Célkeresztben Magyarország

Nem kicsit akadtak ki hazai és nemzetközi szinten is attól a törvénytől, melynek értelmében megtiltják az ország politikai és választási folyamatába történő beavatkozást Magyarországon. Itt azért érdemes egy pillanatra megállni és elmélázni azon, hogy vajon a “civil társadalom” és a “független újságírók” miért is kezdtek el remegni ennek hallatán?  Mert amúgy már bő egy évtizede félelem és reszketés uralja az életüket – legalábbis szerintük. Mint azt tudható: hazánkban nincs sajtószabadság, sőt, ellenzéki média sem működhet, az pedig, hogy ennek ellenére mégis léteznek, hazugság. Az elnyomó diktatúra pedig olyan kegyetlen, hogy a 444-es Bede Mártonnak egészen az Indonéz szigetvilágig kellett menekülnie néhány hétre, hogy kipihenje az itteni zsarnokságot. Erre egyébként évente szüksége van, legalábbis a közösségi oldalán fellelhető bejelentkezések, videók alapján. Most, hogy már kellő könnycseppet morzsoltunk el a szemünkben Mártonért, ne feledkezzünk meg a többiekről sem, akiknek láthatóan valóban létkérdés, hogy ne zárják el a külföldi pénzcsapokat előlük.

Bár egyértelmű, hogy a magyar baloldal és csatlós médiájuk nyílt felháborodása egyenlő a beismeréssel, az Európai Bizottság mégis kijelentette: a törvény számos alapvető értéket sért, többek között a demokrácia elvét, a magánélethez való jogot, a személyes adatok védelmét, a véleménynyilvánítás, az információ és az egyesülés szabadságát, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot. Értjük. Vagyis mégsem.

Az újabb irgum-burgum eljárásban Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság kifogásaira. A felszólító levél az első lépés a kötelezettségszegési eljárásban, amely az Európai Bíróság előtti perhez és napi bírsághoz vezethet. Úgy tűnik, tényleg nem értik, vagy nem akarják érteni: éppen az általuk hangoztatott függetlenség lenne a célja a kormány által hozott törvénynek. Segítünk értelmezni: olyan országban akarunk élni, ahol nem a külföldi lobbi, hanem a magyar emberek akarata érvényesül. Némi adalékot pedig mégiscsak hozzátennénk az Európai Bizottság vizsgálatához.

Magyarország azóta áll célkeresztben, amióta Orbán Viktor lett a miniszterelnök, ő ugyanis nem folytatta a kommunista hagyományt és nem óhajtotta kiárusítani a hazáját. Így nem maradt más opció, mint a magyar ellenzéki pártok számára jókora pénzügyi tuning juttatása, amivel elérték, hogy a kormánynak már nem csupán külső, de a belső támadásokkal szemben is állnia kell a sarat. Viszonylag szerencse, hogy nekünk még ellenzékből sem a legjobb jutott. Felejthetetlen az MTVA székház elfoglalása: Kunhalmi ajtónak csapódása, Hadházy pókemberként való megjelenése és persze a “ku..va erős kép” Bangónétól – hogy csak néhányat említsünk. A vicckategóriás tüntikézéssel persze nem sikerült polgárháborús helyzetet teremteniük, sem a CEU, sem a túlóra-törvény, sőt még az oktatás helyzete miatt, de legalább jót goa-partyztak az Oktogonon. Persze nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen azért akadtak jóval komolyabb befolyásolási kísérletek is. Nézzük, miről is van szó.

A történelem rendszeresen ismétli önmagát: ahogy újra elkövethetjük ugyanazokat a fájdalmas hibákat, a ránk leselkedő veszélyek is ismétlődnek. Már 1919-ben is külföldön kiképzett kommunista ügynökök bukkantak fel Magyarországon, hogy részt vegyenek a hatalom megkaparintásában, és ez a folyamat ma is megfigyelhető. Ha valaki esetleg hitetlenkedve felszisszent volna a kommunista szót olvasva, ne tegye. Szép álom volt a rendszerváltás, de 1989-ben csak a kommunizmust sikerült úgy-ahogy felszámolni; a bukott, tömeggyilkos eszme hívei itt maradtak. Ahogy volt és van reneszánsza a hasonlóan bűnös náci eszméknek, úgy ma elsősorban az újkommunizmus hívei sokasodnak. Kihasználják, hogy eltelt harminc év, és egyre kevesebben emlékeznek már arra, milyen fojtó, áporodott légkört teremtett Magyarországon is a megvalósult kommunizmus. Ugyanolyan hevülettel hiszik és adják elő a kommunista eszméket, mint az 1919-es forradalmárok és az 1945 utáni kommunista puccsok végrehajtói. Az összes probléma gyors megoldásáról, társadalmi békéről, általános jólétről, a szegénység megszűnéséről osztják az észt a romkocsmák mélyén szervezkedő agitátorok, és a jó társaságra, az érzéseik megértésére, támogató közösségre, biztos megélhetésre, na meg sok bulira vágyó fiatalok körében sokakat megtévesztenek az utópiáikkal. Valószínűleg Rákosiék is meg lennének lepve, ha látnák, hogy az áhított világforradalmukat végül nem a munkásosztály, hanem jómódú, világjáró fiatalok kezdik el megvalósítani, akik az egész világot akarják megmenteni ahelyett, hogy valahol gyökeret eresztenének, és igazi, saját életet élnének.

A Kik vagytok ti? Külföldiek a magyar politikai életben címmel közölt cikksorozatunkban már 2018-tól kongatjuk a vészharangot: Magyarország belpolitikájába számos olyan beavatkozási kísérlet figyelhető meg, ami nem hazánk, hanem más országok, nemzetek érdekét szolgálják. És nem csupán Szabó Tímea, vagy éppen a Momentum elnökségi tagjairól lehet elmondani, hogy már megalakulásukkal is saját hazájuk ellen tevékenykedtek: az ellenzék látványos összefogása sem a véletlen műve. Bár azt gondolnánk – és szeretik ezt hangoztatni –, hogy különböző ideológiai alapokkal rendelkeznek, portálunkon évek óta világítunk rá bizonyos összefüggésekre, melyek ismeretében elgondolkodtató, hogy leginkább külföldi érdekek mentén szerveződő társaság akarja gőzerővel megdönteni az Orbán-kormányt. Igen, ők a “dollárbaloldal”. (Akiknek tevékenysége számomra egyenlő a hazaárulással.) Szégyenteljes társaság.

Szabó Tímea határmegfigyelést végzett, szabad bejárása volt olyan helyekre is, ahová civilek nem mehettek be, kerekasztal-megbeszéléseket folytatott a rendőrségi vezetőkkel, a határőrséggel, kihallgatott és adatokat gyűjtött. Mindezt annak a háromoldalú megállapodásnak köszönhetően, amit a Helsinki Bizottság égisze alatt kötött 2007-ben az Országos Határőr-parancsnoksággal. Majd később már törvénymódosításokat is javasolt, és a bevándorlást szabályozó intézkedések lazításán fáradozott olyannyira, hogy még egy köztörvényes bűncselekménnyel vádolt személy elleni eljárást is meggátolt. Ezekről jelentéseket írt, mint ahogyan a Magyar Gárdáról is. Azt persze véletlenül elfelejtette megemlíteni, hogy a baloldali nézetekkel rendelkező férjét a szélsőjobbos Hunyadi Gáborral csalta meg, aki a gárdisták védelmezőjeként tündökölt akkoriban. A viharos válást követően férje mégsem ment vissza az USA-ba, házasságáról Szabó Tímeával pedig még legközelebbi ismerőseinek sem hajlandó mesélni. Hunyadi Gáborral, a Jobbik OVB-delegáltjával Szabó egyébként akkor kötött házasságot (amiből gyermek is született), amikor a gárdamozgalom kibontakozóban volt és egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Némi ellentmondás, hogy Szabóék ezért folyamatosan torpedózták a Jobbikot, azt azonban titokban tartották, hogy házastársak. Még a pártjuk sem tudott róla, a hír óriási megdöbbenést váltott ki akkortájt, hiszen Novák Előd szavait idézve: Szabó így olyan bizalmas információkat tudhatott meg, amit egyébként nem kellett volna megtudnia…

Az is világossá vált, hogy a látszólag érdektelen, demokráciát támogató civil szervezetek, mint például a Nyílt Társadalom Intézet, a Freedom House és a Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért, a Helsinki Bizottság nem csupán finanszírozzák, képezik, támogatják és mozgósítják az ellenzéki mozgalmakat, hanem jelentést írnak érzékeny információkról is az amerikai hírszerzés számára. A hírszerzés kedvelt eszköze a befolyásolásra a tömeg manipulációja, mindez a médián keresztül történik; a Magyarországra vonatkozó prioritások között egyébként ez is kiemelten fontos volt.

Kik vagytok ti…? 

Szinte a semmiből robbantak a politikai életbe – legalábbis ez az általános nézet a NOlimpiás mozgalomból progresszív párttá szerveződő  Momentumról. A valóság azonban ennél jóval összetettebb: ha górcső alá vesszük tevékenységüket, megalakulásuk körülményeit és magukat a tagokat, egy külföldi érdekek által mozgatott szervezet képe rajzolódik ki előttünk. Tényfeltáró írásaink megjelenésekor, 2018-ban sokan még csak nem is sejtették, mekkora veszélyt jelenthetnek a momentumos progresszív társaság tagjai nemzetünk számára, az eltelt évek alatt azonban bizonyossá vált: komoly nemzetbiztonsági kockázatot rejt tevékenységük. A PestiSrácok.hu 2019-ben arra is felhívta a figyelmet, hogy a Budapesten élő külföldiek lehetnek a mérleg nyelve a fővárosi voksoláson; portálunk több részes cikksorozatban világított rá arra, hogy jelentős lehet a külföldi befolyás a magyar politikai életben.

Hiába kongattuk a vészharangot, még mindig hihetetlennek tűnt sokak számára, hogy az olimpiát megtorpedózó csoport képes lesz két EP-képviselői mandátumot szerezni és számos polgármesteri székbe ejtőernyőztetni tagjaikat. De hogyan jön ehhez a titkosszolgálat? Valószínűleg sehogy, információink szerint ugyanis nem tartották fontosnak megfigyelésüket.

Pedig talán nem ártott volna felfigyelni arra, hogy Cseh Katalin 2013 júniusa és 2014 szeptembere között trénereként workshopokat és képzéseket szervezett belarusz és ukrán aktivisták számára. Később ezek az aktivisták vandálkodtak a kijevi Majdan téren, ahol a diktatúrát akarták lebontani minden eszközzel. Elgondolkodtató, hogy vajon mi késztet egy huszonéves orvostanhallgató lányt arra, hogy ukrán aktivistáknak és belorusz állampolgároknak tartson „workshopokat”? Olyan tréningeket, amelyek után ezek a fiatalok polgárháborús helyzetbe sodorják Ukrajnát a kijevi Majdan téren, ami a regnáló kormány megbuktatásával jár…

A momósok igazi szociáldemokrata szellemű elnökségi taggal is büszkélkedhetnek, aki bár Magyarországon született, de külföldön gyűjtött ambíciót a magyar érdekek elleni küzdelemhez. Donáth Anna az Amszterdami Egyetem migrációs és etnikai szakán tanult, hazatérve pedig a Soros által is finanszírozott Menedék Migránsokat Segítő Egyesület projektmenedzsereként dolgozott.

Mező Gábor korábban már részletesen írt arról, hogy  a szovjet állambiztonsági szerv (KGB) szerint a most már a Soros-birodalom zászlóshajóiként szolgáló szervezetek, például az Amnesty International (mely ernyőszervezete a Menedék Migránsokat Segítő Egyesületnek is) a CIA fedőszervezetei, hiszen mindenütt megjelennek, ahol amerikai érdekek vannak, és azokat leplezetlenül képviselik is, az ideológia terjesztésén kívül természetesen. A momós fiatalok tehát tevékenységükkel egy nagyon is régi, posztkommunista elitet, Gyurcsány Ferenc és Gyurcsányné hálózatát segítik, még akkor is, ha ezt tagadják.

Persze beszélhetnénk Márki-Zay Péter amerikai pénzgyűjtő körútjáról is, a leleplezett külföldi támogatásokról, vagy éppen a mikroadományokról…és még sok minden másról. A lényeg azonban mégiscsak az, hogy a dollárbaloldal és a brüsszeli elit nem véletlenül támadja Magyarországot a szuverenitásvédelmi törvény miatt. Nekik most “a lét a tét. “

Az a kormányzat, amely elkötelezte magát a nemzeti-keresztény-konzervatív értékek mellett, nyilván jókora gyomrost húzott be a keresztényellenes, liberális, kozmopolita erőknek, amit nem lehet szó nélkül hagyni, hallatják is a hangjukat, üvöltöznek, tombolnak és polgári engedetlenségre buzdítják egymást. (És ebben a fene nagy diktatúrában a csendes többség hagyja, hogy szidják, rászálljanak, megbélyegezzék őket.) Mert joguk van hozzá.