A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában – figyelmeztetett Áder János köztársasági elnök hétfőn az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián, amelyet a koronavírus-járvány miatt online térben rendeztek meg. Az államfő – a rendezvény fővédnöke – a résztvevőkhöz szólva kiemelte: azért találkoznak ebben a formában is, hogy négy napon keresztül a klímaváltozás Kárpát-medencei, magyarországi hatásairól cseréljenek eszmét, hogy feltérképezzék az elmúlt években, évtizedekben felhalmozott tudást, és elkezdjék azt a közös munkát, ami két és fél év múlva az első nemzeti értékelő jelentéshez vezet.
Áder János azt mondta: a majdani jelentés tartalomjegyzéke világos szándékot mutat. Annak válaszokat kell adnia az éghajlati kényszerektől a kibocsátási tendenciákon át, a mitigációs (csökkentési) és adaptációs lehetőségeken keresztül az éghajlatváltozás gazdasági, jogi, költségvetési vonatkozásáig számos kérdésre. Az államfő szerint a konferencia résztvevőinek vállalása egyszerre időszerű, reményt keltő és tiszteletre méltó. Időszerű, hiszen öt évvel a párizsi megállapodás után ma távolabb vagyunk az akkor elfogadott céloktól, mint a megállapodás pillanatában – hangsúlyozta. Reményt keltő, mert a felhalmozott tudás cselekvésre váltásával még el lehet kerülni a nagyobb bajt.
Tiszteletre méltó, mert a konferencia résztvevői azt vállalják, hogy rengeteg egyeztetést, tanácskozást követően 2023 őszére elkészítik javaslatukat – mutatott rá. Az államfő azt mondta: munkájukhoz ma kedvező a politikai széljárás. Magyarország rendelkezik harmincéves nemzeti éghajlatváltozási stratégiával. Az Országgyűlés törvényben rögzítette a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt. A magyar nagyvárosok pedig csatlakoztak az Under2 mozgalomhoz. Most – amikor a járvány harmadik hulláma tetőzik – még kevesen gondolkodnak azon, hogy mi lesz a következő években, évtizedekben – emelte ki a köztársasági elnök, megjegyezve: pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a járvány után hogyan tér vissza az élet a régi kerékvágásba.
Az államfő elmondta, hogy a találkozóra készülve néhány kérdés benne is felötlött. Először, hogy miként lehetséges a klímaváltozásról, fenntarthatóságról való gondolkodás társadalmi támogatottságát növelni. Miként lehet mindenki számára nyilvánvalóvá tenni, hogy amiről kutatási eredményeik szólnak, mindannyiunk életét befolyásolják, legyen szó klímaváltozásról, fenyegető vízválságról vagy a biológiai sokféleség hanyatlásáról. Továbbá miként lehet elérni, hogy a kedvezőtlen tendenciák bemutatása ne klímadepresszióhoz vezessen, hanem egyéni és közösségi cselekvés mozgatórugója legyen. Áder János felhívta a figyelmet arra: ismert, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklése az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a mindennapi élet szempontjából is jelentős változást igényel. Mindez – kár lenne tagadni – érdekek sérelmével jár – fogalmazott az államfő, azt kérdezve: hogyan lehet a környezeti fenntarthatósági, gazdasági, társadalmi, politikai érdekeket összeegyeztetni.
A köztársasági elnök feltette azt a kérdést is: megváltoztatható-e az a szemlélet, hogy ugyan az általános szabályokkal a többség egyetért, de azért sokan keresnek önfelmentő magyarázatokat arra, hogy rájuk mindez miért nem vonatkozik? Áder János szerint az is kérdés, át tudják-e alakítani a gazdasági, közgazdasági gondolkodást, úgy, hogy egy-egy új beruházáskor nemcsak a várható rövid távú hasznokat, hanem a biztosra vehető rövid- és hosszú távú károkat is figyelembe veszik. A szennyező fizet elve mellett hogyan alkalmazható, hogy a szennyezés hatástalanítása a termelési folyamat végéig történjen meg? – kérdezte. Kiemelte azt is, egyre többször lehet olvasni cikkeket arról, hogy milyen ügyes mérnöki megoldásokkal lehet a klímaváltozás hatásait csökkenteni. Mit kell ehhez a légkörbe juttatni, mit kell a tengerekbe szórni. Nekem ezek az ötletek nem tetszenek – fogalmazott Áder János, aki végül azt a kérdést tette fel: hogyan kerülhetjük el, hogy egy bajból kettőt csináljunk?
Társadalmi elfogadottság növelése; különféle érdekek beszámítása; a gazdasági hasznok és a társadalmi károk egyidejű mérlegelése; megelőzés; az álmegoldások elkerülése – összegzett az államfő, hozzátéve: a kérdéseket még hosszasan lehetne sorolni. Áder János beszéde végén idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta: az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie. Az önök vállalása nem kevesebb, mint hogy segítenek bennünket megküzdeni saját természetünkkel – mondta a köztársasági elnök, aki sok sikert kívánt a tanácskozáshoz és eredményes munkát a következő évekre.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor
egon samu
2021-04-12 at 15:05
Számomra kissé zavaró, hogy az elnök úr szinte szószerint szajkózza a klimahuhogók pánikpropagandáját.
Az egész emberiségnek a Föld bolygó klimájára való hatása kevesebb mint 1% lehet.
Hiszen a komoly klimaváltozások a Föld történetében már akkor megtörténtek, mikor még a mai emberiségnek csak töredéke létezett, autók, erömüvek, globális árufurikázás és ipar nélkül.
Covid és “klimakatasztrófa” eltörpülnek a diktatórikus jograblások és totalitáris ideológiák fanatikus hívei által terjesztett veszélyek mellett…
Solaris
2021-04-12 at 15:04
Áder úr, nem kell már sokáig evvel vesződni.Én már tudom ki lesz ön után. De Ön is….
Amarna
2021-04-12 at 15:03
Az Ürge leányzónál már utaltam Áder János mondataira is…hogy nem szállok vitába.
hogy az égéstermékek is az ózonréteg elvékonyodásat eredményezik..
Az évszakok osszemosodnak…
bl
2021-04-12 at 11:58
Vizet kell vinni mindenhová és a klíma ezzel meg is van oldva. Ahol párolgás van ott nem lesz nagybaj. A technológia lehetőségek már adottak, a finanszírozás pedig a mai játékpénzek korában csak akkor érdekes ha túl sok erőforrást von el más céloktól.
Gullwing
2021-04-12 at 11:53
Négy nap 10 szekció meghívott előadókkal.
Királytigris
2021-04-12 at 11:50
Kétkedem, tehát vagyok!
1. Összetévesztik a klímaváltozást a környezetszennyezéssel. 2. Aki meg nem tud már magával mit kezdeni és ráadásul még politikus is, elkezd klímahisztizni.
Persze a klímaváltozás ellen semki semmit nem tud tenni, de azért szájkaratének nagyon jül beválik.
Kétkedem, tehát vagyok
2021-04-12 at 11:34
Mi lett azzal a pándémizériában elsajátított elvvel, hogy hallgass a tudós szakértőkre, és ne ülj fel mindenféle pletykának illetve szélhámosságnak? Elgondolkodott már valaki azon, hogy miért politikusok (Al Gore-tól Áder Jánosig), és Greta Thunberg-féle kirakati figurák a klímabiznisz szószólói?
Klímaváltozás már sokszor volt a történelem folyamán. Viszont most először jelenik ez meg egy ún. “long confidence game” formájában.
gőzmozdony
2021-04-12 at 11:22
Hát igen… Az emberek gondolkodását megváltoztatni, na az lesz kutya nehéz!
Királytigris
2021-04-12 at 11:06
“Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta: az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie.”
Lásd: Amikor ömlik a szemét a szomszédoktól a Tiszán és a Szamoson, akkor bizony ez nagyon is aktuális.
James Clever jr.
2021-04-12 at 10:44
“Miként lehet elérni, hogy a kedvezőtlen tendenciák bemutatása ne klímadepresszióhoz vezessen.”
Kevesebb pánikkeltés, kevesebb depresszió.