Nagy várakozásokkal tekinthettek az ellenzéki politikusok, a haladó újságírók és a nyílt társadalom ügynökei az OECD oktatásügyi felmérésére, hiszen a legfőbb kampánytémájuk, az oktatásegészségügy felében remélhettek „mi megmondtuk” jellegű ütőlapokat. Csalatkozniuk kell azonban, hiszen az évek óta harsogott bírálatok és összeomlás-jóslatok ezúttal sem kaptak megerősítést. A vizsgálat összegzését Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár és Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke mutatta be, és ez csupa olyan eredményt mutatott ki, amelyeket eddig is nagyjából így tudtunk: a magyar tanárok közt nagy többségben vannak a nők, sok az ötven év feletti, átlagos mennyiséget dolgoznak, a tantermi fegyelemben és a sok gyakorlásban hisznek.
Ötévente végzi el 2008 óta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az oktatásüggyel foglalkozó TALIS-vizsgálatot (Teaching And Learning International Survey – Nemzetközi Tanítás- és Tanulásvizsgálat), amelybe Magyarország is bekapcsolódott, és a főmérés kiértékelése után ma hozták nyilvánosságra az adatokat. Az Európa fejlettebb államait, Izraelt, Törökországot, az Egyesült Államokat, Kanadát, Mexikót, Chilét, Ausztráliát, Új-Zélandot, Japánt és Dél-Koreát tömörítő szervezet idén már 48 országra (ebből 31 OECD-tag, köztük Magyarország – a szerk.) terjesztette ki a pedagógusok jóllétével, munkakörülményeivel, elégedettségével, mozgatórugóival, módszereivel foglalkozó, a tanárok véleményére összpontosító vizsgálatot. Országonként 200 iskolát választottak ki sorsolással, és ezekben megkérdezték az összes, általános iskola felső tagozaton oktató pedagógust. A sorsolás előtt figyelembe vették a területi elhelyezkedést és a szociális körülményeket is, hogy minden fontos tényező megjelenjen a véletlenszerű, tehát nem reprezentatív, de igencsak nagy számokkal dolgozó kutatásban.
Magyarországról 182 iskola kapcsolódott be, és a mintegy 4000 megkérdezett pedagógusból és intézményvezetőből 3427-en küldték vissza a kitöltött kérdőívet – tudatta a TALIS-vizsgálattal foglalkozó sajtótájékoztatón Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár és Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke. Ugyancsak kiemelték, hogy a magyar eredmények minden mutatóban az OECD-átlag körül vannak, vagyis alaptalannak tűnnek a magyar oktatásügy összeomlását vizionáló ellenzéki rémképek.
A magyar pedagógusok szerint mégiscsak működik az iskola. (A felvétel a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform szabad oktatásért tartott, három évvel ezelőtti tüntetésén készült. Fotó: MTI/Mohai Balázs)
Elnőiesedett és elöregedő a térség pedagógustársadalma
A vizsgálat szerinti eredményeink közül a legszembetűnőbbek azok, amelyek eddig is ismert tényeket igazoltak vissza: Magyarországon sok a női pedagógus – az igazgatók körében kiegyensúlyozottabb az arány –, és sok az 50 év feletti életkorú pedagógus. Mindkettő hosszú évtizedek folyamatainak eredménye, de a felmérés eredménye egyértelműsíti, hogy a jövőben hosszútávon is vonzóbbá kell tenni az oktatást a férfiak számára. A tanárok korfájában és átlagéletkorában ugyanakkor annak ellenére sem lógunk ki az európai átlagból, hogy csaknem a pedagógustársadalom felét alkotják az 50 évnél idősebbek. A környékbeli országok közül csak Horvátország és Románia bír kiugróan jobb korfával, a többieknél általános probléma az elöregedés.
Az idősebb és a fiatalabb tanárok között eltolódás figyelhető meg a pályaválasztási motivációk terén is. A fiatalabbak számára sokkal fontosabb szerepet játszott a döntésben a biztos karrierlehetőség, a kiszámítható jövedelem, a magánéletre fordítható idő, a társadalmi hasznosság és a hátrányos helyzetűeken való segítés lehetősége. Ezzel szemben a régebben tanári pályára lépőknél még többet nyomott a latba a biztos állás és a gyerekek fejlődésére gyakorolható hatás.
Több, mint négyéves munka előzte meg az OECD-vizsgálat eredményeinek mostani nyilvánosságra hozását. (Kép: oecd.org)
Nincsenek agyondolgoztatva a magyar pedagógusok
További érdekes adatot szolgáltat a pedagógusok heti munkaidejére vonatkozó felmérés, amely azt mutatja, hogy a 40 órás magyar munkahéthez igazodva, átlagosan 39,1 órát dolgoznak hetente a magyar pedagógusok, amiben benne vannak a tanórák, a tanórán kívüli iskolai teendők és az otthon végzett munka is. A magyar tanárokra ráadásul a tantermi munka során kevesebb adminisztratív és fegyelmezési teher hárul, mint az OECD és az EU átlaga, így többet foglalkozhatnak a tényleges tanítással, mint külföldi pályatársaik. Mindezt ráadásul a magyar pedagógusok az OECD-átlagot jócskán meghaladó szakmai, pedagógiai és képességfejlesztési felkészültséggel végzik, a saját bevallásuk alapján.
A fegyelemben és a gyakoroltatásban hisznek nálunk
A vizsgálat kimutatta, hogy az elmúlt öt évben tanári pályára lépett fiatalokat a korábbi korosztályoknál sokkal nagyobb mértékben képezték ki a tantárgyakon átívelő képességek fejlesztésére, az informatikai eszközök használatára, a tanulói viselkedés kezelésére, valamint a tanulók fejlődésének nyomon követésére. Mindezekre a megváltozott technikai körülmények és az ezek nyomán megváltozott tanulói viselkedésminták, hozzáállás miatt van szükség, és az érintettek bevallása alapján a magyar tanárképzés leköveti az igényeket.
Az ellenzéki politikusok és tanárok követeléseinek egy része nyitott kapukat dönget, másik része pedig nem a rendszeren, hanem egyénileg a tanárokon múlik. (Törley Katalin beszél ellenzéki képviselőkkel a háttérben, a Tanítanék mozgalom 2018. január 28-i tüntetésén. Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
A felmérésből kirajzolódnak bizonyos kulturális és hagyománybeli sajátosságok is, amelyek azt mutatják, hogy a magyar oktatásban az OECD-átlaghoz képest kiemelt szerepet kap az osztálytermi fegyelem, a pontos elvárások megfogalmazása, a mindennapi életből vett szemléltetés és a rövid távú ismétlés, ugyanakkor kevésbé hangsúlyos a régi és az új témakörök összekapcsolása. A módszerek tekintetében nálunk változatlanul leginkább a hosszas gyakoroltatástól várják a feladat megértését a tanítók; a kiscsoportos problémamegoldás, illetve a diákok saját megoldási módszereinek elfogadása kevésbé jellemző a többi vizsgált ország átlagánál. Ehhez kapcsolódóan Magyarországon ritkán találkozni azzal is, hogy legalább egy hetet igénybe vevő projekteket, nagyobb lélegzetvételű munkákat bíznának a diákokra.
A hazai pedagógiai gyakorlat, az alkalmazott módszerek teljes mértékben a tanáron múlnak; a hazai szabályozás a tananyag tartalmát szabja meg
– tette világossá a PestiSrácok.hu kérdésére Maruzsa Zoltán.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS