A külpolitika az Orbán-kormány egyik sikerágazata – a gazdaságpolitika mellett –, ennek ellenére a közvélemény – sem a jobboldali, sem a baloldali, sem a semleges, politikailag nem elkötelezett közvélemény – nem kezeli ezeket a tulajdonképpen a múlt század harmincas évei óta páratlan sikereket a valódi értékükön. Az a külpolitikai erő, amit az Orbán-kormány fel tudott építeni a Medgyessy Péter-féle jelentéktelenség és a gyurcsányi nevetségesség után, a közép-európai gondolat kiteljesítése és európai tényezővé emelése, a magyar államiság és a magyar nemzet túlélésének egyetlen esélye a teljes nemzeti, vallási és kulturális dezintegráció állapota felé tartó Nyugat-Európa szomszédságában.
Orbán Viktor és a Fidesz ugyanis Közép-Európa politikát csinál már régóta, és nem Európa-politikát. 2010-ben ugyanis kiderült – és ezt a felismerést egyébként Angela Merkelnek köszönhetjük –, hogy még egy formálisan jobboldali német kormány sem engedi meg annak a századrészét sem egy jobboldali magyar kormánynak, mint amit Gyurcsány Ferencnek és a liberálisoknak megengedett. Most már kimondhatjuk, hogy a németek abban tűntek érdekeltnek, hogy a magyarországi befektetéseik pénzszivattyúi rövid távon a leghatékonyabbak legyenek, és egyáltalán nem érdekelte őket az, hogy a belső rablásban is elszabadult MSZP-SZDSZ kormány tevékenységének milyen következményei vannak a magyar lakosságra nézve. Sokkal realisztikusabban – mondhatni, eufemizmus nélkül – fogalmazva: pont annyira nem érdekelte őket Magyarország gazdasági, társadalmi, politikai stabilitása, a mi legalább alapszintű jólétünk, mint ahogy később például Ukrajna, Görögország, Románia lakosainak helyzete sem.
2010-re kiderült: értelmetlen Magyarország jövőjét kizárólagosan egy olyan politikai és gazdasági szövetséghez kötni, amely rövid távú profitérdekeit szinte sohasem rendeli alá stabilitási, társadalompolitikai és geopolitikai realitásoknak.
2010 óta egy Közép-Európa-politika épül a V4-ek megerősödésével, annak a felismerésnek az alapján, hogy a geopolitikai realitás fontosabb, mint az ideológiai. Brüsszel nyilván nem Moszkva, de már majdnem annyira ideológiával átitatott a gondolkozása Brüsszelnek, mint Moszkvának, és Brüsszel pont annyira érti és veszi figyelembe a „megszállási övezetének perifériáját”, mint annak idején Moszkva. Teljesen mindegy, hogy ez miért van így, de az világos, hogy soha többé nem bízhatunk meg annyira a Nyugatban, mint azt a kilencvenes évek naivitásában gondoltuk. Nem voltunk egyenjogú tagjai az Európai Uniónak, és csak akkor lehetünk azok, ha Közép-Európa országai közösen – kiegészülve a szintén a geopolitikai realitásokat felismerő balkáni országokkal – új politikai és gazdasági régiót, tömböt, szövetséget, érdekközösséget hoznak létre.
Ennek fényében kell értelmeznünk a magyar ellenzék az EP-választások utáni EU-s aktivitását és azt az elkeseredett utóvédharcot, amelyet a magyar nemzeti érdekek teljes negligálása érdekében folytattak ők és a Soros-hálózat az új európai vezetési struktúra felállítása során. A Soros-hálózat kifejezés nyilván egy leegyszerűsítő fogalom, hiszen az európai politikában számtalan hasonló erejű hálózat lobbizik gátlástalanul a gazdasági érdekeiért, de ennyire ideológiavezérelt, nyíltan politikacsináló, nemzetközi politikai pártként fungáló ágens nincs még egy. Nyugodtan nevezhetnénk akár Soros-internacionálénak is, ha a nemzeti kifejezés nem hangzana viccesen egy olyan szervezet nevében, amelynek tagjai nem bírnak etnikai (és sokszor nemi) kötődéssel sem. A magyar ellenzéki pártok külföldi pártok magyarországi tagszervezetei: EU-s pártok, amelyek a helyi választásokon indulnak, de mindent EU-s vagy globális szinten képviselnek; nem éreznek külön felelősséget a magyar választók iránt, mert ők egy nemzetek felett álló doktrínát képviselnek. Fontos megértenünk, hogy ők nem tudatos hazaárulók, mert nincs hazájuk. Hazafogyatékosok, nem is értik a szót. Összekeverik ezt az érzést a nagyvárosi élet univerzális szabályaival és lehetőségeivel, egy csökevényes életérzéssel, amelyben a „mi” kifejezés teljesen mást jelent, mint nekünk.
A mai magyarországi ellenzék a mai magyar kormánynak nem belpolitikai, hanem külpolitikai ellenfele. Ezeknek a peremfeltételeknek a fényében kell tekintenünk azt a tényt, hogy a magyar EU-biztos kezében maradt a bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős biztosi poszt, miközben ez jó Magyarországnak, a jelenlegi magyar kormánynak, a V4-eknek, a balkáni régiónak. Ez egy rendkívül fontos eszköz arra, hogy a magyar kormány uniós szinten is tudjon Közép-Európa-politikát csinálni, olyan geopolitikai szükségszerűségeket figyelembe vetetni az EU-val, ami Brüsszelből, Berlinből nem létszik, vagy amiket nem akarnak észre venni. Nyugat- és Közép-Európa érdekei majdnem azonosak, de ideológiai értelemben egyre inkább széttartóak. Várhelyi Olivérnek lehetősége lesz arra, hogy elősegítse azt, hogy tőlünk délre olyan stabil és fejlődőképes övezet alakuljon ki, amely Közép-Európa számára azt a funkciót látja el, mint amit Közép-Európa játszik a centrumországok számára.
Hatalmas feladat lesz úgy befolyásolni az EU-t, hogy az ne a térség ideológiai destabilizációját segítse elő a Soros-félékkel együttműködve, hanem inkább a politikai és gazdasági stabilitásában legyen érdekelt, és tegyen is azért. Mert ez a felismerés az előző bizottság vezetőinek gondolkodásából teljesen hiányzott.
Vezető kép: MTI/EPA/Julien Warnand
hivő
2019-11-27 at 09:16
Igy van, és tegyük hozzá hogy
kulturálisan is fontos
elválasztani közép-europát
a nyugattol. De mi se nézzük le
a balkáni országokat mint
minket lenéznek a németek,
franciák, mellesleg teljesen
megindokolatlanul.
Büki istván
2019-12-03 at 16:59
Teljessen a hozzászól okkal egyet értek
aladin
2019-11-27 at 09:24
A Fidesz kormány jól elhúzta ennek a 8 magyar ellenes ganénak a notáját az EU. parlamentben, akik Magyarország ellen szavaztak. Nagy szarbaharapás volt.
István Kopasz
2019-11-27 at 10:03
Sajnos Közép-Európa/V4/ és Nyugat-Európa között kezd kialakulni egy egyre mélyülő szakadék, mint ahogy már kialakult Mo. – on a jobboldal és a szoc-lib oldal között, de ezen nem kell csodálkozni, mert hazánk szocialista és liberális pártjai a nyugat-európai hasonló baloldali pártok szekerét tólja!
JÓSKA
2019-11-27 at 10:36
Talán nem lesz ebből igazi szakadék.A nyugati pénzvilág a zsarolás szintjéig jutott,mikor legutóbb fenyegetésként forszírozták a kétsebességes Úniót.Mintha mi nem tudnánk hogy harmadannyira tömött erszényből,egy kocsmában fizetünk.Mégis látni kell azt is,hogy az ottani szavazók fele seģitséget kérően figyel ránk.Meg vannak szállva rendesen,migránsok nélkűl is,eurokommunistákkal.Néhány lázadó,függetlenségpárti ténykedik nyugaton,lassan levetik korlátoltságukat.Èpp a Magyar példa mutatta meg nekik,pontosabban Viktor,hogy belűl van a probléma meg kell oldani.Vicces lenne,ha lenne kedvünk viccelődni,fel kell hozzánk nőniük lelkileg.
István Kopasz
2019-11-27 at 10:50
Tisztelem az optimizmusát, bárcsak igaza lenne!
Benedek Károly
2019-11-27 at 10:40
“a közép-európai gondolat kiteljesítése és európai tényezővé emelése”
És ennek hátán akarja ugyanezt HARÁCSony megtorpedózni a V4 államok liberális vezetésű fővárosaival való politikai mutyizással.
Benedek Károly
2019-11-27 at 11:18
Stefka István emlékezett meg Ungvári Tamásról az egyik írásában (nem találom),
miszerint egy állófogadáson Ungvári Tamás odavetette neki,
hogy skandallum, hogy a magyarok médiumokat birtokoljanak, mert annak
kizárólagos birtoklására a kiegyezés óta csak ők jogosultak,
s hogy ez nem maradhat így.
Hogy kik is azok az “ők”?!…
Hesslerezredes
2019-11-27 at 11:25
Magadról beszél öcsi?
Namond
2019-11-27 at 14:51
Nos, a szolidaritás amit számonkérnek nem más, mint hagyjuk a vérünk lecsapolni, mivel kell a vérbankjukba.
Namond
2019-11-27 at 14:57
Csak vezetőink ne váljanak elbizakodottá és emiatt, túlzásba ne vigyük I. István intelmeit, a jóság erényének gyakorlása során:
“A jóság erényének gyakorlása elvezet majd téged a teljes boldogsághoz. Légy irgalmas mindenkihez, aki erőszakot szenved, lélekben soha ne feledkezz meg ama isteni intelemről, hogy irgalmasságot akarok, nem áldozatot. Légy kíméletes mindenkivel szemben, ne csak a hatalmasokkal, hanem azokkal szemben is, akik híján vannak a hatalomnak. Azután meg légy lélekben erős, hogy jó sorsod ne tegyen túlzottan elbizakodottá, a balszerencse pedig ne sújtson a porba! Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben!”
Királytigris
2019-11-27 at 15:31
Ez az intelem volt Szent István legnagyobb tévedése!
Lásd: Fogadd be a tótot, majd kilök a házadból!
Namond
2019-11-27 at 15:46
Nem Istváné, azé akitől én idéztem.
Amúgy István részéről kész képmutatás volt, e szavakat leíratni.
Namond
2019-11-27 at 15:42
Szép szavak.
Bulgária, Attila fiai országa?
Horvátok, 1000 éven át harcostársaink, nemzetünk nem egy nagyságának szülői?
Szlovének, 1000 éven át társak?
Még, hogy: “A mai magyarországi ellenzék a mai magyar kormánynak nem belpolitikai, hanem külpolitikai ellenfele.” , akkor talán ellensége?
Milyen kár, hogy politika, különösen a belpolitika nem focimeccs.
Egy meccsen a színészkedő játékos sárga lapot kap, kiállítják, aki gáncsol, lök, betart sárga lapot kap, kiállítják vagy sorozatos esetben piros lapot kap, eltiltják, sőt nem regisztrált játékos esetén az egész klubbot eltiltják.
Nálunk úgy tűnik, a rosszfiúk-jófiúk meccsen a rosszfiúkat nem küldi le senki a pályáról, nem tiltják el, míg a jófiúk egymás után kerülnek kórházba, egyre fogynak egyre kevesebbnek kell lefedni a pályát, mivel tartalékok sincsenek.
aladin
2019-11-27 at 16:41
Sokat röhögtünk a Gyurcsányné dumáján, már a verességre nem tudott mit mondani csak, hogy Várhelyit azértt majd figyelik hogy mit csinál, ti 8-an bal.libsik figyelhetitek csak kine essen a szemetek. Há-há-há…
Torockó
2019-11-28 at 20:03
És a hazai hungarofóbok csúfos veresége…