Csaknem 140 felvételt mutat be a világ minden tájáról péntektől, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) a World Press Photo kiállítás, amelynek megnyitóján a honvédelmi miniszter azt mondta, hogy az itt kiállított fotók nem feltétlenül mérföldkövei az emberiség történetének, ugyanakkor visszahozhatatlan pillanatokat ábrázolnak, amelyekről később kiderülhet, sorsfordítók voltak, továbbá számos társadalmi igazságtalanságot mutatnak be. Az MNM főigazgatója, L. Simon László pedig arról beszélt, hogy a fotográfusok, akiknek munkáit kiállították, nemcsak nagyszerű művészek, de a sajtó munkatársai is, és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a jövőben is érvényesülni fog a sajtószabadság Magyarországon és Európában is.
A megnyitón a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf üdvözölte, hogy a nemzetközi pályázaton a regionalitás szerepe növekedett, valamint hogy előtérbe kerültek az elemzőbb látásmódú munkák. Mint kiemelte, az idei World Press Photo kiállítás számos társadalmi igazságtalanságot mutat be, a megörökített pillanatok többsége sajnos nem derűs.
Ez is azt bizonyítja, hogy a világ egy hosszabb nyugalmi korszak után sajnos veszélyesebb lett
– mutatott rá. A miniszter hangsúlyozta: ebben a helyzetben a magyar kormány végzi a dolgát és cselekszik, ahogy a kiállítás fotóinak készítői is végezték a dolgukat.
A fotóriporterek kamerája egyfajta fegyver, de azzal remélhetőleg az igazságosságot és a békét szolgálják
– fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Több mint hatvannégyezer fotó indult a pályázaton
L. Simon László, az MNM főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a World Press Photo válogatása egy negyven országot érintő turné során érkezett Magyarországra, mint immár hosszú évek óta, idén is a Nemzeti Múzeumba.
Ezúttal is fantasztikus anyagból válogatott a nemzetközi zsűri: 4066 fotográfus 130 országból 64 823 fotóval pályázott
– hangsúlyozta. A főigazgató kiemelte, hogy a kiállítás alkotói nem csupán nagyszerű művészek, hanem a sajtó munkatársai is.
Bízunk benne, hogy a sajtószabadság továbbra is érvényesülni fog Magyarországon és Európában is
– fogalmazott, hozzátéve: az Európai Lapkiadók Egyesülete éppen a napokban tiltakozott az EU szerintük a sajtószabadságot korlátozó tervei ellen.
A hagyományokhoz híven a World Press Photo kiállításhoz idén is kísérőtárlat társul, ezúttal Radisics Milán természetfotós munkáiból, Lábnyomunk – Az ember hatása bolygónkra címmel – közölte L. Simon László.
Az újságírás világszerte elimsert platformja a World Press Photo
Désirée Bonis, a Holland Királyság budapesti nagykövete elmondta: a World Press Photo egy 1955-ben Amszterdamban alapított, független nonprofit szervezet, amely azóta is világszerte elismert platformja az újságírásnak. Mint hozzáfűzte, a sajtószabadság fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, különösen ezekben a zaklatott időkben: néhány száz kilométerre Budapesttől most is zajlik Ukrajna orosz inváziója, miközben gazdasági nehézségekkel és a klímaválsággal is meg kell küzdeni.
A kritikus, független oknyomozó újságírás minden demokrácia életerejét adja
– hangsúlyozta Désirée Bonis, hozzátéve: a sajtószabadság megléte ezért is fokmérője annak, hogy egy ország készen áll-e az EU-csatlakozásra.
Marika Cukrowsky, az idei kiállítás kurátora elmondta: a World Press Photo csaknem hét évtizedes történetének legnagyobb változása, hogy a pályázat előzsűrizését regionálissá tették, így a helyi események értőbb értékelése várható. A globális zsűrizés előtt, külön-külön értékelik az afrikai, az ázsiai, az európai, az észak- és közép-amerikai, a dél-amerikai, a dél-kelet-ázsiai és óceániai régióból küldött pályaműveket.
A World Press Photo pályázat 2022-es kiállítása október 30-ig tekinthető meg a Nemzeti Múzeumban.
Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczky Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS