A hamu alatt izzott a parázs, az 1945 után felnőtt nemzedék világosan látta, hogy ez így tovább, ebben az országban nem mehet. Csak egy szikra kellett, amire senkinek nem kellett készülni, az jött magától – így idézi fel az 1956-os forradalom és szabadságharc soproni eseményeit videónkban Dr. ifj. Sarkady Sándor tudományos kutató. A soproni egyetemisták a határra érkező és a vidék magyarsága által összeadott segélyszállítmányok koordinálásával tíz napon keresztül biztosítják az “élet útját” a vérző fővárosnak. Sopron vértelen forradalmának emlékét egy korabeli bélyeg-felülnyomás is őrzi, amelynek szövege: “Hazádnak rendületlenül..! – Sopron, 1956. október 22.”
Egy évvel az 1956-os forradalmi események előtt Ausztria semleges lesz. Az akkori magyar haza felbuzdul, az angol nagykövet nem győzi a rejtjeles táviratait küldeni Londonba, Magyarország is azt hiszi, hogy kiléphet a szovjet érdekszférából.
Azt hisszük, ez a kicsi nemzet olyan sokszor hitte már, amikor még nagyobb is volt, hogy kivívja valahogy a szabadságát. Senki sem készült szerintem véres forradalomra és felkelésre
– idézi fel a PestiSrácok videójában Dr. ifj. Sarkady Sándor tudományos kutató azt a légkört, amely az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kibontakozását övezte. Mint hozzátette, az 1945 után felnőtt nemzedék világosan látta, hogy ez így tovább, ebben az országban nem mehet. A hamu alatt tehát izzott a parázs, és csak egy szikra kellett, egy olyan történelmi sorsforduló, amelyre “senkinek nem kellett készülni, az jött magától”. A vér nélkül lezajló soproni ’56-os forradalom emlékét egy korabeli bélyeg-felülnyomás is őrzi, amelynek felirata:
Hazádnak rendületlenül..! – Sopron, 1956. október 22.
A ma emberének talán meglepő lehet, hogy ebben a vidéki városban egy nappal előbb kvázi lezajlik már a forradalom, de mint Sarkady Sándor fogalmaz, ekkor
párhuzamosan, egy időre egy síkon mozog az egyetemi és főiskolai ifjúság, mert kapcsolatban vannak egymással. Úgy érzi az a nemzedék, hogy most világtörténelmet ír.
A soproni egyetemisták az oldalukra átállt határőrséggel, soproni határőrséggel kinyittatják a soproni határt, és a segélyek átvétele és a fővárosba kísérése révén tíz napon keresztül
az élet útját biztosítják a vérző Budapestnek.
A vidék is megmozdult és a forradalom mellé állt, sőt, a kutató szerint
nyugodtan mondhatjuk, hogy vidéken már előbb győz a forradalom, mint a fővárosban, ahol véres harcok folynak.
Mint Sarkady Sándor videónkban fogalmaz, hallgatói sokszor nekiszegezik a kérdést:
tanár úr, csak két hét volt! De hozzá kell tenni: de micsoda két hét!
Vezetőkép: Soproni-sor; Videó: László Petra/Susánszky Mátyás/PestiSrácok.hu
K
2020-10-22 at 19:27
gyozo20182020-10-22 at 19:12
Felvetetted “Deák kiegyezését” de abba most nem megyek bele, nem ide tartozik.
K
2020-10-22 at 19:24
gyozo20182020-10-22 at 19:12
Már megint nem tudsz tényeket írni de van bátorságod azzal minősíteni hogy :”Megint féligazságokat puffogtatsz.”
::::::::::
Sajnálattal közlöm veled hogy a tények, azok tények, amiket már rögtön 1956-ban a kommunista párt azonnal el kezdett ferdíteni.
1956-ra jellemzőek a “munkás és katona tanácsok “, (vagyis szovjetek), amit a kommunisták szerveztek, és ezért is tekintette “nyugat” kommunista belügynek 1956-ot.
gyozo2018
2020-10-22 at 19:12
K!
Megint féligazságokat puffogtatsz.
Mint ahogy a történészek Deák kiegyezéséről is.
K
2020-10-22 at 19:01
1956 egy bukott zavargás volt, csak gyászolni lehet az ártatlan áldozatokat.
A szótár szerint oroszul:
tanács = совет kiejtve szovjet.
Magyarországon a normálatlan 1919-es Tanácsköztársaság örökösei az 1956-os zavargások munkás- és katona- tanácsai, illetve a jelenlegi bírósági tanácsok amiket hibásan de hivatalosan is esküdtbíróságoknak tekintenek. Sajnos így a “szovjet” úgy mint 1956-ban ,jelenleg is negatívan befolyásolja hazánkat a maradi kommunista bíróságokon keresztül.
Pozsgai 1956-ot népfelkelésnek keresztelte át, szépítve az eseményeket.
A kommunista rendszer azért hogy nagynak tüntesse fel magát, szándékosan tévesen “ellenforradalomnak” nevezte 1956-os zavargásokat, de a jelenlegi “forradalomnak “minősítés is hibás.
1956 eseményei nem jellemzőek a “forradalom” ismérveire.
1956 egy olyan zavargás volt, amit az akkori kommunista párt “Petőfi Köre” szervezett, és olyan provokatív céllal hogy a kommunizmus ellenzőit kiugrasszák a névtelenségből, és igy azokat meg tudják semmisíteni.
Sajnos ez a provokáció a kommunistáknak sikerült, és így 1956-ot csak a kommunisták ünnepelhetik.
1956 egy bukott zavargás volt, csak gyászolni lehet az akkori ártatlan áldozatokat, ugyanígy mint 1848-at, ami szintén nem volt forradalom, de 1848-at lehet sikertelen függetlenségi háborúnak nevezni, ezért kell azt is gyászolni, és nem ünnepelni.
::::::::::::::
Szomorúnak és szintén gyászosnak tekintem azt hogy Magyarország történészei még mindig nem tudnak világosan és értelmesen tekinteni ezekre az eseményekre.