A kommunista diktatúrában és azóta is mindent megtett és megtesz azért a baloldal (és liberális „szárnysegédje”), hogy kitörölje történelmi emlékezetünkből a Horthy-korszakot. Az érintett történészek és értelmiségiek először még összemosták az egész rendszert a fasizmussal és a nácizmussal; mostanában kicsit „enyhült” a hamisítás, és úgy festik le, mintha valamiféle történelmi zsákutca lett volna. Valójában Bethlen István vezetésével a korszak vezetői a megsemmisülés széléről hozták vissza a megcsonkított országot, olyan gazdasági és kulturális fellendüléssel, amire ma is büszkék lehetünk.
A balliberális politikum és értelmiségi holdudvara a rendszerváltás óta nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a két világháború közötti Magyarország történelmét kitörölje az emlékezetből, illetve ha ezt nem is tudják elérni, legalább úgy állítsák be az emberek előtt ezt az időszakot, mint egy történelmi zsákutcát, egy félresiklást, amely miatt az idők végezetéig illik vezekelnie minden magyarnak.
Holott milyen abszurdum, hogy a volt kommunisták, illetve annak XXI. századi variánsában, a szélsőséges liberalizmusban hívők beszélnek bármi kapcsán történelmi zsákutcáról?!
A zsidótörvények és az ország kényszerű második világháborús szerepvállalása kapcsán a baloldalon könnyen kimondják az ítéletet a Trianon utáni időszakról; bűnös korszak volt, tombolt a fasizmus, az idegengyűlölet, az irredentizmus. Kádár Judit a Magyar Narancs hasábjain a fasiszta biznisz felvirágzása címmel elmélkedett arról, hogy Tormay Cécile hatalmas antiszemita volt. Szerinte a Bujdosó könyv a mai napig mérgezi eszméivel a társadalmat pusztán azért, mert Tormay le merészelte írni, hogy a Tanácsköztársaság véreskezű népbiztosainak jelentős része zsidó származású volt. Arról azonban már nem beszélnek, hogy Sztálin 1945-öt követően kivégeztette a Szovjetunióban a zsidó irodalmi élet elitjét. Ez ugyanis az ő megközelítésükben csak egy apró foltocska a dicsőséges eszmén. Erről nem beszélnek, hiszen számukra az eszme a fontos, nem az ember és a tettei, ahogyan arra a kiváló Arthur Koestler rávilágított Sötétség délben című regényében. Nem úgy a Horthy-korszak egésze! Annak még az emlékét is ki kell gyomlálni és viszolyogni tőle. Milyen érdekes, hogy a progresszív baloldal épp azt a korszakot akarja minimum zárójelbe tenni, amelyik legnagyobb tragédiánkat követően megerősödést, az önbizalom visszanyerését és a (ki tudja már, hányadik) felvirágzást hozta el az országnak. Sajnos elérik céljukat, hiszen még a nemzeti gondolkodású magyarok jelentős része is rossz szájízzel gondol vissza erre a korszakra; könnyen megesik velünk, hogy kizárólag Horthyra koncentrálunk és az ő rossz döntéseire, holott amikor a nemzet talpra állásáról beszélünk, akkor kimondható, hogy nem ő volt a legfontosabb figura.
Az egykori kormányzót még könnyen leantiszemitázhatják [bár szerencsére már történész-körökben is egyetértés van abban, hogy nem volt az], ugyanakkor ma már a baloldalnak igencsak nehéz kijátszania ezt az ütőkártyát, így Orbánt csak szimplán populistának nevezik. Persze a szintén erőteljes nemzeti retorikát alkalmazó és népét harcba szólító Winston Churchillt soha nem nevezték populistának, az más, hiszen ő a fasizmus és nem a „szent” ideológia, a kommunizmus ellen harcolt. A balliberális észosztók szerint a fasizmus ellen harcolni haladást és progressziót jelent, míg a kommunizmus és a féktelen liberalizmus ellen küzdeni történelmi bűn, illetve adott esetben antiszemitizmus is. Látni kell, hogy ők erre a gondolatmenetre próbálják felfűzni az egész történelmünket. Erre ment rá a kádári évtizedek történetírása, aminek például az a következménye, hogy az új Nemzeti Alaptanterv elfogadásakor egy tanár táblával a kezében tiltakozott Nyirő beemelése miatt, mondván: „nem tanítok fasiszta írót!” Ez az ő hazugságuk, amivel régóta etetik a magyarokat, ugyanis a törésvonal nagyon nem itt húzódik! A törésvonal ott van, hogy kik voltak ennek az országnak az építői és kik a rombolói. Ez a normalitás, és ha innen nézzük a dolgokat, máris megmosolyogtató, hogy a baloldal a mai napig magát progresszívnek tartja, a Horthy-korszakot pedig egy avítt, maradi, a XIX. századi dzsentrizmusba hajló tévedésnek nevezi, amikor mindenki a Csárdáskirálynőt hallgatta. De ki is valójában a haladó? Kinek is van szégyellni valója? Kinek kell szemlesütve járnia? Nézzük a tényeket!
