát megkorbácsolhatnak, később le is lőhetnek. Ebben nagy gyakorlata van a fejlett nyugatnak.
Ami Hitlernek nem sikerült,azt az Unió most végre akarja hajtani.
Tegyünk ellene.
K Gyula
2021-05-13 at 07:05
Aki sokat szelfizget vagy Facebook Tik Tok -on időzik, nem maradhat energiája okos, eredményes dolgokra. Kari Gergely például. Egy pozitív dolog nem említhető nála/náluk. Az érdemi munka elmarad az egész stábuknál 2019 nov óta
K Gyula
2021-05-13 at 06:58
Zatyi vagy mások. Bunkó dolog trágár szavakat írni. Ez nem kocsma..kiábrándító dolog.