Száz éve született Hanák Péter történész, s ennek apropóján nagy, méltató írás jelent meg róla a Népszavában. Tudjuk, hogy ez már önmagában sokatmondó (felhívás arra, hogy megnézzük, kit dicsérnek épp), még inkább az, amit a szerző elfelejtett közölni. Hanák Péter a negyvenes években a Párt utasítására nemcsak részt vett az egykori Teleki Intézet „megtisztításában”, de az akcióban mindenben kiszolgálta az ÁVH-t. Hanák először átkutatta egy idősebb történész fiókját, majd erről feljegyzést, azaz feljelentést küldött az ÁVH-nak. Később segített Péter Gáboréknak a további bizonyítékgyűjtésben, és amikor a méltán elismert és Angliában is tisztelt Kosáry Domokos előtt lebukott, akkor a terrorszervezet utasítása szerint felháborodottan tiltakozott. Kosáryékat végül elküldték, egy történésztársuk meg a halálba menekült, az ÁVH szerint „búcsút intve” a „Vörös Paradicsomnak”. Ezt persze azóta is elhallgatják, ahogyan Hanák Péter múltját is. Pedig a sátáni kezdet sokat adott, a karrierje természetesen beindult, egy ötvenhatos kitérő után a hatvanas évektől már Nyugaton, az Egyesült Államokban vendégeskedhetett, s az sem lepett meg senkit, hogy a nyolcvanas években ő lett a CEU egyik alapító tagja. A másik legismertebb név egy hírhedt ex-sztálinista, ex-rákosista: maga Vásárhelyi Miklós. Bemutatjuk Hanák különösen visszataszító indulását.
„Mert igaz — írja Hanák —, sok mindent elhittem a világmegváltó kommunista eszmének, igaz, áldoztam a nagy és a kisebb diktátorok kultuszának, felkötöttem a vörös farkat magamra és néhány írásom végére, megettem a tehénlepényt és megittam a disznósört is, de az élet kritikus pillanataiban, az irracionális értékválasztások racionális humanizálásakor a szememet megvágatni nem engedtem.” [Idézet Hanák Pétertől.]
Célkeresztben: Kosáry Domokosék
A Hamvas Intézet egyik legelső kiadványa Őze Sándor Történészek az állambiztonság célkeresztjében című tanulmánykötete volt. [Ez volt az a munkafüzet, amelyről egyik első cikkemet írtam a Hálózat rovatba.] Főszereplői: az úgynevezett nyugatos vagy polgári történészi kör, amelyet végig megfigyelt a Kádár-diktatúra titkosszolgálata. Miután Rákosiék – azaz Kádárék, hiszen Kádár akkor éppen Rákosi pajtás belügyminisztere volt – üldözték, elszigetelték vagy egyenesen a halálba hajszolták őket… A megfigyelt célszemélyek között találjuk többek között Kosáry Domokost és Benda Kálmánt. Ők központi figurái voltak annak az egykori Teleki Intézetnek, amely igencsak szúrta a kommunista állambiztonság szemét. Ahogyan egy 1949-ben készült jelentés végén írták: „Az egész intézet reakciós góc”.
A történet harmadik kulcsszereplője Hanák Péter történész, akit a rendszerváltás előtt és után is ünnepeltek. Már aki. Nemrégiben Csunderlik Péter írt róla lelkendezve a Népszavában. A régóta használt újbeszél technikát alkalmazva: nála Hanák a Kádár-rendszer egyik áldozata. Miközben szabadon utazott és tanított Nyugaton. De hagyjuk a Tanácsköztársaság egyik utolsó védelmezőjét [lásd Máthé Áron válaszcikkét Csunderlik erősen relativizáló könyvére], és koncentráljunk inkább Hanák életútjára.
Kezdjük a hivatalos életrajzával: „Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a Somssich Pál Gimnáziumban végezte, majd 1939 és 1942 között a Csepeli Vasművekben dolgozott vasesztergályosként. 1942 és 1944 között munkaszolgálatos volt előbb Magyarországon, majd Galíciában. A nyilas hatalomátvétel után szökött át a szovjet hadsereg által elfoglalt területre Ungvár környékén. A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult történelmet, egy évig a Római Egyetemen volt vendéghallgató. 1948-ban szerzett tanári diplomát.”
Hanák Péter 1990-ben már az Antall-kormánytól rettegett a 168 Órában. Forrás: Arcanum
Az ÁVH a volt Teleki Intézetbe küldte
Életrajzát érdemes majd alaposabban megnézni. Az, hogy munkaszolgálatosként átszökött a szovjetekhez, természetesen érthető, későbbi viselkedése alapján viszont joggal gondolhatjuk, hogy talán volt némi köze a Vörös Hadsereghez. Vagy nem – majd kiderül. Az mindenképp kimaradt az életrajzból, hogy diplomája megszerzése után, 1949-ben már a „Béke Híveinek Világkongresszusáról” tudósított.
Ezt az év áprilisában tartották Franciaországban, sok-sok kommunista, bolsevik és egyéb (például nyugati társutas) politikus és értelmiségi összegyűlt, hogy a béke és a szocializmus dicsőségét zengjék. Rákosiékat Losonczy Géza képviselte – nem sejthette, hogy alig hét évvel később belesodródik a forradalomba, majd saját egykori elvtársai börtönében hal meg.
Ekkoriban – 1949 – Hanák már a Kelet-európai Tudományos Intézetben (a volt Teleki Pál Intézetben) dolgozott. Oda helyezte a Párt, hogy megfigyeljék és kiszorítsák onnan a Kosáry Domokos vezette történészcsoportot.
Olvassuk csak az ÁVH titkos jelentését (Budapest, 1949. julius 28.):
„A Kelet-európai Tudományos Intézetben /volt Teleki Pál intézet/ hónapok óta több gyanús momentum merült fel. Az intézet munkatársainak nyugati orientációja közismert volt. Pártunk szükségesnek tartotta, az intézetnek alapjaiban való megváltoztatását, átszervezését és vezetőségének leváltását. Addig is, amíg ez a hosszabb lejáratú terv kivitelezése meg nem történik, néhány fiatal marxista történész elvtársat nevezett ki a Tudományos Tanács az intézethez. /Hanák Péter, Spira György./ Ezek az elvtársak rövid ott tartózkodásuk alatt több gyanús megnyilvánulást figyeltek meg. /Erős nyugati kapcsolatok, rejtélyes öngyilkosság, rendszerellenes beállítottság./
Gyanújukat különösen alátámasztotta, mikor egy alkalommal Hanák Péter átvizsgálva az egyik jobboldali történész kollégájának fiókját /dr. Kenyeres László/ egy naplót illetőleg feljegyzést talált, melynek hangja és tartalma teljes mértékben a fennálló rendszer szólt és látható módon terjesztésre, nyomtatásra készült.”
Jelentés, első részlet. Forrás: hamvasintezet.hu
Összegyűlt az üldözött értelmiség színe-virága
Hát igen. Hanák Péter rövid ott tartózkodása alatt sem tétlenkedett, átvizsgálta Kenyeres doktor fiókját. Amiben talált egy „rendszerellenes” feljegyzést. De miért volt ilyen veszélyes a Teleki Intézet? Itt tartották például azokat a híres teadélutánokat, amelyen az üldözött, patrióta értelmiség színe-java összegyűlt. „Olyan személyiségek tartottak előadásokat, mint – a hazai történészeket nem is említve – Cs. Szabó László, Gratz Gusztáv, Hamvas Béla, a hazalátogató Jászi Oszkár, Kéthly Anna, Kodály Zoltán, Carlile Aylmer Macartney, Márai Sándor, Moór Gyula, Passuth László, Hugh Seton Watson, Szent-Györgyi Albert, Szent-Iványi Domokos, Thienemann Tivadar, Tristan Tzara és Zilahy Lajos” – írta Romsics Ignác Kosáry Domokos és a Teleki Intézet 1941-1949 című munkájában. Nem gyenge névsor – fogalmazhatnánk pestiesen. És milyen veszélyes névsor – akkoriban.
Szintén Romsics kutatása szerint a bolsevikok vezette „Magyar Tudományos Tanács” még 1949. február 25-én döntött az „intézeti vezetők és a szerkesztők leváltásáról, valamint az intézet átszervezéséről”. Ezután valahogy el kellett onnan távolítani Kosáryékat. Ehhez kellettek a téglák: „Az első feljelentés, amelyet Vígh Károly és az újonnan az intézetbe került fiatalok közül Hanák Péter, Sándor Pál és Spira György jegyzett, 1949. április 4-én érkezett ellenük”.
Kosáry Domokos és K. Kovács Péter New Yorkban, 1941. Forrás: magyarszemle.hu
Hanák kutakodott, majd elküldte levelét az ÁVH-nak
De folytassuk csak azt az érdekes jelentést, amelyet cikkünk elején már idéztünk (Budapest, 1949. július 28.). Egy részét megismételjük:
„A Keleteurópai Tudomány Intézetben /volt Teleki Pál intézet/ hónapok óta több gyanús momentum merült fel. Az intézet munkatársainak nyugati orientációja közismert volt. […] Gyanújukat különösen alátámasztotta az, mikor egy alkalommal Hanák Péter átvizsgálva az egyik jobboldali történész kollégájának fiókját /dr. KENYERES LÁSZLÓ/ egy naplót illetőleg feljegyzést talált, melynek hangja és tartalma teljes mértékben a fennálló rendszer ellen szólt és láthatóan terjesztésre, nyomtatásra készült.
