Talán az egyik legfontosabb állomásához érkezett a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz könyvsorozata, amely a környező országok magyarságának jogi státuszait dolgozza fel tematikus köteteiben. Ebben a felsorolásban nem is lenne ildomos egyik kisebbségi létet a másikkal összevetve rangsorolni, a legújabb, Szlovéniával foglalkozó munka ugyanakkor abban a tekintetben mégis kiemelkedő, hogy egy olyan jogi keretrendszert mutat be, amely követendő példája lehetne minden más környező országnak, különösen az Európai Unióba igyekvő Ukrajnának.
A kötetet bemutató sajtótájékoztatón Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó köszöntőjében elöljáróban hangsúlyozta: Szlovénia a kisebbségjogi könyvsorozatban azért kiemelt jelentőségű, mert az országban példaértékű az őshonos kisebbségek védelme, így megfogalmazható, hogy minimum erre a szintre kell felkapaszkodnia minden környékbeli államnak.
Horváth Ferenc, a szlovén parlament magyar nemzetiségi képviselője, Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó és Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója. Fotó: MTI
Mint hozzátette, igen tanulságos továbbá a két ország közötti jó viszony, amely politikai pártoktól és kormányoktól függetlenül évtizedes hagyományokra tekinthet vissza.
Kisebbségjog a gyakorlatban
Szili Katalin előadásában felidézte: 2022-ben kettős szándékkal indult a könyvsorozat, amely egyrészt egyfajta leltára a kisebbségi jogoknak országokra bontva, másrészt általuk lehetősége nyílik a kutatóknak, politikusoknak összehasonlítani a magyar nemzeti kisebbségek helyzetét jogszabályokra, bilaterális megállapodásokra, keretegyezményekre lebontva. Mint kiemelte, újabb dimenziót teremt az összehasonlításoknak, hogy a kötetek kitérnek arra is, hogy az egyes jogszabályok hogyan érvényesülnek, hogyan kerültek végrehajtásra, hogyan működnek vagy nem működnek a gyakorlatban. Szili Katalin kiemelte: nem utolsósorban a kötetek közérthető kézikönyvnek is tekinthetőek, amelyekben a magyar közösségek tagjai utánanézhetnek, milyen jogok is illetik meg őket.
Szlovénia alkotmányában ismeri el az őshonos kisebbségek létét és identitásuk megőrzésének jogát
A konkrét jogi helyzetre térve Szili Katalin kiemelte: már az a puszta tény, hogy a szlovén alkotmány az 1970-es évektől kezdve őshonos kisebbségként ismeri el mind a magyarságot, mind az olaszokat, példa nélküli, ahogyan az alaptörvényből levezetett kisebbségjogi szabályok is. Mint kiemelte, utóbbiak egyszerre fogalmaznak meg diszkriminációellenes kitételeket, valamint „pozitív diszkriminációt” is, azaz olyan „identitásjogokat”, amelyek biztosítják a nemzeti közösségek önazonosságának megőrzését. Mint Szili Katalin megjegyezte, általánosságban is megfigyelhető, hogy a kisebbségjog alapját a Magyarország-környéki országok a többségi társadalom anyanyelvéhez való viszony határozza meg, sok esetben ráadásul a szabályozás inkább az államnyelvet inkább védi a kisebbségi közösségek nyelvének rovására.
A szlovén szabályozás magából az önazonosság megőrzésének a fontosságából vagy szükségességéből vezeti le a szabályokat
– hangsúlyozta Szili Katalin, hozzátéve: Szlovéniában az egyéni és a közösségi jogok is biztosítottak. Kifejtette: a kollektív jogok azért fontosak, mert minden ország integrálni szeretné a saját nemzeti kisebbségi közösségeit, ugyanakkor, ha ez az integráció a közösségi jogok biztosítása nélkül megy végbe, az asszimilációhoz vezet. A szlovén szabályozás tehát biztosítja,
hogy az integráció ne vezessen asszimilációhoz.
Szili Katalin kiemelte: Szlovéniában az anyanyelv használata a közigazgatásban, a hivatalos helyeken is biztosított, ahogyan az anyanyelven történő oktatás joga is.
Szili Katalin. Fotó: MTI
Ahol a párbeszéd működik
A miniszterelnöki megbízott végezetül kitért arra: a két ország közötti jó kapcsolatokat jellemzi, hogy mind a szlovéniai magyar, mind a magyarországi szlovén kisebbség identitásvédelmét a folyamatosan működő Kisebbségi Vegyesbizottság biztosítja.
