Pesti Srácok

Balliberális beismerés: „Az SZDSZ nem vész el, csak átalakul”

Balliberális beismerés: „Az SZDSZ nem vész el, csak átalakul”

Naivan azt gondolhatnánk, hogy 3606 napja de facto nincs SZDSZ, de óriásit tévednénk. A valóság ezzel szemben az SZDSZ eredeti nevében rejlik, amely még nem rejtette véka alá, hogy ez egy hálózat. Így tehát a helyzet az, hogy legalább 32 éves az SZDSZ, de tulajdonképpen ennél is jóval régebben létezik Magyarországon. Attól, hogy ennek a hálózatnak, ennek a hidrának az egyik jelentős karja egy évtizede leszáradt, a lény tovább él. Tulajdonképpen ugyanezt mondták el a balliberális Klubrádióban, ahol Kőszeg Ferenc volt a vendég – vette észre a Mandiner. Ő már csak tudja, hiszen egyaránt alapítója volt az SZDSZ-nek és a Magyar Helsinki Bizottságnak.

Az ún. demokratikus ellenzék a 70-es évektől volt aktív, és balról támadta a Kádár-rendszert – ennek a marxistákból és újbaloldaliakból álló csoportnak volt prominens figurája Kőszeg Ferenc. Előbbi korszakról a Klubrádió Szabadság, Elvtársak! című műsorában azt állította, hogy a '80-as években a demokratikus ellenzék alapvetően az emberi jogokkal foglalkozott és teljesen elfelejtette a marxizmus megvalósítását. Az 1956 után a hatalomból kiszorított sztálinisták gyerekeivel szépen megtűzdelt „demokratikus ellenzék” persze az emberi jogok témájával is remekül tudta támadni a Kádár-rezsimet, és népszerűség-növelésre sem volt rossz.

A rendszerváltás után országgyűlési képviselő lett Kőszeg Ferenc, az MSZP-vel kötött 1994-es koalíciót szavai szerint ellenezte, de pártérdekből megszavazta azt. Ez utáni időszakát bizonyos fokig megélhetési politizálásnak tartja, hiszen kiszámolta: vagy négy évig politizál még, aztán elmehet nyugdíjba, vagy legalább tíz évig kéne dolgoznia. Kőszeg Ferenc életművének másik drágakövéről, a Magyar Helsinki Bizottságról is kedves dolgok derültek ki. Elmondta például, hogy

PestiSracok facebook image

Igaz, hozzátette, igyekeztek nem csak jobboldali kormány idején tiltakozni, például a 2006-os rendőri fellépés ellen. Szép beismerése annak, hogy alapvetően politikai bunkósbotként használják az emberi jogokat, főleg jobboldali kormányok ellen, de ennél erősebb is elhangzott.

Kőszeg Ferenc beszél a Migszol 2015-ös, bevándorláspárti tüntetésén (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A Helsinki Bizottság anyagi fedezetéről elárulta, hogy Soros alapítványhálózata, az Open Society Foundations (OSF) is „benne volt a bizottság támogatásában”, de mivel sokat foglalkoznak menekültüggyel, így az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) pénzalapja is támogatja őket. Az, hogy az OSF benne volt a Helsinki Bizottság támogatásában, egész pontosan azt jelenti, hogy rendre ez a szervezet szippantja fel a legtöbb vagy az egyik legtöbb pénzt az OSF magyarországi pénzosztásaiból. Más kérdés, hogy ez a sok tízmillió forint csak a szervezet támogatásainak alig harmadát teszi ki, hiszen most már nagyobb pénzt szakít az ENSZ politikailag szintén erősen elfogult alszervétől. Kőszeg állítása szerint nem csekély összeg jön az 1%-os adóhozzájárulásból, ám ez legfeljebb pár százezer forintot jelent a százmilliós nagyságrendű össztámogatásban. Ekkora hát a civil oldalról serényen politizáló Magyar Helsinki Bizottság társadalmi bázisa.

Szénási Sándor műsorvezető úgy összegezte a beszélgetést:

Hát igen, amíg a nemzetek fölötti, globalista hatalom nem veszi át a teljes irányítást az életünk fölött, addig az SZDSZ-nek lesz megbízatása, és itt lesz köztünk.

A teljes beszélgetés ITT hallgatható meg.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.