Ugyancsak talált egy feltűnő virágnyelven megirt levelet, másik kollégája, dr. Jászai Magda fiókjában. Fenti dolgokról Hanák elvtárs feljegyzést készített ahhoz mellékelve az említett naplót és levelet, azt Andics elvtársnő, Orbán László elvtárson, valamint Kádár János belügyminiszter elvtárson keresztül Hatóságunkhoz akarta eljuttatni. A feljegyzés ezt az utat meg is tette, mégis mindezideig Hatóságunkhoz megérkezése nem történt meg. Hanák még egy feljegyzést készített, kb. azonos tartalommal, melyet Alosztályunk kézhez kapott és melynek alapján a nyomozást mi elindítottuk.”
Röviden: Hanák nemcsak Kenyeres, de Jászai Magda fiókját is átkutatta. Erről készített egy feljegyzést – nyugodtan nevezhetjük feljelentésnek –, amelyet Andics Erzsébeten (a diktatúra rettegett főtörténésze), Orbán Lászlón – kommunista politikus, később miniszter – és Kádár Jánoson – aki akkori még belügyminiszterként szolgálta ki mindenben Rákosiékat – keresztül elküldött az ÁVH-nak. El is indult a feljelentés, s bár nem érkezett meg, a kötelességtudó Hanák elvtárs készített egy újat.
Jelentés, második részlet. Forrás: hamvasintezet.hu
Az újabb feljelentés már eljutott Péter Gáborékhoz, akik el is indították a nyomozást.
Kosáry Domokos valódi ellenálló volt
Persze megkeresték a lelkes történészt: „Felvettük Hanák elvtárssal a kapcsolatot, aki tájékoztatott minket az Intézet munkájáról, és annak beosztott munkatársairól. […] Kosáry a Horthy rendszernek hivatalos történet írója volt. […] 1944-től politikát változtat, és anti-náci beállítottságúvá válik. Az időben már lényegileg általa vezetett Intézet állandó találkozó helyet volt a náci ellenes elemeknek. Kapcsolatai ezidőben Szentiványi Domonkos, Szenes nevű ezredes, Borsodi István disszidált washingtoni követségi tanácsos, Szegedi Maszák Aladár és még sokan a »pizsamás ellenállók« sorából.
Érdekessége ennek az időnek, hogy Kosáryhoz egy angolszász ejtőernyős partizán érkezik, akit ő 1945-ig bujtat. Hogy ez nem egy érdektelen valami volt, bizonyítja az, hogy e tettéért, 1946-os londoni útja alkalmával Alexander tábornok a Földközi tengeri hadsereg parancsnoka, kitüntetésben részesítette Kosáryt.”
„Pizsamás ellenálló” – így a kommunista irat arról a Kosáryról, aki elbújtatta az angol ejtőernyőst, amivel halálos veszélyt vállalt. „A felszabadulás után hivatkozott angol barát beállítottságára és az akkori kultusz az Intézet igazgatójává nevezi ki” – jegyezték meg még róla.
Hanák segítette az ÁVH behatolását
De nézzük az ÁVH intézkedését: „Az általános tájékozódás után elhatároztuk, hogy konkrét behatolást eszközölünk az Intézetbe.
Hanák elvtárson keresztül megteremtettük a behatolás lehetőségét, és átkutattuk Benda Kálmán, Kenyeres László és Jászai Magda fiókjait, leveleiket, melyeket érdemesnek találtunk lefényképeztük. […]”.
Ekkor tehát – az ÁVH szerint – Hanák segített „behatolni” az intézetbe (vagy ő maga volt, vagy segített másoknak, a többes szám elbizonytalanítja az olvasót), és le is fényképezték a bűnjeleket. De történt egy kétségtelen hiba:
„Meg kell említenem, hogy kutatásunk alkalmával zökkenő is történt, amennyiben az intézet portása feltűnőnek találta huzamosabb ott tartózkodásunkat, s mivel a bezárt ajtókon behatolni ő nem tudott, gyanúsnak találta és másnap jelentette az Intézet igazgatójának a történteket. Kosáryék ezután átnézték a fiókjaikat, és megállapították, hogy ott idegen kezek is jártak.
A gyanút a kritikus időben bent tartózkodó Hanák elvtársra esett aki utasításunknak megfelelően visszautasította a gyanúsítást és Kosárytól elégtételt követelt az ellene irányuló támadással szemben. Ez meg is történt, így az egy formailag elintézést nyert, lényegileg azonban munkánk ez a vonala megbukott.”
Jelentés, harmadik részlet. Forrás: hamvasintezet.hu
A portást akarták beszervezni
Más útvonalra volt szükség: „Mivel az intézetbe való behatolás a jövőben is szükségesnek látszik /pl. Kosáry külföldi kapcsolatainak címei titkárnőjének fiókjában vannak/ […] úgy határoztuk, hogy az Intézet portását, akinek 17 óra után kizárólag mozgási területe van az Intézetben, be fogjuk szervezni. Beszervezésére az előkészületet megtettük és az folyamatban van.
Ezzel párhuzamosan folytattuk a nyomozást egy másik vonalon, nevezetesen Dr. Guoth Kálmán, az Intézet volt történésze, aki feltűnő körülmények között öngyilkosságot követett el, vonalán is.”
Ezzel a szomorú történettel folytatjuk.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS