1956-os forradalom és szabadságharc
Szevasz, Laci! – Elhunyt Dózsa László, a színész
Nem hittem volna, hogy ez ilyen hamar bekövetkezik. Nyolcvanegy évesen még fiatal voltál. Igaz, Te már annyiszor meghaltál, mint színész, mint bohóc, mint forradalmár. De mindig talpra álltál, megjelentél mosolyogva és bariton hangodon viccelődve köszöntöttél mindenkit. (Stefka István megemlékezése a most elhunyt Dózsa László színművészről, 1956-os forradalmárról.)Az aláaknázott határ
A vasfüggöny, a szögesdrót, az elektromos zár és a határőröknek engedélyezett tüzelési parancs kismiska volt az aláaknázott nyugati határhoz képest. Aki megpróbált Ausztria felé menekülni, az felrobbant, jobb esetben meghalt vagy kisebbik rosszként nyomorék maradt. Nem beszélve a börtönről. Szinte 1989-ig szigorú börtönbüntetés járt a disszidálási kísérletért. Hány és hány menekülő magyar járt így?Csepel momentumos polgármesterjelöltjének az a baja, hogy az ’56-os emlékmű szerinte Wittner Mária emlékműve
A Momentum csepeli polgármesterjelöltje átalakította a helyi ’56-os emlékművet, hogy az a helyi hősöknek állítson emléket, ne „a Fidesz propagandájának”. Dukán András Ferencnek az a baja, hogy bár Wittner Mária is ’56-os hős, de nincs köze Csepelhez. Szavaiból kiszűrhető, hogy a fő gondja mégis az, hogy Wittner – ahogyan ő fogalmaz – Németh Szilárd padtársa volt a parlamentben."1956 hősei valóban halhatatlanok lesznek minden nemzedék emlékezetében" – November 4., Halhatatlanok napja (videó)
Legyünk méltók mi is ’56-hoz, megőrizve magunkban és közösségeinkben a hazaszeretetet és a nemzeti összetartozást, így ’56 hősei valóban halhatatlanok lesznek minden nemzedék emlékezetében – emelte ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Halhatatlanok napja című rendezvényen. Az eseményt immár hatodik alkalommal rendezte meg PestiSrácok.hu és az OIKOSZ Alapítvány november 4-én. A családi nap 12 órakor kezdődött a budai Bem József téren, ahol ’56-os pesti srác hagyományőrzők részvételével korabeli fegyvereket lehetett kipróbálni. Az emlékműsor 17 órakor kezdődött Csík János zenekara és Őze Áron színművész közreműködésével. Felszólalt Potápi Árpád János mellett Stefka István, a PestiSrácok.hu tiszteletbeli főszerkesztője, Szabó Gergő, a PestiSrácok.hu főszerkesztő-helyettese és Borvendég Zsuzsanna történész, Kovács István, Erdély unitárius püspöke és Varga János, Corvin közi szabadságharcos. Az esemény 19 órakor zárult a hagyományőrzők tisztelgő díszlövésével.Szabó Gergő beszéde a Halhatatlanok napján (Videó)
A PestiSrácok.hu és az OIKOSZ Alapítvány által hatodik alkalommal megszervezett Halhatatlanok napja című megemlékezés és családi nap keretében a résztvevők számára beszédet mondott portálunk főszerkesztő-helyettese, Szabó Gergő is, akinek gondolatait videóban és írásban alább közöljük.'56 legelfeledettebb áldozatai – Honi felderítés (Videó)
Az 1956-os szabadságharcra budapesti eseménysorként tekintünk; lassan szivárog be a köztudatba, hogy a vidéki városokban is komoly dolgok történtek. Még kevésbé ismert, hogy az elszakított országrészekben is van története '56-nak. Annak ellenére, hogy ez az egyetlen olyan nemzeti ünnepünk, amely csonkamagyarországi eseményhez kötődik, és emiatt nem övezi ma olyan kultusz a külhoni magyarok körében, mint március 15-ét vagy augusztus 20-át, a magyarországi történések a határokon túl is rezonáltak, elsősorban Erdélyben volt visszhangjuk. Olyan fiatalok is voltak, akik nekivágtak az útnak Magyarország felé, hogy harcolhassanak a kommunista diktatúra ellen. Az ő főellenségüknek azonban nem a magyarországi, hanem a román kommunista hatalom bizonyult. Románia ugyanis minden tekintetben meglátta a lehetőséget a magyar népfelkelésben: belpolitikailag még szorosabbra húzhatta a soviniszta terrort az amúgy is gyűlölt magyar lakosságával szemben, szokásosan ügyes és gátlástalan külpolitikai helyezkedésével pedig ekkor vívta ki a nagyobb mozgásterét a kommunista blokkon belül. Az '56-os erdélyi eseményeket és a román megtorlás áldozatait Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze mutatta be a Honi felderítés nyilvános felvételén.Külföldi írók, művészek az 1956-os forradalomért – Gloria Victis! Dicsőség a legyőzötteknek, kik legyőzhetetlenek!
Már túl voltunk a sortüzeken az ország 66 különböző pontján - a Magyar Rádió előtt, a Kossuth téri sortűz, a Nyugati pályaudvar, a Köztársaság tér, Mosonmagyaróvár, Tiszakécske, Salgótarján, Eger, Miskolc, Győr, Kecskemét, Kiskőrös, Mórahalom, Szeged, Pécs, Komló, hosszú a sor -, túl voltunk november 4-én, amikor is a világ legnagyobb szárazföldi hadserege a szovjet, az áruló magyar politikai vezetőkkel, pufajkásaikkal együtt nekirontott Magyarországnak, miközben a világ közvéleménye megmozdult az 1956-os forradalom és szabadságharc támogatásáért.Ilyen volt a Halhatatlanok napja - Nézze meg Hatlaczki Balázs fotóriporter képeit!
Immár hatodik alkalommal rendezte meg PestiSrácok.hu és az OIKOSZ Alapítvány Halhatatlanok napja című megemlékezését és családi napját november 4-én. A családi nap 12 órakor kezdődött a budai Bem József téren, 56-os pesti srác hagyományőrzők részvételével, korabeli fegyverek és relikviák bemutatójával, barikádlövészettel. Az emlékműsor 17 órakor kezdődött Csík János és zenekara és Őze Áron színművész közreműködésével, majd 19 órakor zárult a hagyományőrzők tisztelgő díszlövésével."A forradalmárok el akarták söpörni azt a gonosz és halálos diktatúrát, amely mindenféle népakarat nélkül kínozta a nemzetünket" - November 4., Halhatatlanok napja (Visszanézhető)
Immár hatodik alkalommal rendezte meg PestiSrácok.hu és az OIKOSZ Alapítvány Halhatatlanok napja című megemlékezését és családi napját november 4-én. A családi nap 12 órakor kezdődött a budai Bem József téren, 56-os pesti srác hagyományőrzők részvételével, korabeli fegyverek és relikviák bemutatójával, barikádlövészettel. Az emlékműsor 17 órakor kezdődött Csík János zenekara és Őze Áron színművész közreműködésével, majd 19 órakor zárult a hagyományőrzők tisztelgő díszlövésével.Ajánljuk még