Botka beszállítója tárgyalja Botka ügyvédje, Czeglédy Csaba büntetőperét – Újabb összeférhetetlenséget találtunk a Szegedi Törvényszéken

Ugyan korábban már írtunk arról, hogy a hatmilliárdos adócsalással vádolt Czeglédy Csaba ügye miként került a Szegedi Törvényszéken egyik bírótól a másikig, arról nem ejtettünk szót, hogy végül annál a bírói tanácsnál kötött ki az eljárás, amelynek tagja korábbi cikksorozatunk egyik főszereplője, Nóvé Ágnes. A bírónő részvétele a perben azért aggályos és vetheti fel az összeférhetetlenséget, mert Czeglédy Csaba a szegedi polgármester, Botka László ügyvédje. A bírónő pedig családi építőipari cégükön keresztül beszállítója a Botka vezette önkormányzatnak. Hogy a történet igazán kikerekedjen, arról se feledkezzünk meg, hogy a büntető ügyek kiszignálója, a Szegedi Törvényszék büntető kollégiumának helyettes vezetője, Nagy Andrea az önkormányzati cégek jogi képviselőjének, Szilágyi Jánosnak a párja.

Ha felidézzük, mi mindent történt már a Czeglédy-ügyben azóta, hogy az MSZP ügyvédjét, Gyurcsányék kampányguruját, a korábban adócsalásért elítélt iskolaszövetkezetező politikust elfogták és meggyanúsították, mondhatni, abszurd, hogy a mai napig nemcsak, hogy ítélet nem született első fokon sem az ügyében, de még vádlottként is csak a közelmúltban állt a bíróság elé.

Czeglédy Csabát és vád szerinti bűntársait bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolják. Az ügyben több, mint 20 érintett volt, zömében strómanok, akik a nevüket adták az iskolaszövetkezetekhez, amelyeket a valóságban a Human Operator irodájából Czeglédyék irányítottak – tegyük gyorsan hozzá, hogy a vád szerint, bár időközben többen is beismerték a terhükre rótt bűncselekményeket. Olyanok is vannak, akiknek már jogerőre is emelkedett az egyezséggel kiszabott ítélete.

Mentelmi jogot szerzett, a büntetőeljárást is megszüntették ellene

Először csak Czeglédy vád szerinti strómanjai és munkatársai álltak a bíróság elé. Az elsőrendű vádlott, a bűnszervezet vád szerinti vezetőjének ugyanis mindig valamilyen fontos politikai tennivalója akadt. Először az országgyűlési választásokban próbált jelöltté válással, mentelmi jog birtokában szabadulni az eljárás alól. De amikor visszatették egy napos szabadság után az előzetesbe, visszalépett. Gyurcsányék azonban segítő kezet nyújtottak, és az EP-választás során listájukra tették Czeglédyt, aki így nemcsak, hogy ismét mentelmi jogot kapott, hanem annak köszönhetően az egész büntetőeljárást úgy, ahogy van, meg is szüntette ellene a Szegedi Törvényszék. A Csongrád Megyei Főügyészség választás utáni fellebbezésére végül a Szegedi Ítélőtábla intézkedett és helyeztette vissza vád alá Czeglédyt. Közben azonban csak úgy repültek a hetek, a hónapok.

Sorra lőtték ki a bírókat az ügyből

A mentelmi jog után a csoportvezető ügyész folyamatos támadásával és az ügyben eljáró bírók összeférhetetlenségének sulykolásával igyekezett megakasztani a büntetőügyet. Az előbbivel nem ért célt, a bírói tanács összetételében viszont kétszer is változás következett be. A vádlottak közül eredetileg tízen kezdeményeztek egyezséget a vádat képviselő ügyészséggel. Ez azt jelenti, hogy a vádlottak fele ismerte be bűnösségét és vállalt több éves letöltendő szabadságvesztést. Czeglédy ezt azzal próbálta negligálni, hogy sajtónyilatkozatokban üzengettek ügyvédjével, a szoci kormány igazságügyi államtitkárával, Hankó Faragó Miklóssal, hogy ha nem vallja magát minden vádlott bűnösnek, akkor nincs egyezség, végig kell tárgyalni az összes vádlottat érintően az ügyet. Amikor ez nem jött be, az következett, hogy saját vád szerinti bűntársait, kollégáit vádolta azzal, hogy csak azért vallották magukat ártatlanul is bűnösnek, hogy túllegyenek az egész ügyön és szabaduljanak a nyomástól, inkább a börtönt is vállalva. Ennek a kommunikációs stratégiának sem lett meg a várt hatása. Viszont érdekes módon fogyni kezdtek az egyezségkötők és elkezdődtek a visszalépések. Furcsamód azt követően, hogy az ügy tárgyalására eredetileg kiválasztott bírók “egyéb okból” elfogultságot jelentettek. A törvényszék a mai napig nem volt hajlandó részletezni, mi is volt az egyéb ok, viszont addig matekoztak, míg kiderült, hogy csak kettő olyan bíró maradt, aki előzőleg nem vett részt semmilyen eljárásban a Czeglédy-ügyben: dr. Molnárné dr. Mészáros Noémi és dr. Nóvé Ágnes…

Molnárné Mészáros Noémi tanácsvezető bíró és Czeglédy Csaba az általa vezetett Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet, összesen 21 vádlott ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt folytatódó ügy előkészítő ülésén, a Szegedi Törvényszéken, 2019. október 21-én. Fotó: MTI/Rosta Tibor

Újabb megkereséseket küldtünk

Az új bírók kiválasztásáról a hvg.hu számolt be, méghozzá az az újságíró, aki a Czeglédy-ügy kezdete óta mentegeti a hatmilliárd forintnyi adó elcsalásával vádolt baloldali politikust. Bár több cikk, tudósítás is fellelhető a Czeglédy-ügy bírói tanácsának összetételét érintő változásokról, a hiteles forrás érdekében megkeresést küldtünk a Szegedi Törvényszék megbízott elnökének. Azt kérdeztük:

mikor jelentett egyéb okból elfogultságot az eredetileg kijelölt tanács két tagja, mivel indokolták az elfogultságukat? Az új tanácselnök, dr. Molnárné dr. Mészáros Noémi, a tanács új tagja, dr. Nóvé Ágnes mikor lettek kijelölve? Ki döntött a bírók kiszignálásáról a Czeglédy-ügyben? Mi indokolta éppen a jelenlegi tanácstagok kijelölését? Nóvé Ágnes bírónő az ügyben jelentett-e összeférhetetlenséget, jelentette-e, hogy családi cégük a beszállítója a szegedi önkormányzatnak, amellyel a kiemelt jelentőségű ügy elsőrendű vádlottja kapcsolatban áll, hiszen a szegedi polgármester ügyvédje?

Mivel a Szegedi Törvényszék már a baksi ügyben küldött megkeresésünkre sem reagált semmit, másolatban megkeresésünket elküldtük az OBH elnökének is. Bírósági tudósítások is szintén dokumentálták, hogyan változott a Czeglédy-ügy vádlottjainak álláspontja a bűnösségüket érintően; megkeresést küldtünk az ügy csoportvezető ügyészének, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivőjének. Megkérdeztük, hogy miként változott az eljárás során az egyezségkötők száma, hányan léptek vissza és konkrétan mikor, illetve van-e olyan vádlott, akinek az egyezségkötése még nem befejezett. Szanka Ferenc válaszában azt írta, hogy az ügyészség eredetileg 10 vádlottal kötött egyezséget. Hét egyezséget a bíróság jóváhagyott, és jogerős ítélettel zárult az érintettekkel szemben indult eljárás. Egy vádlott a tavaly májusban tartott előkészítő ülésen, hárman a júniusi előkészítő ülésen tartották fent egyezségkötési szándékukat még a korábban eljárt bírói tanács előtt. A 2019. október 21-i előkészítő ülésen két vádlott visszalépett az egyezségtől, már az új összetételű bírói tanács előtt, így vonatkozásukban tárgyalás tartására kerül sor. Az október 24.-i előkészítő ülésen – ugyancsak az új összetételű bírói tanács előtt – további három vádlott tartotta fent az ügyészséggel kötött egyezséget, és született így rájuk nézve jogerős ítélet. Egy vádlott vonatkozásában a január végén tartandó előkészítő ülésen kerül sor az egyezséggel kapcsolatos nyilatkozattételre. Ő az, akivel szemben lényegében ugyanezen cselekmény miatt a Szegedi Törvényszék nem jogerősen marasztaló ítéletet hozott. Egyedül így rá nézve nem született még ítélet.

A Szeviép-ügyben felmentő ítéletet hozó bírói tanácsban jobbra ül Nóvé Ágnes. Fotó: PS

Bekerült a bírói tanácsba Nóvé Ágnes

Azt már mi jegyezzük meg, hogy ez a vádlott annak ellenére, hogy ő maga kezdeményezett egyezséget, sőt, a bíróságon a makói iskolaszövetkezetnél történt adócsalás ügyében következetesen Czeglédyre tett terhelő vallomásokat, mintha felszívódott volna. A legutóbbi tárgyalásokon nem jelent meg, különböző indokokkal mentette ki magát, így kérdéses, hogy egyezségével mi lesz. Ez a vádlott kulcsfontosságú szereplője az egész ügynek, ugyanis az egész országot behálózó – vád szerinti – bűnszervezet azután bukott le, hogy a makói szövetkezet megbukott, amelynek vezetője volt a szóban forgó vádlott. A két vádlott, akikről válaszában az ügyész is említést tesz, a bírósági tárgyalások tudósítása szerint M. Zoltán és felesége, akik talán a vádlottak közül legrégebb óta álltak kapcsolatban Czeglédyvel. M. Zoltán már az első Rébuszos időszakban is együtt iskolaszövetkezetezett az akkor alig 20 éves politikussal. Az M. házaspár az ügyészségi közlemény szerint 2019 októberében lépett vissza az egyezségtől. A bírói tanács legutóbb szeptemberben változott – hogy konkrétan miért, az máig talány. Ekkor került a tanácsba dr. Nóvé Ágnes is. Nézzük vázlatosan, eddig mit is tudunk róla: 

1, Férjével közösen tulajdonosai az Éptárker Kft. nevű építőipari cégnek, amely a Szeviép-ügy másodfokú tárgyalását megelőzően egymás után három munkát kapott Szegedtől.

2, A bírónő nemcsak azért nem tárgyalhatta volna az ügyet, mert a vádlottakkal megegyezően beszállítója a szegedi önkormányzatnak, hanem azért sem, mert az egyik vádlotti védő a családi vállalkozásuk ügyében is rendelkezett ügyvédi meghatalmazással.

3, A Szegedi Törvényszék megkeresésünkre küldött válaszából derült ki, hogy a Szeviép-ügyet a 2. Bf. tanácsra szignálták ki, amelynek a Szegedi Törvényszék honlapja szerint nem tagja eredetileg Nóvé Ágnes. Azt a kérdésünket, hogy a tanács összetétele miért változott, a mai napig nem válaszolta meg senki.

4, 2014. év elején gyorsított eljárásban, két tárgyalás után ítélt 2 év hat hónap börtönbüntetésre első fokon egy baksi önkormányzati képviselőt, majd Nóvé Ágnes családi cége az ítélethozatalt követően összesen 8 munkát kapott Csongrád megye egyik legszegényebb falujától, sokmilliós értékben.

5, Nóvé Ágnes bírónő egyik ügyben sem jelentett be összeférhetetlenséget.

Mindezek fényében Czeglédy Csaba is olyan bírói tanács előtt áll vádlottként, amelynek tagja a szóban forgó bírónő, azaz Botka beszállítója tárgyalja Botka ügyvédjének büntetőperét. A fentiekre való tekintettel idéznénk fel az Alkotmánybíróság 2013-ban kiadott határozatát, miszerint nem elég függetlennek, pártatlannak lenni; annak is kell látszani. Rögzítették, hogy mind a jogszabályi környezettel szemben, mind pedig a konkrét ügyekben szükséges annak a szigorú mércének az érvényesítése, amelynek értelmében az ügyek pártatlan megítélésén túl az ítélkező bíróságnak a pártatlanság látszatát sem szabad elveszítenie.