A baloldal imádja lesajnálni, degradáló jelzőkkel illetni mind Orbán Viktor miniszterelnököt, mind pedig az őt támogató politikai, közéleti és média-szereplőket. És a balosok ezeket a mantrákat el is hiszik egymásnak, illetve saját maguknak. Mik is ezek? És mi a valóság?
Orbán Viktor karaktergyilkolását alapvetően két vonalra fűzik fel, régóta ezekkel próbálkoznak. Az egyikkel konkrétan a személyt, az embert igyekeznek lejáratni, a másikkal a politikai szereplőt, a miniszterelnököt. És mindkét vonalon van két további „leágazás”.
Személyét tekintve az egyik a külseje, testi adottságai. Alacsony és kövér – ahogy Karácsony Gergely is megmondta. Aztán bocsánatot kért, és amit erre Orbán Viktor reagált („Karácsony éppen igazat mondott, és rögtön elnézést is kért”), azzal a fasorba’ hagyta nemcsak Gejgőt, hanem a viccekből ismert Frappáns Válaszolót is. A magyar társadalom jelentős részét a legkevésbé sem zavarja a miniszterelnök testalkata, sőt, tán még azonosulni is tud vele.
A másik, hogy Orbán pszichésen zavarodott, kezelésre szorul, stb. A 168 Óra, a Népszava, a 24.hu, a HVG és számos további dollármédia-termék időnként megszólaltat „tekintélyes” (ami a libernyák nyelvezetben általában önmaguk, a belső elit köreik által piedesztálra emelt, egymás által hivatkozott, de valójában semmilyen, széles körben elismert teljesítménnyel nem rendelkezőt jelent) pszichiátereket, akik egyes megnyilvánulásokból, viselkedésmintákból (gombolgatja a zakóját, megnyalta a szája szélét stb.) végtelenül bölcs következtetéseket vonnak le a miniszterelnök mentális állapotára vonatkozóan. (Ez sem újdonság persze, ez is egy nemzetközi balos „franchise”; pontosan ugyanezt csinálták Trumppal is.) Ezt a feladatot, a „komoly értékelést” a mainstream balos sajtó végzi; az aljamunkát, a suttogó propagandát (veri a feleségét, Grazban ápolják stb.), a mémeket, manipulált fotókat, a nettó uszítást pedig az „Ez a lényeg”, a „Pesti bulvár” és hasonló szennyoldalak, illetve az ezek alá dolgozó online trollhadsereg.
Politikai oldalról pedig egyrészt azzal igyekeznek lejáratni, hogy fasiszta, diktátor, autokrata. A szóhasználat függ a célközönségtől, és az sem baj, ha a jelzők folyton ellentmondásba kerülnek egymással: így képes a baloldal egyszerre nácinak bélyegezni, ugyanakkor kommunistázni, gimnáziumi KISZ-titkári múltját felróni. A cél nyilvánvalóan a valódi tájékozottságra nem törő plebs hergelése.
A KISZ-titkári pozíció egy-egy középiskolai osztály KISZ-szervezetének „vezetése” volt, kb. a hetes feladatainak komolyságát elérő szinten. Arról nem is beszélve, hogy egy év után még ebből a pozícióból is eltávolították, mert új alapszervezetet akart létrehozni, illetve a meglévőt Kászonyi Dániel néhai huszár-főhadnagy tiszteletére át akarta nevezni.
Másfelől azzal támadják a politikai teljesítményét, hogy elszigetelődött a világban, sehol sem kíváncsiak rá, páriaként kezelik. Hiába mond ennek ellent számtalan nemzetközi fotó, tv-interjú a német köztévétől Tucker Carlsonon át a Wall Street Journal-ig (tehát nemcsak a „keleti despoták” veregetik a vállát), a valódi tájékozottságra nem törekvő, hergelhető proliknál ez is működik. Ez az „elszigetelődött” mantra persze eggyel szofisztikáltabb szint a személyeskedéseknél, nettó prosztóságoknál, és elsősorban a magát nagyon nyugatosnak, kozmopolitának érző urbánus értelmiséget célozza, de a „proli” szó valójában rájuk pontosan olyan jól – ha nem még jobban – illik, mint az egyszerű munkásemberekre.
Összességében tehát: a baloldal szerint Orbán Viktor egy csődtömeg, és ennek természetes következménye, hogy legkésőbb jövő kedden megbukik. („Legkésőbb 2011-ben” – akartam írni, de az egy kissé belterjes poén lett volna, amit nem biztos, hogy mindenki ért.) Aztán amikor eljön a „jövő kedd”, és mégsem bukik meg, akkor először nagy csodálkozás van, majd pedig levonják a következtetést, hogy a taktika sikertelen volt, mással kellene próbálkozni… ja, nem. Nem vonnak le semmilyen következtetést, és nyomják tovább ugyanazt. Hasonlóan jár el a baloldal a kormánypárti közszereplőkkel szemben is, beleértve természetesen a kormány tagjait, az állami intézmények vezetőit; ők is mind inkompetens, alkalmatlan emberek, Pintér Sándortól Palkovics Lászlón át Matolcsy Györgyig.
Természetesen, ha valamelyikük valamiben nyilvánosan – vagy látszólag – kritizálja Orbán Viktor és/vagy a kormány egy-egy intézkedését, akkor hirtelen újra jó szakember lesz, de csak addig, amíg kiderül, hogy még sincs szó szembefordulásról, megsértődésről, stb. – akkor aztán ismét tehetségtelen lesz az illető.
És ugyanilyen tehetségtelenek azok az újságírók, médiaszemélyiségek, „véleményvezérek” is, akik támogatják Orbán Viktort és kormányát. Sok buta, ostoba, seggnyaló progagandista, akik addig nyalták körbe Orbán Viktor golyóit (vagy a hátsó felét), amíg meg nem kapták az adott pozíciót. (Az, hogy mondjuk valaki hosszú évek óta dolgozik a médiában, és számos különböző pozíciója volt már, tehát nem egyszerűen csak „odanyalta magát”, az szintén nem számít a valóságra nem fogékony hergelőknek.) Vagy persze valaki „odarakta” őket. Munkájuknak természetesen semmi értéke, a komplett jobboldali média csak egy nagy-nagy kollektív seggnyaló gépezet, bármifajta teljesítmény vagy hozadék nélkül.
Egy baj van csak ezzel az egésszel: hogy a kettő együtt nem működik. Mármint az, hogy Orbán Viktor és kormánya is tehetségtelen, alkalmatlan, és a jobboldali kommunikátorok is mind azok. Azért nem működik a kettő együtt, mert… nézzetek a táblára! Ha Orbán Viktor valóban az a gyenge képességű, hibbant elméjű akarnok diktátor, akinek a baloldali latrinamédia próbálja lefesteni, akkor az utóbbinak, a „lakájmédiának” nevezett konglomerátumnak viszont mégiscsak zsenikből kell állnia, hiszen ezidáig négyszer sikerült a magyar választókat rávenni, hogy kétharmados felhatalmazást adjanak a váli-völgyi Taschenhitlernek. Ha viszont valóban csupa ócska mamelukból álló papagájkommandó az egész csapat, akkor Orbán Viktor egészen elképesztő zseni kell, hogy legyen, hogy még ennek ellenére is újra és újra kétharmadot szerez.
De az is lehet – és ettől kerülnek csak igazán idegállapotba a balosok –, hogy mindkettő penge. Hogy a jobboldali média is tele van innovációval, tehetséges, gondolkodó emberekkel, akik amellett, hogy elkötelezettek egy szellemi irány és az azt megvalósító politikai erő mellett, ettől még kreatívak, jól látják és képesek elemezni a világot, és a lakosság felé is jól tudják mindezt a szellemiséget közvetíteni. Orbán Viktor pedig valóban egy kivételes képességű politikus. Olyannyira kapnak ennek a kettőnek a kombinációjától idegbajt a balosok, hogy amikor egyszer korábban, szintén itt, a PestiSrácokon leírtam, hogy mi Orbán Viktor sikerének a titka, és ehhez személyes kvalitásait is elemeztem, Puzsér és „Kispuzsér” (FAM) hiperventillálva deliráltak a Rákosi-korszak személyi kultuszáról. Lehet, most is ugyanezt teszik majd, a hasonszőrű kollégákkal egyetemben, legyenek azok külföldről vastagon fizetett bértollnokok, gombokkal megetetett Facebook-trollok, vagy a saját heréjüket nyalogató oroszlánok belpesti rokonai, az önmaguk nagyszerűségétől naponta elaléló liberális éttermiségiek.
De vajon nem veszik észre, hogy mekkora lúzerek? Ahogy csak tolják és tolják ugyanazt a mantrát, miközben valaki a Karmelitában kér egy újabb kávét… és kap egy újabb kétharmadot.
Vezető kép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS