Rommá díjazott kereszténygyalázó gúnyrajz – Pápai Gábor karikaturista nagy felháborodást kiváltó, Müller Cecíliát és Jézus Krisztust ábrázoló “alkotása” nagy karriert futott be a hazai és a nemzetközi médiában a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) jóvoltából, olyan tetszést kiváltva a balliberális oldalon, hogy még a bíróságról is rendre visszapattantak a feljelentések. Egyetlen kivétel azért mégis akadt: egy személyiségi jogi peren végül elbukott a gúnyrajzot közlő Népszava. A lap kiadója ezután a Kúriához fordult, de ott sem jártak sikerrel. Ez vélhetően igencsak rosszul érintette őket, olyannyira, hogy alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő. Az Alkotmánybíróság azonban ezt elutasította. Nézzük, miről is van szó.
“Alapbetegsége függőséget okoz” – ezzel a felirattal jelent meg 2020 áprilisában Pápai Gábor viccesnek szánt gúnyrajza, amelyen Müller Cecília és a keresztre feszített Jézus szerepeltek. Az még hagyján, hogy a rajz egyértelműen sértő minden jóakaratú ember megítélése szerint, legyen az keresztény avagy sem, de a poénja is annyira gyengécske és sekélyes, hogy még a Sas-kabaré színvonalát is messze alulmúlta. Egyszóval ez az enervált poénocska egyszerűen nem érte meg, mert amennyivel kevesebbeket nevettetett meg, annál többeket sértett. Két évet kellett várni, hogy ezt a Kúria is megerősítse, azonban a karikatúrát közlő lap kiadója továbbra is kitart amellett, hogy a gúnyrajz nem sértő, sőt, inkább humoros. Érvelésük szerint ráadásul a Kúria alaptörvény-ellenes ítéletet fogalmazott meg, ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak, a grémium azonban elutasította az általuk benyújtott alkotmányjogi panaszt.
Az indítványozó által kiadott politikai napilapban 2020 tavaszán karikatúra jelent meg, amely miatt a felperes, aki a KDNP tagja és római katolikus vallású keresztény, keresetet terjesztett elő annak megállapítását kérve, hogy az indítványozó a karikatúra közlésével megsértette a keresztény vallási közösség méltóságának jogát. A bíróság első fokon a keresetet elutasította, mivel úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó karikatúra tárgya nem a vallás vagy a kereszténység, hanem a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs kommunikációja, maga a rajz pedig a mondanivaló kifejezéséhez felhasznált eszköz; a véleménynyilvánítás célja tehát nem a katolikus közösség megsértése volt. A felperes fellebbezése nyomán eljáró Fővárosi Ítélőtábla az alkotmányjogi panaszban támadott másodfokú ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és megállapította, hogy az indítványozó megsértette a felperes keresztény vallási közösséghez tartozással összefüggésben érvényesített, emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott ítéletek meghozatala során a bíróság nem vizsgálta, illetve tévesen értékelte a konkrét ügy körülményeit, így azt, hogy a szóban forgó karikatúra nem egy adott közösség ellen irányult, hanem annak célja egy közéleti, politikai kérdésben megfogalmazott kritikus vélemény közvetítése volt, amelyhez a vallási jelképet csupán eszközül használta fel. Beadványukban kifejtették: “a sérelmezett bírói döntések nem felelnek meg az Alkotmánybíróság gyakorlatában kialakított elveknek, ami az Alaptörvény IX. cikkében biztosított véleménynyilvánításhoz való jog megsértéséhez vezetett, emellett nem veszik figyelembe az európai uniós ítélkezési gyakorlatot, és ezzel az E) cikkben foglalt alapelvet”.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ügyben a bírósági döntések nem kérdőjelezték meg, hogy az indítványozó közlése közéleti közlés. A társadalmi jelentőségű közlés mellett azonban a képi ábrázolás és a kapcsolódó szövegek a vallás gyakorlóival kapcsolatos negatív értékítéletet tartalmaztak. A kettő között a közlés nem teremtett egyértelmű okozati összefüggést, így – a logikai kapcsolat hiányában – a vallásos érzékenységet sértő szövegrész közlése öncélú volt. Az indokolásban úgy fogalmaznak:
Az Alkotmánybíróság osztja a Kúria álláspontját, hogy a vallási jelkép használata öncélú, ha a közügyek megvitatásához semmivel sem járul hozzá. Ilyen esetben nem jelenti a véleménynyilvánítási szabadság aránytalan korlátozását, ha a bíróság a vallási közösség méltóságának védelmét részesíti előnyben a jogvita során.
