Pesti Srácok

Vérfürdő Budapesten – 13 éve történt

Vérfürdő Budapesten – 13 éve történt

Az éppen a fiatalokkal parolázó Gyurcsány regnálása alatt történhetett meg először és reményeink szerint utoljára, hogy az ’56-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékező tüntetőket brutális kegyetlenséggel verette szét a karhatalom. Sokak számára eleven emlék, nekem és mára sok százezernyi kortásamnak viszont a gyermekévek felidézhetetlen momentuma csupán. Éppen ezért a hősök napján adjunk képet a szégyentablóról is, és emlékezzünk meg a forradalmárok vágyálmát jelentő harmadik köztársaság legsötétebb óráiról.

2006-ban a szociálliberális koalíció parlamenti választási győzelmét követően sötét fellegek kezdtek gyülekezni a magyar közélet egén. A kampányban mindent megígértek: csökkenő adók és bürokrácia, növekvő bérek és szociális juttatások. Tudták, hogy hazudnak, de egy ország előtt csak 2006 szeptemberében válhatott világossá. Az őszödi beszédben minden benne volt.

A szeptember 17-én nyilvánosságra került felvétel után spontán tüntetéshullám kezdődött az országban. Már másnap sor került a Toroczkai-féle keménymag vezetésével az MTV-székház ostromára. Vérlázító, hogy Gyurcsány közvetetten elismerte: ő adott utasítást a fegyvertelen, illetve gyengén felszerelt rendőröknek a felgyújtott épület tartására, miközben megtagadták tőlük az erősítést. Magyarra lefordítva: a politikailag megbukott kormányfő vélhetőleg a rendőrök meglincselését várta a tömegtől, hogy utána a karhatlom minden eszközét bevetve a jogállam helyreállítójának szerepében tetszeleghessen. Egy Fletó-féle pojáca vajon vágyhatna ennél nagyobb drámára?

PestiSracok facebook image
Egy sérült rendőrt kísérnek a Magyar Televízió bejáratánál, amikor több, mint ezer tüntető rohamozta meg az MTV épületét. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Benne volt a levegőben, hogy itt azonban még nincs vége. Nem is lett. Október 6-án – meggyalázva a nemzeti gyásznapot – a szoclib koalíció gyászhuszárjai név szerinti szavazással erősítették meg Gyurcsányt a miniszterelnöki bársonyszékben. Orbán Viktor még aznap a Kossuth téren kimondta az alig fél éve elkezdődött négyéves ciklus politikai bukását.

2006. október 23. így teljesen új megvilágításba került. Magyarok millióinak tehetetlen dühét tetézte a tény, hogy a kommunista pribékekkel és szovjet elvtársaik tankjaival fegyvertelenül is szembenálló szabadságharcosok emlékét a kommunista utódpárt saját bevallása szerint is össze-vissza hazudozó, dilettáns kormányfője fogja éltetni. Több vidéki város mellett Budapesten százezres tömeg vonult utcára. A főváros több pontján gyülekeztek tüntetők, emellett az Astoriánál gyülekezett a legnagyobb tömeg a Fidesz nagygyűlésére.

A több ponton elszabadult indulatokat a rendőrök – az évtized eufemizmusával élve is – szakszerűtlen módon kezelték, ami a legtöbb esetben leginkább olaj volt csupán a tűzre. A Belváros könnygázgránátoktól, gumilövedékektől, vízágyúktól, vaktöltényes géppuskáktól volt hangos. Miközben Gyurcsány a világ vezetői előtt hajbókolva fogadta az ’56-os mártírok iránt tanúsított tiszteletüket, addigra már több száz sérültje volt az elszabadult hajóágyúként viselkedő kormányzat karhatalma által kezelésbe vett demonstrálóknak.

A rohamrendőrök könnygázt fújnak a tüntetőkre az Alkotmány utcában, amikor a rendőrség feloszlatta a Kossuth tér felé vonuló demonstráló csoportot. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A földi pokol közepette még talán szórakoztató mementóként emlékezhetnénk vissza a tüntetők által beindított, 1956-ban is használt T-34-es harckocsi jelenetére, amikor az emberek gyűrűjében az előtte lovasrohammal rájuk rontó rendőrök felé indultak. De ez pusztán a nyomor kacaja lenne – a nyomoré, mert el kellett szenvedni a szociálliberális kormányzás évei alatt azt is, hogy rettegve tekintsünk saját rendőreinkre, akik szolgáltak és védtek, elvileg minket. A Fidesz nagygyűlésről hazatérő tömegre tolt demonstrálókkal szemben a rendőrök újabb kíméletlen rohamot vezényeltek. Nem számított, hogy munkás, értelmiségi, netán országgyűlési képviselő: Révész Máriuszt is ugyanúgy fejbe lőtték, majd eszméletlenül gyakorlatilag félholtra verték.

A hősök napján így emlékezzünk, tudva, hogy az ’56-os pribékek mindmáig köztünk élnek...

Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)