Az Országos Bírói Tanács információgazdag közleményeben reagált a hozzá intézett közérdekű adatigényléssel kapcsolatban. Az OBT két tagja és az USA magyarországi nagykövetének találkozójának tartalmáról pont annyit tudunk, mint ennek előtte. Tudásvágyunk továbbra is töretlen, habár talán erre utal a nagyrabecsült OBT, amikor „a sajtó egy része, beleértve az állami médiát, már lejárató kampányt indított az OBT két tagja ellen” szövegrésszel kontextualizálja a találkozó tartalmi részei iránt felhorgadt sajtóérdeklődést.
Először is készséggel elismerjük, hogy nem vagyunk jogászok, így a jogi pontosság nem sajátunk. Ha nem lennénk ennek a magunk oktondiságában esetleg tudatában, az OBT közleménye jóindulattal átitatva emlékeztet minket ismereteink csökevényes voltára. Különösen az átláthatóságért vagyunk hálásak, hiszen anélkül magunk semmiképen nem látnánk át a szitán.
Bár az igénylő által megadott törvényi hivatkozások pontosnak nem nevezhetők, az Országos Bírói Tanács számára az átláthatóság önmagában is a Hitvallásában megfogalmazott érték, ezért minden feltett kérdésére válaszolunk függetlenül attól, hogy arra a törvény kötelez vagy nem.
Úgy tudjuk, hogy nagyrabecsült Magyar Hírlapos kollégánk kikérte az elektronikusan érkezett meghívó teljes tartalmát. Valószínűleg szerette volna tudni ugyanis, hogy kinek az emailcímére érkezett az, ugyanis a meghívottak ügyben érintett elektronikus levélcíme sokat elárulna a meghívás célzottságáról. Szerencsénkre a szöveg egyéb részeiből levonhatunk tanulságos következtetéseket:
A meghívó 2022. október 18-án 15 óra 30 perckor érkezett meg az OBT képviselőinek elektronikus postafiókjába, azaz órákkal az aznap tartott ünnepi OBT ülés berekesztését követően, így annak OBT ülésen való ismertetésére nem kerülhetett sor. A meghívó szövege magyarra fordítva a következő volt: Az Amerikai Egyesült Államok nagykövete, David Pressman Matusik Tamást / Vasvári Csabát szívélyesen meghívja egy találkozóra, 2022. október 21-én 15 órára. Helyszín: a nagyköveti rezidencia.
Nevezett urak, miként a nagykövet őexcellenciája is, felettébb elfoglalt emberek. Egészen kivételes szerencsének tekinthető, hogy a nagykövet úr első szabad másfél órája azon a héten pont akkorra esett, amikor a bíró urak is ráértek. Nincs itt semmi látnivaló, a vak is láthatja, hogy nem volt itt semmi előzetes egyeztetés, a spontenitás az ilyen megbeszélések megkapó sajátja. Ha még volna kétségünk a találkozó jogállami fennköltsége tárgyában, akkor az OBT közleményének következő része feltétlenül könnyebít terhünkön:
Az ülésen az OBT-nek a találkozón részt vett képviselői elmondták, hogy amint más korábbi diplomáciai találkozókon is, ezúttal is az OBT felügyeleti jogköréből is következő kritikus szerepéről adtak tájékoztatást a nagykövetnek, ennek során az OBT – ülésein kifejtett és korábban nyilvánosságra hozott – testületi álláspontját képviselték. Az OBT 2018. január 30-án kiadott Hitvallása úgy fogalmaz, hogy „Nemzetközi kapcsolatainkban is megjelenítjük a jogállamiság és a magyar igazságszolgáltatás értékeit.” Az OBT képviselői ezúttal is ebben a szellemben jártak el.
Ha volt is bármiféle hiányérzetünk, azt a „jogállamiság” kifejezés használata véglegesen és főleg elegánsan oszlatta el. Köznyelvileg egyébként ezt egy jogállamban a következőképpen mondják:
Közötök?
Vezető kép: A magyar bírák feszülten figyelik az amerikai nagykövet gondolatmenetét. Fotó: Twitter
Ezek
2022-11-21 at 18:23
nem válaszolnak, csak közölnek, mint régen, mert ezek még mindig
Ugyanazok.
polizza
2022-11-19 at 14:43
Engem továbbra is a következőkkel kapcsolatban gyötör a kíváncsiság:
Van az egyik látogató, aki – egy jelenleg is bíró – Matusik Tamás, aki az usa-s nagykövetnél vizitál, meghívásra. Vagy bejelentkezett oda. Vagy valakik megszervezték ezt a találkozót, mert fontosnak találták, mert érdekük. Netán nagyon érdekük.
Aztán van egy Matusik Tamás nevű személy, aki szerepel az Integrációs Hatóság vezető posztjaira pályázók között.
Pályázik az elnöki és az elnökhelyettesi pozícióra is. Ha nem elnök, legalább helyettes szeretne lenni. (Vagy valakik szeretnék, hogy ő legyen?)
Végül ő nem kerül be a 3 legfőbb vezető közé, mert másokat neveztek ki, legalábbis az első 3 emberré. Hogy a tágabb csapatban benne van-e, azt nem találtam.
A látogatás – 2022. október 21-én 15 óra – pár nappal előzi meg a hatóság vezetőiről való eredményhirdetést -és gondolom döntést is-, amit a Portfolio ismertet 2022. november 02. 14:04-kor kijött írásában pl.
Hogy a pályázó Matusik kicsoda, micsoda egyébként, azt mi kisemberek nem tudjuk. De biztosan nem egy ,,senki” személyről van szó, hisz akkor a pályázat közelébe sem kerülhetett volna.
Szóval a látogatás néhány nappal előzi meg a fenti hivatal vezető posztjairól szóló eredményhirdetést.
Nyilvánosságra is hozzák a látogatást. Lehet a ,,pressmanság” jegyében azért, hogy még időben jelezzék, ők milyen nevet kedvelnének egy olyan poszton, ami igencsak sorsdöntő lehet a jövőnk tekintetében.
Nagyon nem mindegy, hogy annak az EU által kikövetelt hatóságnak az egyik vezetője globaloballibsista ,,pressmann-ember”, botot állandóan a küllők közé dugó, vagy egy patrióta. Hogy azon dolgozik, hogy az EU-nál ennek a kormányzatnak csak keresztbe tegyen, és a másik oldal szekerét tolja.
És a másik oldal szekerének tolásához lehet még csak nem is kell megvettnek lennie, elég, ha a saját kútfeje gondolatai, meggyőződése szerint működik.
Továbbra is kíváncsi vagyok, mert úgy érzem nem lényegtelen az üggyel kapcsolatban.
Azért jó lenne tudni – gondolom jogunk is van/lenne tudni – hogy a két Matusik Tamás azonos személy-e.
Mert ez a név egyáltalán nem szokványos, nem olyan, amiből több száz van a telefonkönyvben egymás után.
(Bár meglepetés érheti az embert.)
dr. Kolompár Genitália
2022-11-18 at 21:30
Ilona
Értem én, mit szeretnél mondani, de jelen esetben nem erről van szó. Jelen esetben sem diplomáciai kapcsolatról, sem hivatalos megbeszélésről nincs szó. “Mindössze” annyi történt, hogy az USA képviseletével megbízott személy két olyan magyar állampolgárt hívott meg a hivatalába, akik a bírói függetlenségük okán nem csak jogokkal rendelkeznek, de kötelezettségekkel is terheltek. Tekintettel arra, hogy a meghívásukat nem a lakcímükre kézbesítették, hanem az OBH e-mail címére, ezért őket mint bírókat hívták meg és nem mint magánszemélyeket. Ugyanakkor nem mint a bíróság képviselőit, hanem mint önnálló bírókat hívta meg az USA nagykövete. Ezért jelen esetben jogosan feltételezhető, hogy a beszélgetés tárgya a bírói tevékenységükhöz köthető. Ez pedig azért problémás, mivel a két bíró már fajsúlyos ügyekben bizonyította a kormányellenességét. Ugyanakkor a törvény nem tiltja, hogy a bíró – a bíró előtt folyamatban lévő ügy szereplői kivételével – hogy bárkivel találkozzon. Viszont, ha “megkörnyékezik” azt kötelessége bejelentenie. Különösen, ha a megkörnyékezésének – befolyásolási kísérletének- nemzetbiztonsági vetülete is van. Nemzetbiztonsági vizsgálatot persze lehetne lefolytatni, de azt konkrét bizonyíték nélkül az USA nagykövetének érintetsége okán úgysem mernek indítani.
Ilona
2022-11-18 at 19:33
Az Országos Bírói Tanácsnak szerintem egyértelműsíteni kellene, a tisztánlátás végett, hogy a két bíró Pressman nagykövettel való találkozása az 1961-es BÉCSI SZERZŐDÉS A DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOKRÓL 41. Cikk 2.-es pontjában foglaltaknak megfelelően jártak el vagy sem.
Ez a lényeg szerintem. Tudott e a magyar állam külügyminisztériuma, illetve esetleg más minisztérium a tervezett találkozóról, vagy nem?
A bécsi szerződés 2. pontja értelmezése szerint ugyanis tudni kellett volna a magyar illetékeseknek Pressman által tervezett találkozóról.
A bécsi szerződésben rögzítettek alapján, minden hivatalos ügyet a fogadó ország külügyminisztériuma, esetleg más a közös megállapodással kijelölt más minisztériummal vagy annak útján kell intézni a nagykövetnek.
Amennyiben nem ezt tette Pressman nagykövet, akkor egyértelmű, hogy nem a törvényben rögzítettek alapján, vagyis nem a szabály szerint járt el, sem az USA nagykövete, sem a két magyar bíró.
Az alábbiakban olvasható a bécsi egyezmény 41. cikk 1-3 pontja:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=96500022.tvr
“1965. évi 22. törvényerejű rendelet
a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés kihirdetéséről *
„BÉCSI SZERZŐDÉS A DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOKRÓL
41. Cikk
1. Kiváltságainak és mentességeinek sérelme nélkül kötelessége e kiváltságokban és mentességekben részesülő minden személynek, hogy tiszteletben tartsa a fogadó állam törvényeit és más jogszabályait. Ugyancsak kötelessége, hogy tartózkodjék a fogadó állam belügyeibe való beavatkozástól.
2. A fogadó állammal intézendő minden hivatalos ügyet, amellyel a küldő állam a képviseletet megbízta, a fogadó állam külügyminisztériumával, vagy a közös megállapodással kijelölt más minisztériummal vagy annak útján kell intézni.
3. A képviselet helyiségeit nem szabad olyan módon használni, amely összeférhetetlen a képviseletnek a jelen szerződésben, vagy a nemzetközi jog általános szabályaiban vagy a küldő és a fogadó állam között hatályban levő külön megállapodásokban meghatározott feladatkörével”
Hozzászóló:Ilona, a közgazdász, Tiszaújvárosból.
dr. Kolompár Genitália
2022-11-18 at 12:37
Nem ismerem a külföldi állapotokat, de azt bátran állítom, hogy ha szakmánként vizsgálnánk a hazai bűncselekmények elkövetőit, akkor a bírók végeznének az első helyen.
Pedig “csak” a hivatallal való visszaélést veszem most figyelembe. Ugyanis az összes részlehajló ítélet hivatallal való visszaélés. Még a tízezreléke sem jut el sem a feljelentésig, a milliomod része pedig az elítélésig. De jól ki van találva a rendszer. Nehezen bizonyítható a szándékossák. Vagy sehogy. A bírók védelmét az biztosítja, – sokan nem tudják ezt – hogy bár a jogerős ítélet a felekre kötelezően érvényes, és végrehajtható – a A BÍRÓSÁGI ÍTÉLET nem bizonyító közokirat, hanem un. “rendelkező közokirat.” Magyarul a bírósági ítélet úgy kötelezi a feleket annak tudomásulvételére és végrehajtására, hogy maga az ítélet indokai nem rendelkeznek közokirati bizonyító erővel. Ebből eredően hiába tartalmaz egy jogerős bírósági ítélet szándékos valótlanságot, az ítéletre nem vonatkoznak a közokirat hamisítás passzusai. Nos ez az igazi mestermű. A magyar bíróságok úgy hozhatnak bárki felett valótlan vagy téves indokok alapján ítéletet, hogy semmilyen felelőséggel azért nem tartoznak. Ezt a jogrendszert kellene eltüntetni. E védelemből eredően a magyar bíróság állam az államban. Nem csoda, ha eleve korrupt és beteges hajlamúak jelentkeznek bírónak, vagy síkhülyék, akiknek nem kell félniük a károkozásuk következményeitől.
Pankovics Lujza
2022-11-18 at 10:59
Bla-bla-bla!
ebalint
2022-11-18 at 10:13
Végül is mit várjon az ember az ún. magyar bíróságtól?
Hogy igazságot szolgáltasson?
Na ne…
Hogy a magyarok érdekei képviselje jogszerűen és elsősorban?
Ugyan màr…
30 év alatt ezek kinőttek minden kabátot.
Ideje lenne helyretenni ezeket is!
Vajon .ikor kezdünk hozzá?
halo ila
2022-11-18 at 09:38
Az OBT közleménye egyértelműen porhintés… Talán egyszer utoléri őket is az igazság.
Mérnök Úr
2022-11-18 at 09:17
“az OBT felügyeleti jogköréből is következő kritikus szerepéről adtak tájékoztatást a nagykövetnek” – nyilván az Államok rengeteg csalásra lehetőséget adó választási törvényét “kritizálták”…
Namond
2022-11-18 at 08:21
A magyar jogállamiság mely értékeit jelenítette meg Pressman előtt a két politizáló bíró?
Ha lehetne tételesen, kérjen a PS további tájékoztatást.
Horváth Piroska Rózsa
2022-11-18 at 07:58
A nőci hunnan tudta a két bíró nevét? Már a csevegés előtt ismerte őket? Főleg a nézeteiket.
Amarna
2022-11-18 at 07:47
SZENNY AZ EGÉSZ BAGÁZS
FÉNYRE KERÜLTÖK ALJAS hazai ÁRULÓK ÉS usa.béli ÜGYNÖK elvtárs !!!!
Judit
2022-11-18 at 07:33
Ezt az ügyet nem lehet csak ennyiben hagyni.!!!
Sün Balázs
2022-11-18 at 00:53
Már eleve nem volt elegáns Pressman úrtól, hogy nem az OBT elnökét “kereste meg” a találkozó ügyében, hanem az elnököt megkerülve közvetlenül a a két OBT tagot.
Persze nincsenek véletlenek!
Sas
2022-11-17 at 23:38
Az a független, aki szdsz beütésű.
moliere
2022-11-17 at 21:55
Lógni fogtok gecó
dr. Kolompár Genitália
2022-11-17 at 21:29
Az a baj, hogy az ügyben illetékesek is az OBT-n rugózik. Nem mint az OBT tagjait hívték meg őket, hanem mint bírókat. Nem az OBT- kelett volna kérdezni, hanem az őket foglaljkoztatő bítóságok elnökét(elnökeit) – és főképp az érintetteket. Ugyanis az OBT tagként semmilyen jogsértést, szabályttalanságot nem követtek el, mivel az OBT egy sóhivatal, a függetleneknél is függetlenebbek melegedőhelye. Bíróként azonban el kellene őket számoltatni azzal, hogy ha Mari Néni a Havanna lakóteleptől meghívná őket egy kis pogávsára, akkor is elmennének -e? Mert ha nem, akkor mi az a nagyon fontos megbeszélnivaló egy idegen ország képviselőjével, ami fontosabb egy magyar emberrel való kvaterkázásnál?
Patriot
2022-11-17 at 21:02
Felháborító, pökhendi,lekezelő szövegelés ez nempediglen válasz. Süt belőle a pöffeszkedő felsőbbrendüség ,a mindenek felett állók gőgje. Nem kene annyiban hagyni,mert amit művelt a két alak,az egyik a gyurcsányi vérbírója ráadasul,az botrány. A nyomdászt meg rövid úton haza kellene zavarni a ténykedései végett !
Királytigris
2022-11-17 at 20:23
Az egész bagázst a halálf@szára kellene elzavarni!
Hazáruló sorosi sameszes disznók.
gyozo2018
2022-11-17 at 19:52
Kezdjük ott, hogy az OBT nem legitim.
bl
2022-11-17 at 19:45
Ha valakinek sok ideje van, ezt is átolvashatja: (Tanulságos)
https://orszagosbiroitanacs.hu/download/az-obt-2022-november-2-i-ulesenek-jegyzokonyve/?wpdmdl=2404&refresh=6375f3fc423a71668674556
Akárki
2022-11-17 at 19:39
Micsoda maszatolás ez az OBT részéről? Na, ez is egy jó kis patkányfészek!
A napnál is világosabb, hogy ez a semmitmondó általánosságokkal teletűzdelt köntörfalazás nyilvánvaló hazudozásuk bizonyítéka! Nagyon remélem, hogy ez a téma itt nem áll meg!
PG
2022-11-17 at 19:38
Mondtak valamit, úgy, hogy nem mondtak semmit. Ezt nevezik mellébeszélésnek. Micsoda rossz duma. A bírókat nem a “hitvallásuk” kötelezi, hanem a törvények. Azokat betartani és betartatni kötelesek. Hinni a templomban kell és a papnál tehetnek hitvallást. Egyébként egy nagykövet nem hívhat meg bírókat és semmilyen módon nem avatkozhat a fogadó ország belügyeibe. Ezt a nagykövetet be kell rendelni a külügyminisztériumba és egy kis fejmosást tartani neki. (Ha erre nem jól reagál, akkor pedig ki kell utasítani) A bírók pedig túllépték a hatáskörüket ezért fel kell menteni őket. Magyarán kirúgni.
losonczi György
2022-11-17 at 19:23
Az egész bírói és ügyészi társaságot rohadtul átvilágítani és ha csak egy szemernyi bizonyítható politikai elkötelezettség vagy más országokból érkező “guruló dollárokkal megvett” befolyásoltság bizonyítható azonnal felmenteni, van sok munkahely Magyarországon pld. utcaseprő, segédmunkás
és egyéb felsőszintű végzettséges igénylő hely.
Hazaárulok!
Vízöntő
2022-11-17 at 19:20
”az Országos Bírói Tanács számára az átláthatóság önmagában is a Hitvallásában megfogalmazott érték”
Tudtommal az OBT nem hitvallásnak, hanem a magyar törvényeknek és egyéb jogszabályoknak van alárendelve – azok betartására és betartatására köteles -, ráadásul ez alól kidumálásra nincs lehetősége, ne simlizzenek!
(A két figurának semmilyen felhatalmazása nem volt, a nagykövet füttyentett és ugrottak mint blöki a csontra!)
Nekem lehet az igazságszolgáltatásba vetett hitvallásom, annak alapján ennek a két figurának nincs helye a birói karban, ezért a dumáért pedig az OBT azonnal mondjon le a pofátlan fölényeskedésével igazolt alkalmatlansága miatt!
losonczi György
2022-11-17 at 19:19
Nem megvárni kell hogy lemondjanak, hanem azonnali hatállyal munkakörükből felmenteni.
Ez a munkáltatójának azonnali kötelessége lenne.
Alcapi
2022-11-17 at 19:19
UNDORÍTÓ! Az egész magyarországi bírói bagázs, OBT-től OBH-ig, az egész magyarországi (i)gazságszolgáltatás egy velejéig korrupt átláthatatlan, ellenőrizhetetlen, számonkérhetetlen mocskos banda! Együtt az ügyvédi és ügyészi branccsal! Meg az is, aki hagyja ezeknek a hazaáruló férgeknek a működését!
Nahát
2022-11-17 at 19:06
Fentiek alapján nyilvánvaló, hogy volt előzetes egyeztetés Pressman úr, Vasvári és Matusik urak között mind a találkozó időpontjának, mind a témájának tekintetében. Vasvári és Matusik urak talán nem veszik rossz néven, ha kíváncsiak vagyunk az előzetes egyeztetés mikéntjére. Pressman úr vagy megbízottja emailben, telefonon, vagy milyen módon állapodtak meg az emailmeghívót megelőzően a találkozóról? Vasvári és Matusik urak milyen kritikus szerepet tulajdonítanak az OBT-nek, mit kritizálnak, és ez mennyiben tartozik az amerikai nagykövetre? Mennyi ideig tartott a megbeszélés, megállapodtak-e további egyeztetésekben? Végül miért gondolják, hogy ők annyira függetlenek, hogy noha a magyar nyilvánosságot nem, de az amerikai nagykövetet tájékoztatniuk kell?