Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalához fordult Budai Gyula az Altus-kölcsönök miatt

Az Altus egy tíztagú nemzetközi konzorcium tagjaként vezetőjeként nyert el 5 millió euró támogatást egy oktatási projektre, ebből származhat a Czeglédy Csabának nyújtott összesen 281 millió forint kölcsön – véli Budai Gyula, aki ezen kölcsönök miatt korábban már büntető feljelentést tett hűtlen kezelés, illetve fedezetelvonás miatt, most pedig az OLAF-hoz, vagyis az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalához fordult. Beadványában azt írja: a Főigazgató vizsgálatot indíthat, ha kellő gyanú áll fenn arra vonatkozóan, hogy csalást, korrupciót vagy az unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységet követtek el.

Korábban többször beszámoltunk róla, hogy Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője, korábbi elszámoltatási kormánybiztos több furcsaságot is felfedezett az Altus Czeglédy munkaerő-kölcsönző cégének nyújtott kölcsönei kapcsán. Többek között Dobrev Klára Czeglédy-ügyben történt kihallgatási jegyzőkönyvéből derül ki, hogy az összesen 4 kölcsön egyikét nem a Human Operator Zrt. számlájára utalták, ahogy az a szerződésben áll, hanem egy másik cég számlájára. Amikor ennek okát kérdezte a nyomozó, Dobrev Klára előbb a könyvelőre fogta a dolgot, hogy az intézte az utalást, majd azzal indokolt, hogy “ez volt Csaba kérése”. Az Altus ráadásul folyamatosan kölcsönzött anélkül, hogy bármilyen pénzügyi tevékenységre jogosultsága lenne, az Altus-kölcsönöknél pedig érdemes a megállapított kamatot is megfigyelni a politikus szerint.

A 2016. augusztus 12-én kötött kölcsönszerződés, amelynek összege kilencvenmillió forint volt – a korábban, 2016. február 25-én kötött szerződéshez képest – jóval nagyobb kamatot (közel duplája) határoz meg, rövidebb futamidőre. A 2016. augusztus 12-én kötött szerződésben a kamat szintén kiugróan magas, a 2017. március 17-én kötött szerződésben meghatározott kamathoz képest is, mivel közel duplája. Ezeknek a szerződéseknek a valódiságát Dobrev Klára, az Altus Portfólió Kft. vezérigazgatója ismerte el Dankó Bélának, a Magyar Nemzeti Bank Igazgatójának

– írta korábban Budai Gyula. A Magyar Nemzeti Bank két éve büntette meg jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt az Altust. A jegybank közleményében akkor azt írták, hogy a cégnek semmilyen engedélye nem volt pénzügyi tevékenység végzésére. Az MNB piacfelügyeleti eljárása azt állapította meg, hogy az Altus Portfólió Kft. a vizsgált időszakban összesen 390,8 millió forint összegben nyújtott pénzkölcsönt, vagyis visszafizetési kötelezettséggel bocsátott pénzösszegeket – jellemzően kamat ellenében – több magán- és jogi személy részére. Ezt – a vizsgálat megállapításai szerint – üzletszerűen, azaz rendszeresen, nyereség- illetve vagyonszerzési céllal, előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötése céljából tette. Jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt pedig nemcsak a Jegybank büntette meg az Altust, hanem a Budapesti Rendőr-főkapitányság is nyomozást folytat.

És itt még nem áll meg a történet. Budai Gyula szerint az is nagyon komoly aggályokat, sőt, mi több, bűncselekmények lehetőségét veti fel, ha az Altus uniós forrásból kölcsönzött. Márpedig erre jó esély van, ugyanis éppen a kölcsönöket megelőzően nyertek több millió eurós támogatást. A politikus ezért most az OLAF-hoz fordult.

Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalához írt bejelentésben az áll, hogy az Altus Befektetési Zrt. egy konzorcium élén 2014-ben nyújtott be pályázatot az Európai Bizottsághoz strukturális alapjához, konkrétan kohéziós politika és európai strukturális és beruházási alapok jövőbeli fejlődésére vonatkozó tanulmányok készítésére. Két másik konzorciummal együtt az Altus kiválasztásra került, és az Európai Bizottsággal keretszerződést írt alá, amelynek alapján a későbbiekben ez a három konzorcium pályázhatott a különböző tenderkiírásokra, speciális szolgáltatási szerződésekre, amelyek összértéke maximum 5 millió euró lehetett.

A bejelentésben Budai Gyula felidézi, hogy 2016 februárja és 2017 márciusa között az Altus összesen 4 alkalommal 281 millió forint kölcsönt adott a Human Operator Zrt.-nek, amelynek vezetője Czeglédy Csaba. A kölcsönösszegek pedig az Altusnak nyújtott kohéziós támogatásból származhatnak.

Ez a tény komoly aggályokat vet fel és kimeríti az Európai Bizottság által odaítélt Európai Uniós forrásokkal elkövetett szabálytalanság lehetőségét

– fogalmaz Budai. Hozzáteszi, hogy az OLAF főigazgatója “vizsgálatot indíthat, ha kellő gyanú áll fenn arra vonatkozóan, hogy csalást, korrupciót vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységet követtek el”, így kéri az esetleges jogsértés kivizsgálását.

Budai Gyulával az Altus-ügyről korábban interjút készítettünk, amit ITT nézhetnek vissza.

Vezető kép: Külgazdasági és Külügyminisztérium