Boross Péter nem tapasztalt antiszemitizmust a Horthy-korszakban

Boross Péter volt miniszterelnök a Veritas Történetkutató Intézet konferenciáján arról beszélt, hogy a Horthy-korszakról túl egyoldalú képet festettek, mert bár végül deportálták a zsidó szomszédait, ő nem tapasztalt antiszemitizmust a korszakban a zsidótörvények ellenére sem.

Tárgyilagos képet kell festeni a Horthy-korszakról, amely alig megoldható problémákkal nézett szembe, és végül kényszerhelyzetbe került – mondta Boross Péter volt miniszterelnök pénteken a Veritas Történetkutató Intézet által a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban rendezett konferencia bevezető eladásában.

Az Egy korszak és névadója – Horthy Miklós és Magyarország a két világháború között című konferencián Boross Péter volt miniszterelnök azt mondta, kortársként beszél a korszakról és felidézte: tízévesen 1938-ban a kőszegi katonaiskolában kezdett tanulni, édesapja egy nagybirtokon volt erdőmérnök, és ebben a közegben nem volt érezhető, hogy bárkit kirekesztettek volna. Összejárt a helyi katolikus, református és zsidó értelmiség, “elég markáns, derék összejövetelek voltak ezek” – emlékezett Boross Péter, hozzátéve: családja 1943-44 karácsonyán is vendégül látott zsidó ismerősöket. A volt miniszterelnök szerint a befogadó és – ahogy Szerb Antal fogalmazott – “gödörből mindig kimászni tudó” mentalitás tartotta életben a magyarságot, és ennek lerombolása tudatos nemzetrontás. Míg Széchenyi még úgy vélekedett: egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak, addig ma már lekicsinylően mondják egyesek, “ez magyar módra készült”.

“Ahol én éltem, nem volt antiszemitizmus” – mondta Boross Péter, aki azt mondta, hogy emellett azért volt sok bűn is abban a korszakban, ami nem méltó Magyarország befogadó múltjához. Utalt arra is, hogy Horthy 1993-as kenderesi újratemetésén két koszorú is érkezett “a hálás budapesti zsidóságtól”. A 444.hu-nak a konferenciáról szóló beszámolója szerint Boross azt is mondta, hogy bár nem tudja, hogy Budapesten milyen volt a helyzet, de egészen biztosan nem olyan, mint amilyennek 1945 után láttatták. Mint mondta, szerinte a múlthamisítás megnehezíti, hogy Horthyról objektívan beszéljenek, és ezért sokan a szélsőségek felé fordultak és azokat a bűnöket sem hiszik el, amik valóban megtörténtek. „Elvitték a szomszédainkat, akik átjártak hozzánk, és nem jöttek haza. Köztük gyerekkori jó barátaimat is.”

A 444 szerint Boross azt is sérelmezte, hogy egy tavaly megjelent, levéltári dokumentumokat bemutató könyv (A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban – Levéltári dokumentumok 1941-47) szerint a magyar hadsereg háborús bűnöket követett el a Szovjetunióban a háború idején. “Elfogadhatatlan, hogy olyan könyv jelenik meg, miszerint a Magyar Hadsereg bűnöket követett volna el Szovjetföldön, ráadásul ezt egyetemi katedráról még oktatják is” – mondta Boross.

A konferenciáról szóló teljes cikk itt elolvasható.

Forrás. hvg.hu/444.hu