Példaérdékű az a kooperáció, amely a két közösség, azaz az őrvidéki szlovénség és a muravidéki magyarság között létezik
– hangsúlyozta, hozzátéve: ez az együttműködés egyfajta kiteljesedett kulturális autonómia biztosít mind a két közösség számára.
Ha távolabbról tekintünk a Kárpát-medencére, akkor ez az a térség, ahol a párbeszéd működik
– jelentette ki Szili Katalin.
Ilyen a kulturális autonómia
Horváth Ferenc, a szlovén parlament magyar nemzetiségi képviselője az ünnepélyes könyvbemutatón elsőként megjegyezte: külön öröm a számára, hogy a negyedik kötet Muravidékkel foglalkozik, hiszen a döntéshozók jellemzően megragadnak a nagyobb magyarlakta régióknál; a horvátországi, szlovéniai magyarok könnyen kiszorulnak az érdeklődés köréből. A kisebbségjogi kalauzra térve kiemelte: Szlovéniában több mint kétszáz törvény és alacsonyabb szintű rendelkezés rögzíti az őshonos kisebbségek jogait, és ugyan volt olyan magyar törekvés, hogy ezeket egyetlen kerettörvényben összegezzék, ez máig nem valósult meg. Ettől függetlenül kiemelte: a Kárpát-medencében Szlovéniában vannak a legmagasabb szinten biztosítva azok az őshonos kisebbségeket megillető különjogok, amelyek egyfajta kulturális autonómiát is biztosítanak a muravidéki magyarság számára. Horváth Ferenc kitért arra, hogy kevés ország biztosít külön listát a választások alkalmával a kisebbségei számára, ennek révén ugyanakkor mindig van magyar képviselő a szlovén parlamentben, aki szélsőséges esetben akár egy szavazattal is bejuthat. A képviselő elmondta: azokon a területeken, ahol a két őshonos közösség él, nyelvük hivatalos nyelvnek számít, általánosságban szabadon használhatják nemzeti szimbólumaikat.
Horváth Ferenc. Fotó: MTI
Muravidék magyarsága rácáfolt a történelemre
Horváth Ferenc kitért arra is: nagyon fontos, hogy Magyarország a rábavidéki szlovénoknak is biztosítsa azt a kitüntető figyelmet, amelyet a muravidéki magyarok élveznek. Mint kiemelte, egyrészt azért, mert kis számarányuk miatt hasonló sorban osztoznak, másrészt, mivel ez kétoldalú politikai szinten biztosítja a kisebbségek jó helyzetét. Kiemelte, hogy a két kisebbségi közösség a híd szerepét látja el a két ország viszonyában, és megmaradásuk szempontjából nagyon fontosak lennének azok a térségi gazdaságélénkítő programok, amelyek megvalósulása még várat magára. Végezetül Horváth Ferenc elmondta:
azt szeretném, ha száz év múlva is ugyanilyen tanulmány születhetne, mint most. Amikor 1920-ban a másik országban ébredtek fel az őseink, akkor azt jósolták a számukra, hogy a következő évtizedekben, de legkésőbb 1970-re a muravidéki magyar közösség kihal. Erre eddig rácáfoltunk!
Forrás: Nemzetpolitikai Kutatóintézet/Facebook
A kötet a Nemzetpolitikai Kutatóintézet honlapjáról letölthető.
A korábban megjelent kötetekről bővebben az alábbi cikkekben olvashatnak:
- Az első kötet a legnehezebb sorban élő kárpátaljai magyarsággal foglalkozik, amelynek jogait már a háború előtt számtalan esetben szűkítette a kijevi vezetés. Mint a kötet kapcsán portálunknak Szili Katalin miniszterelnöki megbízott fogalmazott, a kárpátaljai magyarságnak tudnia kell, hogy számíthatnak az anyaországra.
- A második, az erdélyi magyarsággal foglalkozó kalauz a szerzők szerint rávilágít arra: az elmúlt évtizedek kisebbségvédelmi munkája arról szólt, hogy folyamatosan figyeljék, nehogy az egymást érő román törvénymódosításokkal sérüljenek, szűküljenek a magyar közösség jogai.
- A harmadik, Felvidékkel foglalkozó kötetben többek közt arról írnak a szerzők, hogy létezik gazdasági jellegű diszkrimináció is, amely a magyarlakta vidékeket sújtja.
Vezetőkép: MTVA/Molnár-Bernáth László
Facebook
Twitter
YouTube
RSS