Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy mindenki megfelelő megélhetést találjon idehaza, az ember pedig annyira értékes, hogy egyáltalán nem kellene adóztatni azért, mert dolgozik, így a személyi jövedelemadó akár nulla százalékos is lehetne – olvasható a Magyar Nemzet szerdai lapszámában. Domokos László a lapban kifejtette: nagyon fontos, hogy mindenki érdekelt legyen abban, hogy aki Magyarországon akar dolgozni, az ezt meg is tehesse. Ehhez az kell, hogy az állam mindenki számára megteremtse az esélyegyenlőséget a munkához jutáshoz, a hazai munkavállaláshoz.
A munkabér után fizetendő terhekről szólva elmondta: annak egyik része a jövedelemadó, amelyet sokszor büntetésként érzékelnek az adófizetők. A másik része a társadalombiztosításhoz befolyó közterhek köre; ez adja a fedezetet a nyugdíjhoz, a szolidaritás költségeihez, betegség esetén a gyógyításhoz, illetve a segélyekhez. Utóbbi járulék azonban nem teher, hanem megelőlegezett kiadás a személyes biztonság érdekében. Domokos László szerint az adókat, amennyire csak lehet, vissza kell venni. Hozzáfűzte, hogy a kormányzat ezt a folyamatot már meg is kezdte. Emlékeztetett, hogy 2019. január 1-jétől a munkaviszonyban álló nyugdíjasok, 2020. július elseje óta pedig foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző nyugdíjas mentesül a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék megfizetési kötelezettségétől. 2020 januárjától a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kaptak szja-mentességet, legutóbb pedig arról született döntés, hogy a 25 év alatti fiataloknak 2022. január elsejétől a nemzetgazdasági átlagkereset mértékéig nem kell szja-t fizetniük.
A kormány és a vállalkozók közötti, több évre szóló bérmegállapodás alapján a cégek által fizetett járulék csökkentése is elindult
– idézte fel az ÁSZ elnöke.
Ennek jelenleg az utolsó événél tartunk: 2017-ben 27 százalék volt a szociális hozzájárulási adó mértéke, az elvonás jelenleg 15,5 százalék
– magyarázta. Hozzáfűzte, hogy a költségvetés a céges elvonási kulcsok csökkentésével sem jutott kevesebb pénzhez, mivel a bérekben jelentős emelkedés történt, így az állam több személyi jövedelemadóhoz és többletjárulékhoz jutott. Ezzel együtt pedig a korábbi mintegy 25 százalékos feketegazdaság Európa egyik legalacsonyabb sávjába húzódott le, hat-hét százalékra.
A magyar gazdaságpolitika kulcskérdése, sőt, sikerének titka a foglalkoztatáspolitika sikere, amely mögött egy olyan ösztönző, állami akadályokat lebontó folyamatot kell látni, amely egyrészről priorizálja, hogy mindenki dolgozzon, másrészről pedig lehetőséget is ad erre
– jelentette ki az ÁSZ elnöke.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Salamander
2021-08-12 at 03:54
VALÓBAN. Azt kellene adóztatni, aki nem dolgozik, aki nem vállal gyermeket, aki bűncselekmény(eke)t követ ek.
Bukohill
2021-08-11 at 21:24
Az finom lesz.
“Olcsóvá tettük a nyersanyagokat, amik korlátozottan állnak rendelkezésre, cserébe megdrágítottuk az élőmunka költségeit, amiből jelentős tartalékaink vannak” Bruce Allsopp Merre tart az építészet? 1971
“És ha ez így megy tovább, akkor minden a biztosítótársaságoké lesz, ez egyszerű matematika.”
Futomacska
2021-08-11 at 19:57
Namond ! Nemond !
Tamás65
2021-08-11 at 15:21
Ez a válasz a moslék adóemelési javaslatára, tegnap harsogta közzé az idióta Arató, hogy mindenki, ki 500eft felett keres az gazdagnak számít és fizessen több adót. Nehogy ez (9% majd 0% SZJA) majd bekerüljön a FIDESZ progammjába, előbb 9 %-os SZJA (bár erről már volt szó), majd pedig a 0%-os. Na ez lenne az igazi atombomba a választásokra!
Namond
2021-08-11 at 13:15
Helyesbítés:
jövedelmeket is adóalap növelő tételként kezeli HELYETT,
jövedelmeket is adóalap növelő tételként kellene kezelje
Merthogy ha a bevallásban nem szerepel, kapacitás hiány miatt nem mennek utána.
Namond
2021-08-11 at 13:13
Na ez érdekes lesz.
Ugye tudjuk, hogy az SZJA nem csak a rendszeres és eseti munkajövedelmeket, de a:
– pénzügyi befektetések, kamatából, hozamából származó,
– átvállalt fizetési kötelezettségből – pl PDSZ tagdíj, bírság – származó,
– megélhetési, kiadáscsökkentési célú adománygyűjtésből származó,
– ingatlan-bérbeadásból származó,
– szerencsejátékból származó,
– egyéb reklám jellegű – pl tv bemondók ruházata, kipróbálás címén adott mintadarab, stb – juttatások,
– térítésmentesen – pl parkolás, ingyenes illetve piaci ár alatti kedvezményes étkezés – igénybe vett szolgáltatásokból, foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb juttatások – pl kedvezményes árú villamosáram szolgáltatás, cégautó – származó
jövedelmeket is adóalap növelő tételként kezeli.