“Az a polgári gesztus, hogy valaki, aki saját tehetsége és ereje révén tehetős polgárrá vált, és úgy gondolja, hogy neki ebből vissza kell adni a köznek, az valóban ritka és rendkívül példaértékű” – fogalmazott Baán László miniszteri biztos azon ünnepélyes alkalomból, hogy a Liget Budapest Projekthez kapcsolódva megnyitotta kapuit a szecessziós ResoArt Villa, és annak a nagyközönség számára eddig ismeretlen magántárlata, amely Szabó András üzletember gyűjtőszenvedélyének esszenciája. Az esemény jelentőségéről szólva Baán László portálunknak kiemelte: Budapest pontosan abból a szövetségből bontakozott ki, “amelyben köz- és magánembereknek egyaránt az volt a törekvése, hogy úgy az országot, mint annak fővárosát, három, európai mércével mérve ismeretlen, fejletlen és jelentéktelen városkából Európa egyik legnagyszerűbb és legvonzóbb fővárosává emeljék”. Hozzátette: “érdemes belegondolni, micsoda fantasztikus teljesítmény volt, amikor a közös akarat egy emberöltő alatt, a kiegyezéstől a századfordulóig létrehozta azt a csodát, amelyet Budapestnek hívunk”. Ugyanakkor azt is kiemelte: “a polgári attitűd visszaépítése a rendszerváltozás óta megoldandó feladat maradt”.
Budapest jelenleg legnagyobb Zsolnay-kiállításával gazdagodott a Városliget és környezetének kulturális kínálata, szeptember 26-tól látogatható ugyanis a főváros egyik legszebb szecessziós stílusú villája, amely ResoArt Villa néven nyitja meg kapuit a nagyközönség számára. A kiállítás helyszínének és a bemutatott műtárgyak, festmények különlegességét az is adja, hogy mind magántulajdonban vannak. A tárlat alapjául Szabó András üzletember és gyűjtő fél évszázad alatt létrehozott, mintegy ezer darabos, páratlan kollekciója szolgál, amelyet először láthat a nagyközönség.
A bemutatásra kerülő gyűjtemény természetesen magán viseli a gyűjtő saját ízlés és érdeklődés szerint történő válogatásának kézjegyét. Egyúttal messzemenőkig alkalmas arra, hogy szemléltesse a Zsolnay család tehetsége és szorgalma révén világhírűvé vált márkanév sikertörténetét is
– fogalmazott a megnyitón a gyűjtő. Mint fogalmazott,
a Kőrössy Albert Kálmán által tervezett, több mint 120 éves ResoArt Villa és az itt megrendezett kiállítás több szálon kötődik a Liget Budapest Projekt fejlesztéseinek köszönhetően kialakuló új kulturális központhoz: nemcsak a Millennium Házával kínál közös programot, hanem összefonódik a Liget-projekt által létrehozott infrastruktúrával is.
Baán László miniszteri biztos ugyanitt többek között azt hangsúlyozta:
a Városliget új kulturális városnegyedének sikerességét és vonzerejét már az is mutatja, hogy immár egy jelentős magángyűjtemény is itt, a megújuló Városliget közvetlen közelében mutatkozik be a nagyközönség számára. A Liget-projekt egyik fontos célja, hogy az állami beruházás vonzáskörzetében magánberuházások is megjelenjenek, tovább növelve ezzel a Városliget és környezete értékét.
Költő Magdolna, a ResoArt Alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte: az Alapítvány feladata a szecessziós épület, a Zsolnay, valamint a jelentős festménygyűjtemény – benne többek között Egry József, Perlrott Csaba Vilmos, ef Zámbó István képei – kezelése, szakszerű kiállítások, programok szervezése. Emellett az alapítvány célja, hogy a ResoArt Villa összművészeti élményét megossza olyan cégekkel, amelyek márkája kötődik a különleges értékekhez, a hosszútávú építkezéshez, így a Villa egyedi rendezvényhelyszínként is megnyitja kapuit.
Baán László, Költő Magdolna és Szabó András. Fotó: MTI
A polgári attitűd teremtette meg azt a Budapestet, amilyennek ma szeretjük
Baán László köszöntőjében polgári gesztusnak nevezte a szecessziós villa közcélú hasznosítását, és mint megjegyezte, egyelőre ritka a hasonlóan önzetlen felajánlás. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre a miniszteri biztos kifejtette: korántsem természetes, hogy egy magánintézmény nem támogatót keres, hanem együttműködő partnerként lép fel, felismerve, hogy a Liget-projekt, ha más léptékben is, de mégis ugyanazt a célt tűzte ki: az értékek megőrzését és közkinccsé tételét.
Az a gesztus, hogy valaki, aki saját tehetsége és ereje révén tehetős polgárrá vált, és úgy gondolja, hogy neki ebből vissza kell adni a köznek, az valóban ritka és rendkívül példaértékű
– fogalmazott. Baán László kiemelte: Budapest pontosan abból a szövetségből bontakozott ki,
amelyben köz- és magánembereknek egyaránt az volt a törekvése, hogy úgy az országot, mint annak fővárosát, három, európai mércével mérve ismeretlen, fejletlen és jelentéktelen városkából Európa egyik legnagyszerűbb és legvonzóbb fővárosává emeljék.
Hozzátette:
érdemes belegondolni, micsoda fantasztikus teljesítmény volt, amikor a közös akarat egy emberöltő alatt, a kiegyezéstől a századfordulóig létrehozta azt a csodát, amelyet Budapestnek hívunk.
A ResoArt Villát 1899-ben Kőrössy Albert Kálmán építész tervezte a családja számára. A szecesszió gyöngyszemeként is emlegetett villaépületen a szecesszió magyaros irányvonala keveredik a korszak uralkodó nemzetközi stílusjegyeivel. A villa homlokzatát dús ornamentika díszíti és megmozgatott falsíkok tagolják, amelyekben változatos ablakformákat figyelhetünk meg. A különleges alakú ólomüveg ablakokat pávák, oroszlánfejek és burjánzó növényindák szegélyezik, az oromfalon pedig a festészet, a szobrászat és a műépítészet allegorikus figurái láthatók. A homlokzattal harmonizáló kovácsoltvas kerítés Jungfer Gyula alkotása. Az Európa szecessziós épületeit bemutató, 1904-ben, Bécsben kiadott kötet Budapestről szóló fejezete a ResoArt Villa homlokzatának teljes oldalas fotójával indul. Ez a kép segített abban, hogy az épület homlokzatát a háború utáni leegyszerűsített kialakítás helyett az eredetivel megegyező módon, teljes pompájában rekonstruálják.
Fotó: Liget Budapest Projekt
A rendszerváltozás óta még mindig hiányzik a polgári hozzáállás
Baán László hangsúlyozta:
bizonyos értelemben szimbólum és remény ez a magánerőből megújított villa és a benne bemutatkozó gyűjtemény, és az oly sok európai rangú és közszeretetnek örvendő értéket létrehozó Liget Budapest Projekt szövetsége.
Annak szimbóluma és reménye, hogy
a századfordulós aranykornak véget vető, emberfeletti megpróbáltatásokkal és szörnyű veszteségekkel sújtott száz év után ma talán ismét kibontakozhat egy új aranykor.
A miniszteri biztos kitért arra, hogy a Holokauszt idején több százezer honfitársunk pusztult el, akik a korabeli polgárság gerincét alkották. Ugyanezt a polgárságot a kommunizmus törvényileg is megszüntette és kisemmizte.
A polgári attitűd visszaépítése a rendszerváltozás óta megoldandó feladat maradt, ezért a példaértékű felajánlásokat a köznek is fel kell karolnia, és jó példaként be kell mutatni, hogy így is lehet
– hangsúlyozta. Baán László ugyanakkor úgy vélte, vannak az ilyen polgári gesztusoknak jelei, és ennek kitűnő terepe lehet az Andrássy út vagy Városliget környéke.
Reményeim szerint, ha ez a kitartás és eltökéltség megmarad, és valóban még sok követőt lel a magánoldalon és a tehetős polgáraink sorában is, és akkor valóban létrejön az új aranykor
– jelentette ki a miniszteri biztos.
A ResoArt villát – amely a Dózsa György út és a Városligeti fasor sarkán található – Szabó András cége, a Resonator Kft. a kilencvenes évek közepén vásárolta meg, majd két ütemben, archív fényképek alapján újíttatta fel. A példaértékű rekonstrukciót 1999-ben Budapest Építészeti Nívódíj Emlékplakettel, 2000-ben pedig Podmaniczky-díjjal ismertek el. Az épület 2022-ig irodaként működött, majd Szabó András úgy döntött, hogy egyedülálló képzőművészeti gyűjteményének legjelentősebb darabjait beköltözteti a villába, ahol ezzel a főváros jelenleg legnagyobb látogatható Zsolnay-kiállítása jött létre. Az 1000 darabos kollekció Szabó András magángyűjteménye, amely a Zsolnay-kerámiák sikertörténetét mutatja be az 1870-es évektől kezdve egészen az 1920-as évek végéig.
A kiállításra és a vezetett épületsétákra a Liget Budapest jegyrendszerében lehet időpontot foglalni.
Vezetőkép: Liget Budapest Projekt
Ugocsa non coronat!
2023-09-26 at 20:42
Kitől és mennyiért vette Szabó úr anno a villát?
Kétes
2023-09-26 at 20:39
Gratulálok! Egy észrevétel! A gyűjteményről szinte semmi nincs fenn az interneten. Legalábbis én nem találtam.
Hallottunk már a szabad akaratról?
2023-09-26 at 19:57
@Irma La Duce 2023-09-26 at 16:21
Talán azért, mert a malacot meg lehetett enni. A vázát nem.
Amúgy akik ezt az Ön családjával tették, azoknak fogalmuk sem lehetett a Zsolnai gyártmányokról.Igy maradt a búza és a malac rekvirálása.Igazán sajnálom, de ezekböl az atrocitásokból csak az “elvtársak” maradtak ki. Mindenki mást megloptak, megvertek stb. De mindezt tudjuk.Alig van olyan család, ahol ezt ne ismerték volna meg. Sajnos.
Irma La Duce
2023-09-26 at 16:21
Hogyan lehetett megántulajdonban???? Édesapáméknál még a padlást is lesöpörték és a malacot is elvitték…?
Orientál
2023-09-26 at 15:57
Igen ragaszkodnunk kell a múltunk értékeihez és nem szabad a balliberális zöld önző hazaárulóknak teret engednünk mert akkor mi magyarok a balliberális zöld kommunisták és zölk által a semmibe veszünk el.
ViAM
2023-09-26 at 15:48
Azt a mindenét! Hasonlattal élve ez a ResoArt Villa kívülről olyan mint a finoman cukrozott, kis vaníliával ízesített, szépen formázott tejszínhab.
Gratulálok az ötletért a kivitelezésért és a látogathatóságért. Csodálatos!
Cuki
2023-09-26 at 15:22
ami szép, az szép
Zita
2023-09-26 at 15:19
Gyönyörű!!