1956-os forradalom és szabadságharc
"1956 hősei valóban halhatatlanok lesznek minden nemzedék emlékezetében" – November 4., Halhatatlanok napja (videó)
Legyünk méltók mi is ’56-hoz, megőrizve magunkban és közösségeinkben a hazaszeretetet és a nemzeti összetartozást, így ’56 hősei valóban halhatatlanok lesznek minden nemzedék emlékezetében – emelte ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Halhatatlanok napja című rendezvényen. Az eseményt immár hatodik alkalommal rendezte meg PestiSrácok.hu és az OIKOSZ Alapítvány november 4-én. A családi nap 12 órakor kezdődött a budai Bem József téren, ahol ’56-os pesti srác hagyományőrzők részvételével korabeli fegyvereket lehetett kipróbálni. Az emlékműsor 17 órakor kezdődött Csík János zenekara és Őze Áron színművész közreműködésével. Felszólalt Potápi Árpád János mellett Stefka István, a PestiSrácok.hu tiszteletbeli főszerkesztője, Szabó Gergő, a PestiSrácok.hu főszerkesztő-helyettese és Borvendég Zsuzsanna történész, Kovács István, Erdély unitárius püspöke és Varga János, Corvin közi szabadságharcos. Az esemény 19 órakor zárult a hagyományőrzők tisztelgő díszlövésével. '56 legelfeledettebb áldozatai – Honi felderítés (Videó)
Az 1956-os szabadságharcra budapesti eseménysorként tekintünk; lassan szivárog be a köztudatba, hogy a vidéki városokban is komoly dolgok történtek. Még kevésbé ismert, hogy az elszakított országrészekben is van története '56-nak. Annak ellenére, hogy ez az egyetlen olyan nemzeti ünnepünk, amely csonkamagyarországi eseményhez kötődik, és emiatt nem övezi ma olyan kultusz a külhoni magyarok körében, mint március 15-ét vagy augusztus 20-át, a magyarországi történések a határokon túl is rezonáltak, elsősorban Erdélyben volt visszhangjuk. Olyan fiatalok is voltak, akik nekivágtak az útnak Magyarország felé, hogy harcolhassanak a kommunista diktatúra ellen. Az ő főellenségüknek azonban nem a magyarországi, hanem a román kommunista hatalom bizonyult. Románia ugyanis minden tekintetben meglátta a lehetőséget a magyar népfelkelésben: belpolitikailag még szorosabbra húzhatta a soviniszta terrort az amúgy is gyűlölt magyar lakosságával szemben, szokásosan ügyes és gátlástalan külpolitikai helyezkedésével pedig ekkor vívta ki a nagyobb mozgásterét a kommunista blokkon belül. Az '56-os erdélyi eseményeket és a román megtorlás áldozatait Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze mutatta be a Honi felderítés nyilvános felvételén. Külföldi írók, művészek az 1956-os forradalomért – Gloria Victis! Dicsőség a legyőzötteknek, kik legyőzhetetlenek!
Már túl voltunk a sortüzeken az ország 66 különböző pontján - a Magyar Rádió előtt, a Kossuth téri sortűz, a Nyugati pályaudvar, a Köztársaság tér, Mosonmagyaróvár, Tiszakécske, Salgótarján, Eger, Miskolc, Győr, Kecskemét, Kiskőrös, Mórahalom, Szeged, Pécs, Komló, hosszú a sor -, túl voltunk november 4-én, amikor is a világ legnagyobb szárazföldi hadserege a szovjet, az áruló magyar politikai vezetőkkel, pufajkásaikkal együtt nekirontott Magyarországnak, miközben a világ közvéleménye megmozdult az 1956-os forradalom és szabadságharc támogatásáért.