Az Európai Unió Bíróságától kérhet állásfoglalást a Székesfehérvári Járásbíróság az LMBTQ-zászlóégetés ügyében

Közösség tagjai elleni erőszak vádjával áll bíróság előtt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társelnöke. A büntetőper tárgya, melyben a Székesfehérvári Járásbíróság védői indítványra az Európai Uniós Bíróságának állásfoglalását kérheti, egy 2019. október 23-ra meghirdetett, ám aztán meg sem valósult “LMBTQ” szivárványos zászlóégetés. A PestiSrácok.hu több ízben foglalkozott az üggyel, mely tökéletesen megmutatja, milyen nyomásgyakorlást alkalmaznak és milyen befolyást érnek el az igazságszolgáltatás rendszerében a Soros-hálózathoz tartozó liberális civil szervezetek. A büntetőfeljelentést a Háttér Társaság illetve annak elnöke tette,  de azt többször is elutasították a hatóságok, majd a liberális jogvédők addig tolták erőszakosan az ügyet, míg végül ugyanaz az ügyészség, amelyik korábban nem látott megvalósult bűncselekményt, mégis vádat emelt Barcsa-Turner Gábor ellen.

A mai eljárás előkészítő üléssel vette kezdetét, ami a felek meghallgatása után tárgyalással folytatódott.

Az ügyész a védelem indítványára röviden ismertette a vádat: felidézte, hogy 2019. október 23 előtt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társelnöke, Barcsa-Turner Gábor a közösségi médiában olyan plakátot jelentett meg, amely egy vidéki településen interaktív megemlékezést hirdetett, annak keretében vörös, uniós és LMBTQ-zászlók elégetésére hívott.

A vád álláspontja szerint a plakát, ami több internetes portálon is megjelent, alkalmas volt hogy az LMBTQ szexuális közösség tagjaiban riadalmat keltsen. Az ügyész félmillió forint pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.

A HVIM elnöke és védője, dr. Gaudi-Nagy Tamás szerint fontos politikai kérdés került a tárgyalóterembe: a kérdés az, hogy egy liberális ideológia, szexuális orientációban eltérők csoportja közösség-e, mert amíg ez nem tisztázott, addig alapjaiban értelmezhetetlen az egész büntetőügy. Ha pedig ez egy politikai közösség, akkor zászlajuk elégetése, miért nem szabad véleménynyilvánítás mint más politikai közösségek zászlójának elégetése, amelyről az Alkotmánybíróság állásfoglalást is kiadott korábban. Barcsa-Turner Gábor a tárgyalóteremben azt mondta: a szabad véleménynyilvánítást biztosító alkotmányos jogát próbálják eltiporni ezzel az eljárással.

Amikor meghirdettem ezt a rendezvényt, nem gondoltam, hogy ennyire interaktív lesz és egy több éve tartó koncepciós eljárásba fog torkollni, melyben olyanok nyomására fognak vádolni, akik az 56-os forradalom és szabadságharc leverőinek ideológiai örökösei

-fogalmazott a HVIM társelnöke.

Hozzátette, ez az ügy egyértelműen egy politikai jellegű ügy. Politikai állásfoglalást tesz egyik másik oldal.

Ez az eljárás nem is rólam szól, hanem az LMBTQ szexuális orientációról, hogy azt ki miként ítéli meg, ki áll a lobbijuk mellett és ki az aki a normalitás talaján áll, akár csak annyira, hogy a jogot tekinti és nem a politikai csatározás terepeként használja az igazságszolgáltatást

-mondta Barcsa-Turner.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ominózus plakáton három zászló égetése szerepel: vörös, uniós és LMBTQ. 1956 az elnyomás elleni lázadás, felkelés volt. Az az ideológia most is itt van velünk. Ahogy a kommunizmus, úgy az LMBTQ is társadalmat romboló erő. Egy fiatal történész, Csarnai Márk egy tanulmányában rá is mutat erre – az LMBTQ egy ideológia, nem egy védendő kisebbség, nem olyan emberek közössége, akik elnyomva senyvednek a világban.

Ez színtisztán politikai kérdés, amiben az unió is eljárásokkal zsarolja Magyarországot, én pedig a véleményemet nyilvánítottam ki az elkészített plakáttal. Úgy érzem hogy ebben az eljárásban a véleménynyilvánításhoz való alkotmányos jogomat próbálják eltiporni

-jelentette ki Barcsa-Turner Gábor.

Majd idézte a TASZ egy közleményét a szivárványégetésről. A liberális jogvédő szervezet maga fogalmazta meg egy Alkotmánybírósági állásfoglalást is beemelve, hogy egy politikai zászlójának elégetése politikai véleménynyilvánítás, annak vegytiszta, szavak nélküli szimbolikus kifejezése, fel sem idézi az erőszakot, ha nem társul hozzá további erőszakra való felhívás.

A zászlóégetés nyilvánvaló politikai ellenszenv kinyilvánítása, amit lehet sértőnek találni vagy azonosulni vele, egyet nem lehet, eljárni vele szemben és megtiltani. A véleménynyilvánítás szabadsága a kommunikációs alapjogok része, eszmék, nézetek szabad kifejtése, mely a fejlődni képes eleven társadalom létezésének alapfeltétele.

A HVIM elnöke végül kihangsúlyozta, a szólásszabadság alkotmányos védelme alatt áll.

Ő pedig még örül is ennek az ügynek, mert a Háttértársaság az ő minden áron bíróság elé citálásával bebizonyította, hogy milyen befolyásoló erővel bír.

Világosan lehet látni, hogy a nyomozóhatóság többször lezárja az eljárást, ki sem akar hallgatni, ügyészségi parancsra kihallgatnak, érveim hatására aztán ejtik az ügyet. Már kezdtük elhinni, hogy helyre állt a jogbiztonság, amikor  derült égből jött a villámcsapás, hogy mégis lesz büntetőper, és ugyan annak az ügyészségnek kellett ellentétes tartalmú iratokat beadnia, felsőbb utasításra, amelyik korábban már lezárta az ügyet. Ez a lobbierő felülírja a szakmát, a jogot, külső beavatkozás jelei abszolút tetten érhetők és mindenkinek színt kell vallania, hogy van e még Magyarországon jogbiztonság – önöknek erről kell dönteni én Szent Péter ítélőszéke elé tiszta lelkiismerettel állok

-fogalmazott Barcsa-Turner Gábor.

Gaudi-Nagy Tamás védő szerint a vádban és az egész eljárásban felfedezhető a négy legnagyobb álcivil liberális szervezet gyűlölet elleni munkacsoportja által készített úgynevezett előélet indikátor listájának hatása, amit  iránymutatásként küldtek ki a főügyészségeknek.

Gaudi tudni szerette volna, hogy a vádemeléskor használta-e ezt az iránymutató munkaanyagot az ügyészség, de a vád képviselője visszautasította a kérdést. Mint mondta, nem kell megosztaniuk, hogy milyen szakmai anyagokat használnak fel a munkájuk során.

Liberális álcivil szervezetek nem érhetnek el semmilyen befolyást a bűnüldözés szintjein

-jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás.

Majd védői indítványban azt kérte, idézze a bíróság a feljelentő Háttér Társaság vezetőjét, hogy derüljön ki pontosan, milyen nyomást gyakoroltak a hatóságokra ebben az ügyben. Továbbá indítványozta valamilyen szakértő kirendelését annak a kérdéskörnek a tisztázására, hogy eltérő szexuális orientáltságúak csoportja egyáltalán közösségnek minősül-e, van-e védett jogi tárgy, amire a vád hivatkozik.

Bár megjegyezte, az igazságügyi szakértői névsorban nem talált LMBTQ-szakértőt, de talán szociológiailag körüljárható a kérdés. Szerinte a téma széles körben ismert és elismert szakértője Bagdy Emőke biztosan iránymutató módon tudná szakértelmével segíteni ennek a fontos kérdésnek feltárását.  

Definiálják szakértőkkel, ügyészségi leirattal, bármivel, csak bizonyítsák, miért kellene ezt elfogadnunk, hogy eltérő szexuális orientáltságú embereket miért kellene védett közösségként értelmeznünk

-fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás.

Végül hozzátette, a mellett az “apró” részlet mellett sem szabad elmenni, hogy a vád tárgyává tett ominózus plakáton az LMBTQP mozaikszóban a P betű a pedofíliára utal. Az egész eljárás arra utal, hogy a Háttér Társaság a feljelentéssel, majd az eljárás megszüntetések elleni panaszokkal magára vette a pedofil szóval kibővített mozaikszót, és ami sokkal súlyosabb, hogy a vádemeléssel az ügyészség is a pedofilok védelmében lép fel egy normalitáspárti, család- és gyermekvédő hazafival szemben.

Ha a bíróság elítéli a vádlottat, azzal maga is a pedofília mellé is áll azokkal szemben, akik a családok és keresztény értékek védelme mellett lépnek fel

-szúrta oda a bírónak.

A bírónő mindkét indítványt helyben azonnal elutasította. Mint mondta, a Háttér Társaság mint feljelentő meghallgatása szükségtelen. Ez egy ténykérdés, kihallgatásuk irreleváns, a szakértő kirendelése pedig indokolatlan.

A bizonyítás befejeztével a perbeszédek következtek. Az ügyész a vádbeszédében többek közt azt hangsúlyozta, hogy nem kellenek ide szakértők, megállapítani, hogy az LMBTQ mozaikszó alá tartozók egy közösség, akik joggal érezték magukat megfélemlítve. Álláspontjuk szerint a vádlott cselekményében jelen van a kirívóan közösségellenes magatartás, amely jogi megítélésében évtizedes jogi gyakorlat van.

Nem is szükséges, hogy megvalósuljon a cselekmény, csak azt kell nézni, alkalmas volt-e hogy riadalmat keltsen. Nem is kell erőszaknak lennie

-érvelt az ügyész, hogyan lehet erőszakot elkövetni egy meg sem valósult zászlóégetéssel.

Végül úgy összegzett, hogy az enyhítő körülményekre, miszerint jelentős az időmúlás, a vádlott három kiskorú gyermekeket nevel, és büntetlen előéletű, nem indokolt a törvény által lehetővé tett börtönbüntetés kiszabása, még felfüggesztett formában sem. Ezért kért csak pénzbüntetést a vádlottra.

Védőbeszédében Gaudi-Nagy Tamás a korábban elmondottak megismétlése mellett arra is kitért, nem igaz, hogy évtizedes jogi gyakorlat alapozná meg a büntetőeljárást. A gyűlölet elleni bűncselekményekről ugyanis egy 2008-as uniós  kerethatározat (az irányelv korábbi neve) rendelkezik, a tagállamoknak pedig időt adtak arra, hogy saját joggyakorlatukba ültessék, de semmiképp sem az uniós irányelvvel ellentétesen.

Ez az uniós irányelv a rasszizmus és idegengyűlölet ellen született. Ám a gyurcsányi időkben elfogadott hazai szabályozásban nem csak rasszizmus és idegengyűlölet célpontjai szerepelnek. Önkényesen – Háttér Társaság lobbija hatására – kiterjesztették egyes további “speciális” csoportokra (hagyományostól eltérő szexuális identitású és orientációjú személyek), amelyekre az uniós kerethatározat nem tér ki. A 2010 előtti balliberális kormányzat a nyugati gyarmatosítóknak annyira meg akart felelni, hogy messze túl akartak teljesíteni. Ez a lényegük, hogy gyökerében- elfojtsák a nemzetünk megvédésére, normalitás megvédésére törekvő erők fellépéseit

-emelte ki Gaudi. Kijelentve:

Ez a jogszabály a gyurcsányi terror-korszak öröksége.

Arra tett indítványt végül, hogy mivel a büntetőeljárást megalapozó törvényi passzus nem harmonizál az uniós irányelvekkel, a bíróság vagy mentse fel most itt a vádlottat, vagy függessze fel az eljárást és forduljon az Európai Unió Bíróságához és kérjen állásfoglalást, hogy az alkalmazni rendelt törvényi tényállás megfelel-e az uniós jognak – amely bőrszínre, vallásra, nemzetiségre vonatkozóan határozza meg a védett jogi tárgyat, védett csoportot, közösséget.

Mintegy 15 perc gondolkodási idő után a bíró a tárgyalást elnapolta, amíg megfontolás tárgyává teszi a teszi a védői indítványt. Summa summarum, egy meg sem történt szivárványos zászlóégetés miatt kerülhet uniós vizsgálat alá a gyűlölet bűncselekmények elleni gyurcsányi érában született jogszabályunk.

A következő tárgyalás napját május 3-ra tűzték ki, ahol -ha nem függeszti fel a bíró az eljárást és nem kezdeményez előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságon – a védőbeszéd folytatódik, majd Barcsa-Turner Gábor utolsó szó jogán elmondandó beszédére kerül sor.