Az elvben haladó bolsevik Szamuely, Kun és Pogány-Schwartz azzal hagytak maradandó nyomot a történelemben, hogy bestiális kegyetlenséggel kínozták, gyilkolták a magyarokat, miközben teletömték a zsebeiket rekvirált (rablott) holmival. A magát nyilván szintén nagyon haladónak tartó vörös gróf, Károlyi Mihály meg – cserében a kommunistáknak nyújtott támogatásért – kapott egy halom pénzt Kun Bélától és angolosan távozott Csehországba.
A bűnös történelmi időknek nevezett Horthy-korszak után jöttek Rákosiék, akiket nem nagyon kell bemutatni senkinek. Építkezésről még a legelvakultabb baloldaliak sem beszélnek. A ravasz, kacsintós Kádár pedig, miután jól odacsapott, ’56 után – bebiztosítandó a hatalmat – elkezdett a túlélésre játszani és megvette kilóra a társadalom nagy részét. Ez a kihúzásról, a túlélésről szólt, nem másról – ja, meg az elképesztő adósság felhalmozásáról. Vicces, hogy Rákosi és Kádár előszeretettel mondogatta, hogy a két világháború között Magyarország a „3 millió koldus országa volt”. Akkor nézzük, hogyan éltek a „koldusok”!
Bethlen a fellendülést, Rákosi a nyomort hozta el
Az alábbi kis személyes történetet Tóth Eszter Zsófia, a korszak életmódtörténetével foglalkozó történész osztotta meg velem:
Nagyapám a Horthy-korszakban köztisztviselő volt, a havi 200 pengő fix fizetés egy viszonylagos jólétet adott. Olyan állása volt, hogy hazajárt ebédelni, Zsolnay-porcelánból ettek minden nap, és aztán lepihent és úgy ment vissza dolgozni. A köztisztviselők, közalkalmazottak, értelmiségiek, az altiszti kar bére meghaladta az alapmegélhetéshez szükséges szintet; szolgálati lakás, ruha és élelmiszer-ellátmány, vidéken földet is adtak. Az ’50-es évekhez képest jóval magasabb volt az életszínvonal. Ennek a rétegnek egy részét érintette az 1951-es kitelepítés. Nagyapám akkor az államnak dolgozott, mint levéltáros a Rákosi alatt. Abban az időben nem lehetett karácsonyfát kapni, a vidéki rokonok fekete vágásaiból tudtak kaját szerezni, mert amúgy éheztek.
A Horthy-korszak magasabb életszínvonala egy trianoni katasztrófa után vált lehetségessé, amikor egyébként semmi sem indokolta volna, hogy a középrétegek ilyen színvonalon éljenek, hiszen az ország gyakorlatilag kivérzett.
Kádár Béla közgazdász kutatásai alapján tudni lehet, hogy Magyarország veszteségei az első világháború gazdaságot szétziláló hatása, a háború végét követő kaotikus viszonyok, a Tanácsköztársaság „kisajátításai” és a háromnegyed éves román megszállás hadi kizsákmányolásai következtében lényegesen nagyobbak voltak, mint a Németországot és Ausztriát ért károk. A trianoni országterület nemzeti jövedelme 1920-ban 40 százakékkal volt alacsonyabb, mint az utolsó békeévben, 1913-ban. A társadalmi szerkezet szempontjából súlyos veszteséget jelentett a Felvidék, a Partium és a Délvidék városi, polgárosodottabb, középosztálybeli és kispolgári lakosságának elvesztése. Eltorzult a gazdaság termelési és térszerkezete. Az erdőállomány 12 százaléka, a vasérctermelés 10 százaléka, a vasúthálózat egyharmada maradt a megcsonkított területen.
Akkor mégis hogy lehetett a padlóról felállni? Volt egy zseniális politikusunk, akit Bethlen Istvánnak hívtak. Azzal kezdte, hogy a „nemzeti bajtársiasság” és a „keresztény szolidaritás” jegyében hét, 1-től 44 százalékig terjedő adókulcsot vezetett be. A nemzeti bajtársiasság jegyében a magasabb jövedelmű tisztségviselőké nagyobb, a szerényebb jövedelműeké kisebb mértékben csökkent. Bethlen felismerte, hogy az infláció ebben a helyzetben hasznára válhat az országnak. A bankópréssel beindította az inflációs folyamatot, aminek következtében angol és amerikai befektetők kedvező áron jutottak magyarországi részvénytulajdonhoz.
Amerikai tőkéből olyan korszerű, a kivitelre szakosodott vállatok jöttek létre, mint az Egyesült Izzó vagy a Standard
– mutat rá Kádár Béla. Politikai szinten óriási húzás volt Bethlentől, hogy korábbi elveit félretéve, reálpolitikusként végül támogatta a Habsburg-ház trónfosztását, így az ellendrukkerek – a környező kisantant államok és Franciaország – külföldi propagandája ellenére, főként Anglia rokonszenvét megszerezve megkaptuk a 250 millió aranykoronás népszövetségi hitelt 1924-ben.
Ez megalapozta a nemzetközi hitelképességünk, megszűnt a magas infláció, megalakult a Magyar Nemzeti Bank, amely átvette a pénzkibocsátási jogot. 1927-ben bevezették a konvertibilis pengőt. Korunk uralkodó neoliberális közgazdasági felfogását, miszerint a növekedést beáldozzuk a költségvetés hiány csökkentése érdekében, nem követte a Bethlen-kormány sem. A nemzeti jövedelem ugyanis 1920 és 1927 között 65 százalékkal nőtt, azaz elérte az 1913-as színvonalat. A hasonló, hét év alatt elért gazdasági növekedés az 1950-es évek jóval dinamikusabb Németországában és Olaszországban gazdasági csodának számított.
Klebelsberg, az újjáteremtő
Az ország szellemi, lelki megújhodásának atyja kétségkívül a kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó volt. Új dimenziókba helyezte az oktatást. Ha valami, ez igazán progresszívnak nevezhető, ráadásul semmiben sem emlékeztetett a XIX. századra. Tóth Eszter Zsófia történész rámutat:
A Klebelsberg-féle népiskolai programmal a cél a magyar nép műveltségi színvonalának emelése volt; lényege, hogy a legkisebb faluban is legyen osztatlan iskola, tehát különböző hátterű, korosztályú gyerekek tanultak egy légtérben. Egészen eddig nem tanulhatott mindenki.
3 év alatt 5000 falusi, tanyasi tanterem épült fel, téglás, nagyablakos, palatetős, vörösfenyős iskolák. 1932-ig 47 millió 500 ezer aranypengőt fordítottak ennek a programnak a megvalósítására. Klebelsberg megszervezte a leventemozgalmat is. Lényege a testedzés, és ideológiailag a magyar életeszmény átadása volt. A fiatalok önbizalmát, önképét nagyban építette az az üzenet, miszerint a magyar egy harcos nép, amely fizikailag edzett. A mozgalmon belül egészségügyi ellenőrzést tartottak, a gyerekeket időnként orvos látta, ezzel ki tudták szűrni a betegségeket.
Jávor Pál és Karády Katalin is a „gyűlölt” Horthy-korszakban lettek sztárok
Abban, hogy az ország lakossága Trianon után visszanyerje az életkedvét, fontos szerepe volt a szórakoztatásnak. Tóth Eszter Zsófia szerint ennek volt egy olyan üzenete:
Nem hagyjuk magunkat megtörni. Nem hagyjuk, hogy ami a magyar nemzetben jó, az elvesszen; nem hagyjuk elveszni az értékeinket. Ezért is voltak népszerűek az olyan revíziós dalok, mint például a „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”.
A Horthy-korszakban, 1925-ben jelent meg a rádió Magyarországon.
Ekkor vidéken 8093 rádió volt, a következő évben ez a szám már több, mint 28 ezer. 1930-ban pedig 199 748 darab rádióval rendelkezett az ország lakossága. Százezrek várták naponta az úgynevezett gramofon-félórákat, ahol olyan kedvelt dalok csendültek fel, mint a „Hosszú lábú gólya”, egy 1925-ben született műdal Murgács Kálmán mulatós zenész részéről. Nagy slágernek számított a „Csókos asszony” című operett és az „Éjjel az omnibusz tetején”. A később Ruttkai Éva tolmácsolásában nagy sikert befutott „Régi nyár” című szám is ebben az időszakban, 1928-ban született. A legnagyobb énekes sztár ekkoriban Weygand Tibor volt, az ő nevét egy ország ismerte, és az is szerét ejtette, hogy meghallgassa, akinek nem volt rádiója. 1930-ban indult Magyarországon hódító útjára a hangosfilm.
Ha ez nincs, akkor ma valószínűleg a magyar kultúra kevesebb lenne egy Jávor Pállal és egy Karády Katalinnal. Két olyan csillaggal, akik bátran kiálltak a zsidóüldözések ellen. Nem véletlen, hogy mindkettejüket letartóztatta a Gestapo.
Amint tehát a tények mutatják, a balliberális oldal által hangoztatott negatívumokkal és stigmákkal szemben ez valóban egy haladó korszak volt a magyarság számára.
helena
2020-08-11 at 21:10
A baj az, hogy az egyetemen eleve hamis magyar tortenelmet tanulo tanarjeloltek tanitjak az iskolakban a magyar tortenelmet. Mint tudjuk, a bolcseszkarok tele vannak ‘halado progressziv” tanarokkal, akik a magyar tortenelmet megvetendo bunok tarhazanak tartjak, es akik azt sulykoljak a hallgatok fejebe, hogy mindaz, ami a magyar tortnelemben tortent szegyellnivalo. Ezektol az (ideologus) oktatoktol kellene elobb megszabadulni ahhoz, hogy vegre valodi tortenelem oktatas es nem ideologiai agymosas tortenjen a magyar iskolakban.
Kolovy Ferenc
2020-08-05 at 13:00
Tormay Cécile: Bujdosó könyv itt olvasható pdf formátumban (két kötetben):
https://mek.oszk.hu/17400/17435/pdf/17435_1.pdf
https://mek.oszk.hu/17400/17435/pdf/17435_2.pdf
Horthy Miklós emlékiratai itt olvasható pdf formátumban:
https://multunk-portal.hu/html/Horthy%20Mikl%C3%B3s%20-%20Eml%C3%A9kirataim.pdf
Kérem terjesszék a linkeket ismerőseik és barátai körében emailen, Facebookon! Ne feledjük hőseinket!
Torockó
2020-08-02 at 17:55
Tormay Cécile “Bujdosó könyv” tényirodalom. Megrázó, személyes, magyar-sors beszámoló a gyalázatos ország és nemzetrombolásról. Igazi igazságbeszéd. Ezért gyalázzák Tormayt máig, mert leleplezte a hazudozásokat. Nevezhetjük magyarbarátnak is, ha a gyalázkodók szemantikáját persziflálnánk….
idirablo
2020-08-02 at 14:10
“A nemzeti jövedelem ugyanis 1920 és 1927 között 65 százalékkal nőtt, azaz elérte az 1913-as színvonalat.”
Eközben befogták a zsiddancsok száját az 1920-as, majd 1938-ban “meggyengített” numerus clausus-szal és a Tanácsköztársaság bukásával egy időben megalakult Turul Szövetséggel (Csurka István apja is “turulista” volt).
Egy Turul NGO-ra ma is szükség lenne, a libsi kerékkötőkkel szemben.
ómió
2020-08-02 at 10:07
Internáci csőcselékünk már több, mint 70 éve okádja rá válogatott hazug mocskait!
salabakter
2020-08-01 at 23:14
1994
“…Horthy embertelen és tisztára moshatatlan rendszerével…”
2018
“…Horthy Miklós, Bethlen István, Klebelsberg Kunó – ők voltak, akik megmentették ezt az országot és ezt a nemzetet…”
Valika
2020-08-01 at 20:47
A jegyrendszer az 50-es években, igen. Ahoz, hogy a városi ételhez jusson, a falusiak padlását söpörték le. Vittek mindent, nem igen törődtek azzal, hogy a családnak marad-e. Erre a mocsok momentum utálja és minden hülye, tanulatlan szarnak elmondja a falusit. Háború után végre lett egy tehénkéje a falusinak, és a komcsi beszedő kivitte az ólból. Az udvarról csak azért nem vitte le, mert az öreg papa a vasvillával állt a kapuban. De tudta a mocsok, hogy az öreg a mellébe vágja a villát, erre elsompolygott. Aratáskor jöttek a buzáért, mindet el akarták vinni, de mondta a paraszt ha nem hagyol vetőnek, jövőre mit viszel? De ehez nem volt eszük. Nagynehezen összeszedték magukat, jött a szép TSZ. A paraszt teljesen lenullázva. Akkor már a vetőmagot is vitték, meg a zsákot. Az öreg papának meg az volt a nótája, hogy Horthy Miklós katonája vagyok…..én is megvettem.
Kerekferke
2020-08-01 at 21:45
A jegyrendszer az 50-es években, igen. Ahoz, hogy a városi ételhez jusson, a falusiak padlását söpörték le. Vittek mindent, nem igen törődtek azzal, hogy a családnak marad-e -írod.
Nagy Imre dicső műve.
Gyilkos gazember.
Logikus
2020-08-01 at 18:12
Igen, ezt én is elmondom mindig de a Ballibek annyira hülyék, hogy meg sem hallják!
Minél több Horthys cikket kérk!
bl
2020-08-01 at 17:15
Csináljatok kedves PS egy sorozatot erről az időről. Például szívesen olvastam volna, hogy 1945 után mikor értük el az 1936-os életszínvonalat. Hehehe. Vagy arról, hogy Horthy idejében hogyan viszonyultak a munkához. Stb.
Krónikás
2020-08-01 at 17:03
Nemcsak ismerné hanem alkalmazná is !
La Tulipe Noire
2020-08-01 at 16:32
Tormay Cécile “Bujdosó könyv” és a “Régi ház” miért nem kötelező olvasmány és miért nem értségi tétel ?
Tormay-t 1937-ben Irodalmi Nobel Dijra jelölték!
Gáspár Anette
2020-08-01 at 21:42
Ajánlott.
aladin
2020-08-01 at 15:08
Mi magyarok a balliberális csürhe bandát fogjuk kitörölni még az emlékezetünkböl is, de Horty Miklos emléke és szobrai maradni fognak. Ennyi.
khm
2020-08-01 at 13:08
Szamuely, Kun és Pogány-Schwartz
sámuel,kohn,és schwartz az.
Jelenleg egy egykori shwartz shortolgatja a forintot. (is)
bali
2020-08-01 at 21:26
Tisztelt Khm! Őn szerint az a név,hogy Horthy ? Magyar név?
Gáspár Anette
2020-08-01 at 21:37
Igen. De amúgy, ha nem lenne magyar származás (minthogy az), akkor
sem számítana, mert az számít, hogy hogyan viszonyult a magyarságához, mit tett.
“A Horthy család eredetét hitelt érdemlően csak a 17. század elejéig lehetett visszavezetni.[1] A nagybányai Horthy család a 19. században a Szabolcs megyei Ramocsaházán élt, s szabolcsi földjeik mellett Szolnok vármegyében, Tiszaroffon és Kenderesen is rendelkeztek birtokkal. Horthy Miklós apja, Horthy István viszont 1857-ben már Kenderesen letelepült birtokosként vette feleségül dévaványai Halassy Paulát, Kenderes egyik legnagyobb földbirtokosának, Halassy Józsefnek a lányát.[2] Ma is áll az egykori neobarokk családi kastély, s itt temették újra 1993-ban az egykori magyar kormányzót, Horthy Miklóst, aki Portugáliában halt meg száműzetésben.”
Egyébként szegről -végről Kő Pál (Isten nyugosztalja) felesége,
Halassy Csilla szobrászművész is Horthy felmenőinek a leszármazottja, s így a fia, Kő Boldizsár is.
?️?️?️?️
2020-08-01 at 12:12
Azt a mocskos múltat amivel a baloldal rendelkezik, nem csoda, hogy végképp el akarják törölni. Az aérdekesség ebben, hogy egy kalap alá vesznek minden és mindenkit.
A legaljasabb politika ez. Ott ahol a múltra nem kíváncsiak, ott nagyon nagy baj van az identitással.
A probléma azonban nem kicsi, mert ha el is tudnák törölni azt utána naponként sőt óránként kellene törölgetni. Hogy lehet ilyen mentalitásra egy társadalmat építeni?
Gáspár Anette
2020-08-01 at 13:23
A “baloldal”, a kommunisták 1945-ben összeölelkeztek a nyilasokkal (lám, a lukácsista Heller az ölébe ültette az újnyilas Vonát, Toroczkait, Novákot és Dúrót).
A zsidó Soros egy nyilas segédeként fosztogatta az övéit 1944-ben.
” Ott ahol a múltra nem kíváncsiak, ott nagyon nagy baj van az identitással.”
Van egy horda, melynek identitása a pénz.
Melynek nincs kultúrája, innen – onnan összelopkodja, ahova benyomult, ahova befogadták, a befogadó nép zsenijeit körbefonja és “ellopja”, “világpolgárnak” hazudja.
Gáspár Anette
2020-08-01 at 11:38
” az olyan revíziós dalok, mint például a „Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország”
A hitelesség és tájékoztatás kedvéért:
.
A Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország című dal az 1920-ban, a Vincze Zsigmond (zene) és Kulinyi Ernő (szöveg) által írt Hamburgi menyasszony című operett egyik dalbetétje. A darab nem is keltett volna akkora érdeklődést, ha nem lett volna benne a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország című dal, amely ezt követően a kor leghazafiasabb dalai közé számított. Később, a nyilas korszakban zsidó származású szerzői miatt, a háborút követően pedig „nacionalista” tartalma miatt nem játszották, és csak a rendszerváltást követően vált ismét szabadon hallgathatóvá Magyarországon.
A dallamot Bartók Béla a Concerto Intermezzo interrotto tételében erősen stilizált formában feldolgozta. A Bartók feldolgozás értelmezései azonban nem egyértelműek, Fauser úgy gondolja, hogy a feldolgozás a háborús időkre és a német szövetségre tett utalás,[1] míg Stachó László a kérdést nem kívánja eldönteni, de felveti, hogy az operett stílust nem szerető Bartók vélhetően nem honvágyból illesztette be darabjába a dalt.[2]
Nonvideor
2020-08-01 at 11:50
A wikipedia felületes írója téved (vagy hamisít).
A Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország!; Fenn a Hargitán; Lesz, lesz, lesz; Ott, ahol zúg az a négy folyó és számos irredenta dalt, nótát,
már 1985-ben (!!!) kazettán terjesztették, meg lehetett vásárolni.
Az akkor 80 éves Nagyapámnak megvásároltam, folyt a könnye.
Miközben mi a múltba révedtünk, s az igazságos jövőben reménykedtünk,
KÁDÁR, GRÓSZ ÉS NÉMETH MIKLÓS ALATT 1990-IG SZÉTLOPTÁK, CSŐDBE DÖNTÖTTÉK A FEJÜNK FELETT AZ ORSZÁGOT. A maradékot ANTALL ÉS HORN ALATT SÍBOLTÁK SZÉTFELE.
Ez volt. Így történt.
navisos
2020-08-01 at 13:01
Én csak elemista voltam annakidején, de még jól emlékszem a hazafias iredenta dalokra.
“Lépteink nyomán, fenna Hargitán, völgyeink felett, tornyok hangja zeng
Már semerre sincs, átkozott bilincs, énekljetek, völgyek és hegyek.
Édes Erdély, itt vagyunk, érted élünk és halunk, Győz a szittya fergeteg, a rohanó sereg.Á
Vagy: “Szabadka, Zombor, Ujvidék,
Honvég sereg virágra lép, Visszatért már szent határunk, ősi földön jár a lábunk, sziveünkben öröm ég.”
Nonvideor
2020-08-01 at 13:18
navisos!
Akkor kezdték nyomni a tévében és a Filmmúzeumban a Tanács körút
(mai Károly körút) és Dohány utca sarkán a 20-as, 30-as, 40-es évek filmjeit is.
Aztán az egyik Apró-Gyurcsány-féle, pofátlan rabló privatizátor vagy 15 éve pofátlanul, vigyorogva kijelentette: “amíg a magyarok az irredenta dalokkal, a régi filmekkel nosztalgiáztak, amikor azzal voltak elfoglalva, hogy Kossuth-címer, vagy Szent Korona legyen-e az országzászlón, legyen az ország címerében, azalatt mi vittünk mindent, az utolsó vasszöget is, ingyen”.
A másik gané meg a mai napig azzal kérkedik, hogy az ügyvédekkel szövetkezve fillérekért “fölvásárolták”, gyakorlatilag lenyúlták a földvagyon és ingatlanvagyon kárpótlási jegyeket, és abból lettek multi milliomosok. Ezt egy briganti mesélte a filmiparból.Hogy sose legyen nyugta, míg él.
sigula
2020-08-02 at 09:28
nonvideor
A wiki ugyannúgy a befolyásolás finom eszköze 8gyakran az árulkodik erről amit kihagy a szócikkeiből), mint az Új Magyar Lexikon, vagy az 1990 tájékán indult Magyar Nagylexikon, ami az első köt(ek) után a kiadást átvette egy Soros által támogatott szervezet, attól kezdve annak megfelelő elvek szerint készült.
Ehetetlen Odó
2020-08-02 at 21:21
Így volt.
Jóvátehetetlen pusztítást végeztek a felsorolt gazemberek és/vagy idióták. Az egész nemzeti vagyont ellopták, sőt, ami rosszabb: baksisért elkótyavetyélték idegeneknek.
És ezt nem tudja a sok ostoba proli, akik most újra az őket kifosztó hiénákat akarják a saját nyakukba visszaszavazni.
Nonvideor
2020-08-01 at 11:58
“Bartók vélhetően nem honvágyból illesztette be darabjába a dalt.”
Felületesen idéztem.
Bartóknak honvágya volt.
Mélyen vallásos, nemzeti elkötelezett magyar volt,
amit nem egy írásában, nyilatkozatában ki is fejezett.
Haza akart térni, de a betegsége miatt már nem tudott.
Összevissza hazudoznak Bartókról, mindenféle világpolgárnak
elhazudva. Szembe akarják fordítani Kodállyal.
Bartók soha nem volt világpolgár.
Hogy hogyan “lopták” a zsenijeinket, hogyan állítottak rájuk
világpolgár szeretőket, feleségeket, akik vagy akikre hivatkozva utólag szembe akarták állítani a nemzetükkel, az külön téma, külön kutatás tárgya
lehetne.
Lásd, Ady és Csurka esetét is.
Nem egyedi.
Csámpás Marcsa
2020-08-01 at 12:06
Egyiket ellopták, liberálisnak, világpolgárnak hazudják.
A másikat meglopták.
sigula
2020-08-02 at 09:32
nonvideor
Való igaz amit Bartókról írt (ami a vallásosságot illeti unitárius volt, soha nem verte a mellét ezzel kapcsolatban, de fia, ifjú Bartók Béla lett később a magyar unitárius egyház főgondnoka)
Gáspár Anette
2020-08-10 at 11:58
Sigula!
Bartók katolikus volt, de áttért unitárius vallásra, így ifj. Bartók Béla is.
A második fiának az anyja zsidó volt, így az a fia is.
De Bartók keresztény maradt és hazafi. Haza akart jönni.
Szoros szellemi-lelki-szakmai barátságot ápolt Kodállyal.
Hamis zenetörténetet tanítanak, nem véletlenül.
SZTÁLIN FOGATLAN, KAFFOGÓ HIÉNÁI
2020-08-01 at 11:34
“hiszen még a nemzeti gondolkodású magyarok jelentős része is rossz szájízzel gondol vissza erre a korszakra, ”
Mert 1945 óta az összes generációnak ezt verték a fejébe.
NEM VOLT TÖRTÉNELEMTANÍTÁS, CSAK AZ ÓCSKA MASZLAG TÖMÉSE A FEJEKBE.
Kiűzték, kiirtották, kitelepítették, deklasszálták az arisztokráciát, a nagy-és középpolgárságot, a dolgos parasztságot a vidéki parasztpolgárt is!
Aki ki merte mondani az igazságot, azt börtönbe vetették, kitelepítették, agyonverték.
Az MTA-t megszállta a sztálinista proli horda. Jellemző, nem egyedüli példa,
hogy az ELTE klasszikafilológusa, az MTA tagja pisztollyal a zsebében járt tanítani az egyetemre, amit ki is rakott az asztalra, amikor a KISZ megalakulása után toborozta a hallgatókat az kommunista ifjúsági szervezetbe.
És ezek, meg a tanítványaik idézik egymást körbe-körbe, mint a palánkot levizelő kutyák, hogy a kutatásban felsőoktatásban sztálini rendszert, hálózatot fenntartva ne jussanak katedrához azok, akik HITELES DOKUMENTUMOKAT KUTATNAK, TÁRNAK FEL, HASZNÁLNAK FEL A KÖVETKEZTETÉSEIKHEZ.
Nonvideor
2020-08-01 at 11:42
Trencsényi Waldapfel Imre a pisztolyos filológus. Az MTA tele volt/van munkásőrökkel.
testképtudatos izomszag
2020-08-01 at 13:56
Azért ne felejtsük, hogy ez a pisztolyos a Görög regékkel egész generációknak adta át az antik műveltséget.
Gáspár Anette
2020-08-01 at 21:15
De!
Csak felejtsd el szépen!
Sőt!
Trencsényi Waldapfel nem volt pótolhatatlan.
Egyik munkásőr sem pótolhatatlan, akik az MTA-ban és az egyetemeken
kiszorították a tudós kutatókat, ellehetetlenítették őket.
Azt állítod, hogy ha marxista munkásőr T.W.Imre nem tanít az egyetemen,
akkor senki mással nem lehetett volna helyettesíteni, senki által nem ismerhették volna meg generációk a klasszikafilológia rejtelmeit?
Normális vagy te?!
Te olyan hülye vagy, mint a segghülye áltudós Ungváry és társai.
Nonvideor
2020-08-01 at 21:19
Ja!
Úgy, hogy mást nem engedtek hozzáférni a kutatási anyagokhoz.
Minden terület és téma ki volt osztva.
Ha hozzá mertél nyúlni, nem kaptál kutatási engedélyt, mert az a terület, téma “már foglalt”.
Ha mégis eredményesen kutattál, nem engedték, hogy megjelenjen.
Nem engedték, hogy előadd. Félretoltak.
Menj te is az egymást körbevizelő sztálinista rendszerben kaffogó, fogatlan hiénák közé koncot nyammogni.
Kerekferke
2020-08-01 at 21:29
Olyan tudósokat szorítottak ki, mint Hamvas Béla, aki a 20. század legnagyobb magyar filozófusa, A MAGYAR FILOZÓFUS.
A mai napi ez folyik az MTA-ban és az egyetemeken.
Ismerek olyan kiváló tudós kutatót, akit az egyik egyetemen
figyelmeztettek, hogy “nem felelnek meg a szempontjai és a következtetései”. Szabad művelődés, ugye?!… Aha…
Addig szabad, míg liberálfasisztáék által megszabott kereteken belül mozog.
Kitartott. Hát kihúzták alóla a szakot.
kérdezőbiztos
2020-08-01 at 11:33
Az “irredentizmus tombolása” csak a magyargyűlölők szemében bűn. Valójában az élni akarás természetes megnyilvánulása, tehát erény.
És egy kiegészítés a cikkhez: Szamuely, Kun és Pogány-Schwartz nem a szerző által leírt galádságokkal hagytak maradandó nyomot, hanem azzal, hogy leszerelték a hadsereget, és tálcán átadták az országot a megszállóknak.
Ez volt az elmúlt 1100 év LEGNAGYOBB hazaárulása. Mégse nevezi néven a bűnt senki.
Miért?
Gáspár Anette
2020-08-01 at 11:36
“Az irredentizmus (olasz irredento, azaz „meg nem váltott” szóból) a nacionalizmussal és a revizionizmussal összefüggő eszme vagy mozgalom, melynek célja az elvesztett szülőföld visszaigénylése és visszafoglalása.”
Nonvideor
2020-08-01 at 11:51
Most is ezen ügyködnek.
A tálcán az országunk, desszertnek Orbán feje.
És most is az Apró-haramia maffia és az 1919-es Lukács-Szamuely követői.
sigula
2020-08-02 at 09:17
Nem lenne baj, ha tiszta víz lenne a pohárban: A frontról rendezetten fegyverzettel vonattal hazatérőktől a fegyvert a Károlyi kormány és hadügyminisztere Linder Béla vettette el (a nevezettek akkoriban még nem voltak hatalmi tényezők). mint tudhatja a nagyváradi ezred (Kratochwill Károly, akkor alezredes,post mortem altábornagy parancsnoksága alatt) volt az egyetlen amely ellenszegült a leszerelésnek, mert hallott róla, hogy a román hadsereg Erdély területére lépett. Később ő szervezete meg az un. Székely hadosztályt, amely mindaddig amíg utánpótlással bírták (a Tanácsköztársaság állította le) ezzel az egyetlen hadosztállyal sikeresen állította, lassította le a román hadsereget.
Gáspár Anette
2020-08-01 at 11:27
A Pesti Izraelita Hitközség iratai a Zsidó Tanács időszakából
B/147
https://library.hungaricana.hu/hu/view/ZsidoSzervezetekIratai_1944_B_147/?pg=91&layout=s
Nagy méltóságú Miniszterelnök úr!
Engedd meg, hogy tiszteletteljes felterjesztésünket
bizalomteljesen megküldje és ez úton is kérjem megértő,
bölcs intézkedésedet.
E felterjesztésünkben csak általánosságba n vázoltuk
a magyar zsidóság helyzetét, amelybe a különböző törvények
és rendeletek következtében kerültünk, és különösképpen
csak két égetően aktuális ügyben, a munkaszolgálatok
ügyében és az erdélyi iparrevízió ügyében terjesztettünk
konkrét kérelmeket elő.
.
Kötelességemnek érzem, hogy ebből az alkalomból
általánosságban megállapítsam a következőket:
.
Bármily súlyos megpróbáltatásokat róttak is
a zsidó törvények és rendeletek a magyar zsidóságra,
(!!!) készségesen el kell ismernem, hogy magyar hazánkban
nem sújtottak reánk oly csapások, mint aminő egyes
szomszéd államokban tették fizikailag is tönkre
hitfeleinknek tömegeit.(!!!)
.
A bölcs vezetésed alatt álló magyar Kormánynál súlyos
időkben is mindenkor meghallgatást tudtunk találni
panaszaink számára és ha nem is nyerhettük el azoknak
orvoslását oly mértékben, amint azt szerettük volna,
(!!!)ez bizonyára annak a külső nyomásnak volt tulajdonítható,
amely nem engedte, hogy a jóakarat és jóindulat kellőképpen
érvényesülhessen.(!!!)
.
Éppen ezért, most csak oly kérelmet voltunk bátrak előterjeszteni,
amelyeknek méltánylására a mai körülménnyel között is szabad talán számítanunk.
Ebben a reményben és ebben a bizalomban fogadd Kegyelmes Uram őszinte nagyrabecsülésem és mély tiszteletem nyilvánítását.
Budapest, 1943. július 26.
Gáspár Anette
2020-08-01 at 11:11
“A balliberális politikum és értelmiségi holdudvara a rendszerváltás óta nagy erőkkel dolgozik azon”
Történelmietlen tévedés!!!
1945 óta, folyamatosan.
AKissLaci
2020-08-01 at 10:32
Kedvenc Horthy-idézetem: “Ebben az országban rendnek kell lenni, és én rendet is fogok tartani. A rendetlenkedőkbe belelövetek, s ha a rendetlenség jobboldalról történik, számomra a különbség csak annyi, hogy ezekbe fájó szívvel fogok belelövetni, míg egy esetleg baloldalról jövő rendetlenkedésbe passzióval.”
Óh, be jó lenne, ha Viktorka is ismerné!
Kerekferke
2020-08-01 at 11:09
Gyurcsány ismeri.
2006-ban gyakorolta is, de fordított előjellel.
Provokátorokat küldött rá a magyarokra,
hogy ürügyet teremtsen a magyarokba lövetésre.
Gáspár Anette
2020-08-01 at 20:43
Emlékszem a korabeli cikkre 2006. október 23. előtt, kb. egy héttel
Izraelből több tucat rendőr érkezett a fővárosba a magyar rendőrökkel közös rendvédelmi gyakorlatra. A cikk arról is tudósított, hogy az izraeli rendőrturisták bejárták a várost, hogy megismerjék a nevezetességeit,és a Dohány utcai zsinagógába is ellátogattak.
A másik cikk arról tudósított, hogy a Gyurcsány-kormány Izraeltől
tömegoszlató vízágyúkat vásárolt.
Hasonló gépek álltak a Budaörsi úton, a Budaörs felől érkező
buszok megállójánál, egy palánkkal bekerített, gazos telken.
Aztán jó idő múlva eltűntek onnan.
Október 23-án kora délután a Belvárosban volt dolgom. Már nem jártak
a villamosok, buszok a Vámház körúton, Múzeum körúton .
A Molnár utca – Irányi utca, Reáltanoda utca útvonalon gyalogoltam.
Teljesen üres volt. A Magyar utca felől már nem lehetett kimenni a Kossuth Lajos utcára. Elkanyarodtam a Magyar utcán a Károlyi kert felé, hogy kijussak a Múzeum körútra. Az átjáróház kapuja zárva volt.
Elindultam a Károlyi kert felé, de a sarkon le volt zárva rendőrségi szalaggal, és egy rendőrnő állt ott. Még megengedte, hogy kibújjak és elinduljak a Múzeum körútra. Aztán haza.
Délután 3 óra volt. Körben, minden mellékutca le volt zárva.
Utólag leesett, hogy miért: hogy a Fidesz ünnepi nagygyűlése után
arrafelé senki ne tudjon a mellékutcákban szétszéledni.
Hogy egyenesen belefussanak a lovasrendőrökbe, akik a Deák tér felé terelik a hazafelé induló, békés embereket.
A többit már tudjuk.
Ez volt, így volt.
Ricsipaszta
2020-08-01 at 20:49
@Gáspár Anette:
“A másik cikk arról tudósított, hogy a Gyurcsány-kormány Izraeltől
tömegoszlató vízágyúkat vásárolt.”
Az 2007-ben volt. Azokon a vízágyúkon KUM rendszámkombináció van, azt pedig 2007 derekán osztották. 2006-ban még nem oszlattak izraeli vízágyúval, csak IFA volt.
albert heim
2020-08-02 at 04:46
Az persze nem jut eszedbe hogy ezt Trumph sem meri megtenni ,de Magyarországon megtenné másnap ENSZ csapatok lepnék el az országot Soros miatt!
Nahát
2020-08-01 at 10:30
Dobrev Klára szerint nem probléma, hogy a DK-s László Imre Hitlert dícsérte egy önkormányzati testületi ülésen, Horthyt viszont lefasisztázzák. Nincs itt egy kis ellentmondás kommunista elvtársaink?
Csámpás Marcsa
2020-08-01 at 11:10
Nincs ellentmondás.
A liberális-fasiszta-kommunista 100% ugyanaz, csak kék-barna-vörös színekben.