Az Alkotmánybíróság tehát nem látta megállapíthatónak, hogy az eljáró bíróságok ne vették volna figyelembe az indítványozó véleménynyilvánításhoz való jogát, vagy hogy ne az alkotmánybírósági döntéseknek megfelelően végeztek volna el az alapjogi mérlegelést. Ezért utasították el az alkotmányjogi panaszt – olvasható az Alkotmánybíróság által kiadott közleményben. Ebben azt is írják: az, hogy valaki nem tartja sértőnek, még nem jelenti azt, hogy alkotmányos jogára hivatkozva olyan tartalmat tegyen közzé, ami átlépi a véleménynyilvánítási szabadság védett körét. Az Alkotmánybíróság osztja a Kúria álláspontját, miszerint a Népszava a vallási jelképet öncélúan használta fel: mind a képi ábrázolás, mind pedig az ahhoz kapcsolódó szöveg oly módon volt sértő a hívő emberek számára, hogy az túlment a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jog gyakorlásán.
Az AB határozatának részlete
Az elsőfokú ítélet jópofának minősítette a karikatúrát…
A vallásgyalázó karikatúráról a PestiSrácok.hu korábban részletesen írt, és arról is beszámoltunk, hogy Vejkey Imre KDNP-s képviselő volt az, aki nem hagyta szó nélkül az ügyet és eljárást indított a lap ellen. Bár elsőfokú ítéletében a bíróság nem tartotta helytállónak a Vejkey Imre által indított keresetet, másodfokon pert nyert.
Az ügyben eljáró bírónő első fokon elutasította a keresetet, mondván, a Népszavában megjelent karikatúra jópofa, az átlag magyar állampolgár pedig viccként fogja fel a látottakat. A bírónő úgy érvelt, hogy ha letakarja a szöveget és a kép többi részét, akkor az szerinte egy konvencionális Krisztus-ábrázolás. A tárgyalás során Gál Zsófia Lívia bíró a baloldali sajtó kereszténygyalázó gyakorlata ellen indított tiltakozó petíciót – amit több mint harmincezren írtak alá – sem volt hajlandó figyelembe venni, a felperes pedig hiába jelent meg személyesen a tárgyaláson, egy árva szót sem szólhatott.
A bírósági indokolás szerint a lap a Jézust gúnyoló karikatúrája és szövege miatt megsértette a keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát.
Rendkívül fontosnak tartom a jogerős ítéletet a keresztény közösség védelme céljából. Fontos, mert az elsőfokú tárgyaláson keresztényként másodrangú állampolgárnak éreztem magam, ez az ítélet azonban visszaállította a rendet; a keresztényeket is megilletik az alapvető jogok, azokat érvényesíteni lehet a bíróságon. Botrányos, hogy az elsőfokú eljárás során azt mondták ki, hogy Jézussal lehet viccelni és relativizálták a helyzetet – elképesztő bírói álláspont volt, örülök, hogy ezeket a kérdéseket helyre tette a másodfokú eljárás
– mondta a Pesti TV Az Ügy című műsorában Vejkey Imre. A parlamenti imacsoport vezetője arról is beszélt, hogy az inkriminált képpel kapcsolatban példátlan egyházi összefogást sikerült teremteni a felekezetek közös részvételével.
A keresztény egyházak együttesen álltak az ügy mögé, a katolikus, evangélikus, református közösségek mellett a teljesség igénye nélkül a Szabadkeresztény Egyház, a Baptista Egyház, pünkösdiek, a zsidó közösségek, sőt, még a Magyarországi Iszlám Egyház is együttérzésükről biztosítottak
– mondta. A politikus szerint mindennek komoly üzenete van a keresztény emberek számára:
Lehet, hogy megpróbálnak elnyomni minket, lehet, hogy egyes pártok még a gyónási titkot is támadják, de érdemes kiállnunk Krisztusért, érdemes védenünk a hitünket.
Vejkey Imre Az Ügy korábbi adásában arról is beszélt, hogy tavaly decemberben “rendkívül furcsa dolog történt, ugyanis az Európai Parlament Brüsszelben egy furcsa lopakodó jogalkotást akar a nemzetállamok elé terjeszteni, ami a büntető törvénykönyv egységesítéséről szól”. Ennek lényege az, hogy a gyűlöletbeszédet is gyakorlatilag terrorcselekményként értelmeznék. Ez viszont komoly veszélyt jelent a keresztényekre nézve, hiszen több helyen gyűlöletbeszédnek minősül idézni a Bibliából. A javaslat elfogadását követően pedig sanszos, hogy nem gyűlöletbeszéd, hanem terrorcselekmény miatt indítanak ellenük eljárást…
Az Ügy korábbi adásában részletesen foglalkoztunk a témával, amelyet ide kattintva nézhet vissza.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS