Erős a gyanú, hogy Dobrev Klára cége egy konzorcium élén az általuk elnyert, közel másfél milliárdos uniós forrásokból lényegében kölcsönöknek álcázva feltőkésítette a Demokratikus Koalíciót és annak Czeglédy Csaba által vezetett holdudvarát – az ügyben Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő a héten tett feljelentést az Európai Csalás Elleni Hivatalánál. Budai Gyula a PestiTV Bögre Klubjának vendégeként arról beszélt, hogy Gyurcsány és Dobrev cége, az Altus Zrt. úgy működhetett, mint egy bank: adott kölcsön Czeglédynek, magánszemélyeknek, és 50 millió forintot a Demokratikus Koalíciónak, úgy, hogy a Magyar Nemzeti Banktól nem volt engedélye ilyen tevékenység folytatására. A képviselő szerint Czeglédy azért kaphatott DK-s önkormányzatoktól egy év alatt 150 millió forintos összértékben megbízásokat, mert a hallgatásáért így nyújtja be a számlát.
A héten feljelentést tett és az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordul az uniós forrásokat Czeglédy Csabának kölcsönadó Altus Zrt. ügyében Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő, aki a PestiTV Bögre Klub című adásában részletezte a feljelentés körülményeit. Mint kifejtette, olyan okiratok és egyéb bizonyítékok kerültek elő, amelyek alapján a múlt héten meg lehetett tenni a Központi Nyomozó Főügyészségen azt a büntetőfeljelentést, amely a Czeglédy Csaba és a Dobrev Klára között létrejött kétes kölcsönszerződések kapcsán történt. Felidézte: 2016 és 2017 között közel egy év alatt Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára cége, az Altus Portfolio Kft. 300 millió forintot adott Czeglédynek különböző ütemezésekben, azt azonban nem lehet egyelőre tudni, hogy ennek a pénznek mi lett a sorsa. Mint megjegyezte, a “kölcsön” utolsó részletét már nem Czeglédy Human Operator nevű, elhíresült cége kapta, amely az úgynevezett iskolaszövetkezetek tekintetében a vád szerint 6,5 milliárdos költségvetési csalást követett el, hanem egy másik cég, mivel időközben a Human Operator ellen bírósági végrehajtás indult, így 35 millió forintot megpróbáltak egy másik cég számlájára átutalni és kimenteni ebből a rendszerből.
Budai Gyula elmondta: ő is, és Deutsch Tamás EP-képviselő is személyiségi jogi pert nyert az üggyel kapcsolatban, amelyben a Kúria kimondta, hogy az Altus Befektetési Zrt. által létrehozott konzorcium 1,5 milliárd forintnak megfelelő európai uniós forrást nyert el, amelyből Dobrev cégének is juthatott, amelyet Czeglédy cégének továbbított. Ezt a magyar hatóságok hivatalból nem vizsgálhatják, az ügyben az OLAF-nak kell eljárnia. Mivel azok a dokumentumok, amelyek szükségesek az eljárás megindításához, összeálltak, a jövő hét elején meg is indulhat a folyamat, amelyből kiderülhet, hogy az uniós források lényegében Czeglédy Csabához kerültek.
Az ügy előzményeiről szólva Budai Gyula elmondta: az Altus Befektetési Zrt. egy konzorcium élén 2014-ben nyújtott be pályázatot az Európai Bizottsághoz strukturális alapjához tanulmányok, szakértői vélemények készítésére. Mint hozzátette, ebben a konzorciumban nem mellesleg részt vett a CEU is, valamint az a Gazdaságkutató Intézet (GKI), amely évről-évre a magyar gazdaság csődjét jelzi előre, mindeddig sikertelenül. A konzorcium végül a 2014–2020-ra előirányzott költségvetés terhére 5 millió eurót kapott, azaz közel másfél milliárd forintot. Külön pikáns, hogy a konzorciumot vezető Altus Zrt. vezérigazgatója az a Dobrev Klára volt, aki időközben a Demokratikus Koalíció európai uniós parlamenti képviselője lett, amely érdekes összefonódásokra utal.
Budai Gyula hozzátette: mivel Gyurcsányné EP-képviselő lett, az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség, illetve – EU-s forrásokról lévén szó – az OLAF járhat el. A magyar hatóságok ugyanakkor azt vizsgálhatják, melyek is az a bűncselekmények, amely az Altus és Czeglédy cége közötti kölcsönök révén megvalósulhattak. Budai Gyula úgy vélte, Dobrev cége úgy működött, mint egy bank: adott kölcsön Czeglédynek, magánszemélyeknek, és 50 millió forintot a Demokratikus Koalíciónak, úgy, hogy a Magyar Nemzeti Banktól nem volt engedélye ilyen tevékenység folytatására. A jegybank meg is állapította, hogy jogellenesen folytatta Dobrev Klára ezt a tevékenységet.
Budai Gyula arról is beszélt: Czeglédy időközben egy év alatt 150 millió forint közpénzt kapott a DK-s vezetésű önkormányzatoktól, ugyanakkor 2020 decemberében Czeglédy ügyvédi tevékenységét felfüggesztették, így valójában kérdéses, hogy ki végzi el a munkát a Niedermüller Péter és László Imre vezette erzsébetvárosi, illetve újbudai önkormányzatoknak. Budai Gyula úgy vélte, Czeglédy a megbízások révén lényegen benyújtja a számlát, pontosan azért, hogy nehogy elmondja, hogy mi a valóság az összefonódások körül. Mint megjegyezte, nem lehet véletlen, hogy Czeglédy szabadulása után rögtön Gyurcsány Ferenchez rohant, és nem a családjához.
Az OLAF eljárásával kapcsolatban Budai Gyula arról beszélt: nem túl bizakodó, hiszen 2010 és 2012 között elszámoltatási és korrupciós kormánybiztosként két alkalommal fordult az uniós szervhez, amelyekre a mai napig válasz sem érkezett.
Vezető kép: Magyar Idők
Facebook
Twitter
YouTube
RSS