A klímacsatát és a fenntarthatósági fordulatot “vagy a városokban nyerjük meg, vagy városokban veszítjük el” – jelentette ki Áder János köztársasági elnök, miután hivatalában fogadta Szita Károlyt, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnökét kedden.
Az államfő a közös sajtótájékoztatón közölte: a klímaváltozás elleni küzdelem fő terepét jelentik a városok. Jelenleg a világ lakosságának több mint 50 százaléka városokban él, és 2050-re négy emberből három városlakó lesz. Energiafelhasználás és károsanyag-kibocsátás tekintetében is megkerülhetetlen tényezők a városok – hangsúlyozta. Áder János felidézte: Budapest 2015-ben, Tarlós István főpolgármestersége idején, a megyei jogú városok pedig 2018-ban csatlakoztak az Under2 elnevezésű mozgalomhoz, amely azért jött létre, hogy a párizsi klímacsúcs aláíróit “a korábbinál is ambiciózusabb megállapodásra ösztönözze”. Hozzátette: először annak módszertanát kellett kidolgozni, hogy az egyes megyei jogú városokban miként csökkent a károsanyag-kibocsátás 1990 és 2019 között, valamint a városokra lebontva terv készült a mérsékléséhez szükséges döntésekről.
Áder János elmondta azt is, hogy a szakmai munkát és “a leltár” elkészítését a Kék Bolygó Alapítvány szakmai csapata koordinálta. Jelezte, hogy a két hét múlva kezdődő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón és Világtalálkozón kiállítók egy része arra keres választ, miként lehet okosvárosokat építeni, a meglévő infrastruktúrát hatékonyabban és környezetkímélőbb módon működtetni, az energiahatékonyságot javítani.
Szita Károly – aki Kaposvár Fidesz-KDNP-s polgármestere is – az eseményen beszámolt arról, hogy Magyarország éves károsanyag-kibocsátásának 24 százalékáért a 23 megyei jogú város a felelős. Az eredményekre térve úgy fogalmazott: “nem tétlenkedünk, a polgármesterek jelentős eredményekről számoltak be”. A Kék Bolygó Alapítvány koordinálásával elkészített leltár eredményei alapján a legnagyobb károsanyag-kibocsátó az energiaszektor, utána az ipar, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság következik, ami meghatározta a városok cselekvési irányát – mutatott rá Szita Károly. Az MJVSZ elnöke bejelentette: Pécs, Salgótarján és Kaposvár már olyan mértékben – 55 százalékkal – csökkentette a kibocsátását, amit eredetileg 2030-ra kellett volna teljesítenie, továbbá nagyon közel van ehhez Szeged, Zalaegerszeg, Érd és Sopron.
A kibocsátás-csökkentő intézkedésekre egyebek mellett példaként említette, hogy Debrecen korszerű közvilágítást alakított ki, Miskolc geotermikussá alakította át a távhőrendszerét, Sopron napelemparkot épített, Szeged szintén a távhőrendszerét korszerűsítette, Kaposváron pedig megépült Közép-Európa legnagyobb – mintegy 100 megawattos – napelemparkja, továbbá a város lecserélte az autóbuszflottáját is. A jövőre térve rögzítette, hogy a megyei jogú városok a beruházásaiknál figyelembe veszik a fenntarthatóságot, az energiahatékonyságot. Kecskemét és Kaposvár biomassza-alapúra állítja át távhőrendszerét, a somogyi megyeszékhely ezen felül 2026-ra elektromos buszokra cseréli a mostani sűrített földgázzal működő járműveit, valamint öt másik dunántúli várossal energiaközösséget hoznak létre 60 milliárd forintos beruházással – ismertette, majd leszögezte: “2030-ra mindazt, amit vállaltunk, elérjük, 2050-re pedig klímasemlegesek leszünk”. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy mit tudni a fővárosnak az elmúlt két évben az Under2 kezdeményezéshez kapcsolódó eredményeiről, az MJVSZ elnöke úgy válaszolt: az elmúlt két évben a klímavészhelyzet kihirdetésén kívül “semmiről nem tud”. Hozzátette: “ez vagy azért van, mert a sajtó nem tudósított róla (…), vagy azért, mert nem történt semmi”.
Az önkormányzatok iparűzésiadó-bevételeinek csökkentésére vonatkozó másik újságírói felvetésre Szita Károly úgy reagált: annál nincs fontosabb, mint hogy a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek köszönhetően megmaradnak a munkahelyek, a klímavédelmi beruházások pedig nem sérülnek.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor
P.S.
2021-11-17 at 08:11
Két jégkorszak között vagyunk, csak nem tudjuk hol és merre tart. (Bacsák, Milankovics)
Elnök úr te tudod?
Széndioxid nélkül halálbolygó a Föld.
Hagyják abba a hisztit!!!
Sokba kerül az adófizetőknak.
egon samu
2021-11-16 at 22:53
Klimacsata….
Hogyan lehet egy “ügynök” Magyarország elnöke?
Királytigris
2021-11-16 at 21:13
Janikánk összekeveri a körtét az almával.
Jogász ne avatkozzon a természettudósok dolgába, mert nem ért hozzá!
csakafidesz
2021-11-16 at 17:30
Van egy rossz hírem. Úgy ötven évvel ezelőtt már elveszítettük a klimacsatát. Én fuldokoltam Rómában, Londonban, Párizsban, stb. Mára London belvárosa némileg jobb lett, de nehéz átmenni az utcákon a sok autó között. Most Budapest él úgy, mint London 25 évvel ezelőtt.
Királytigris
2021-11-16 at 17:23
Janikám!
Nincs klímacsata! Ez a klímahiszti egy lázálom!
Összetéveszted a klímaváltozást a környezetszennyezéssel. Tudod az almát a körtével…
A legnagyobb szennyező a szilárd tüzelés. Hiába van Kaposváron naperőmű, télen amikor legjobban kellene az energiája a fűtésre, nincs. Úgyhogy szegények télen feldughatják maguknak.
Orientál
2021-11-16 at 17:11
Ami szintén nagyon szennyezi a levegőnket és környezetünket az az hogy vizes fát égetnek el a kályhájukban vagy a kazánjukban.
Solaris
2021-11-16 at 16:34
Az igazi környezetszennyezés a felesleges dolgokrra fordított energia.
Mint amit ebben a témában is elkövettek.
Horror szám jönne ki, ha mindent összeadnánk.
Vladtepesch
2021-11-16 at 16:26
Ez elégtelen volt János fiam, leülni.
———————-
Most vettem egy nagy levegőt és folytatom:
1. A Föld klímáját a Nap tevékenysége befolyásolja. Semmi más. Az egész légkörben ÖSSZESEN (!!!) 0,038% CO2 biztosan nem. Aminek az aránya egyébként évszázmilliók alatt gyakorlatilag nem változott és most sem változik.
2. Az állítólagos klímaváltozást nem szabad összekeverni a környezetszennyezéssel (amit folyton füstölgő gyárkéményekkel illusztrálnak – megjegyzem a füst pont hogy nem üvegházhatású – elég csak a vulkánkitörések utáni lehűlésekre gondolni).
KONKLÚZIÓ: ember okozta klímaváltozás NINCS.
Ember okozta környezetszennyezés VAN.
Az utóbbival kell kizárólag foglalkozni.
Az előbbihez meg alkalmazkodni (azaz a rajtunk kívül esetleg bekövetkező klímaváltozáshoz).
RV
2021-11-16 at 16:18
Ekkora marhát, mint ez az Áder! (Persze most tudom, hogy nagypolitikában a klímahiszti a trendi, és a klímahisztinek igen kevés politikus mer ellentmondani.)
A föld klímája azóta változik a földön, amióta létrejött, és addig fog változni, amíg megmarad, de mivel semmi nem örök a világmindenségben, a föld is el fog pusztulni egyszer. A csillagászok szerint a Nap-ba fog belezuhanni végóráiban!
Lehet vigyázni a környezetünkre, és kell is! Lehet vigyázni a vizeinkre, levegőnkre és a teljes környezetünkre, de a föld klímaváltozásaihoz csak igazodni lehet, a föld klímáját egy állapotban tartani lehetetlen, mert az a többi bolygó mozgásától és a Nap aktív tevékenységétől függ, és állandóan változik!