Novák Katalin köztársasági elnök megbízásából Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a nemzeti ünnep alkalmából pénteken, Budapesten adta át a Magyar Érdemrend keresztjeit. A legmagasabb magyar állami kitüntetéssel, a Magyar Szent István-renddel a köztársasági elnök személyesen tüntette ki a díjazottakat.
Koptik Odo dömölki apát már az 1741-es országgyűlésen javasolta egy Szent Istvánról elnevezett nemesi lovagrend létrehozását. Esterházy Ferenc gróf – akkor Moson megye főispánja, 1762-től magyar kamarai főkancellár – 1760-ban nyújtott be részletes javaslatot az uralkodónak civil érdemrend létrehozására, az 1757-ben alapított Katonai Mária Terézia-rend mintájára. Esterházy újabb tervezetét Mária Terézia 1764. február 20-án fogadta el, és Esterházyt nevezte ki az alapítandó rend kancellárjává. A döntés hátterében az lehetett, hogy a királynő 1764 júniusára országgyűlést hívott össze, amelyen a hadiadó emelését szerette volna elérni; e gesztussal a rendek jóindulatát igyekezett elnyerni.
A Szent István-rend (Insignis Ordo Sancti Stephani) alapítására a királynő legidősebb fia, József főherceg – a későbbi II. József – római királlyá történő koronázásának napján, 1764. május 5-én került sor, és másnap már megtörténtek az első adományozások. A rend magyar jellegének hangsúlyozása érdekében a királynő a jeles alkalomra magyar viseletben jelent meg, kíséretét kizárólag magyar nemesek alkották, és fontos szerepet játszott a ceremónián a magyar testőrség. A rend ünnepe augusztus 20-a, Szent István király emléknapja, nagymestere az uralkodó lett, latin nyelvű jelmondata így szólt: “publicum meritorum praemium”, azaz a köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma.
A kitüntetéssel elsősorban polgári szolgálatokat ismertek el, politikusok, diplomaták, hivatalnokok és a XIX. században már művészek és tudósok is megkaphatták. (A legenda szerint Arany János visszautasította a kiskeresztet, sőt, válaszul írta volna A walesi bárdokat – a valóságban a költeményt 1857-ben írta, és tíz évvel később, a kiegyezés után kapta a kitüntetést, amelyet jobb meggyőződése ellenére, barátai unszolására elfogadott, de nem köszönt meg.) Az elismerést protokolláris és külpolitikai okokból is osztották, így a listán szerepel a szabadságharcot leverő Windisch-Grätz herceg, a megtorlást vezénylő Haynau, avagy 1938 után Hermann Göring, a náci Harmadik Birodalom egyik vezetője és Joachim von Ribbentrop külügyminiszter.
A Magyar Szent István-rend kitüntetését idén Miklósa Erika operaénekes és Rofusz Ferenc rajzfilmrendező kapta a nemzeti ünnep alkalmából. A kitüntetéseket Novák Katalin köztársasági elnök adta át szombaton, Budapesten, a Sándor-palotában. A Magyar Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat) díjban Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, antropológus, a Magyar Érdemrend nagykeresztje (katonai tagozat) elismerésben Benkő Tibor vezérezredes részesült.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS