1956
Boross Péter: A szabadságért semmilyen ár nem drága - A Magyar Vidék Országos '56-os Szervezet 25 éve alakult
A magyar emberekben olyan szabadságszeretet él, amely minden alkalommal, amikor a szabadságunk veszélybe kerül, megmagyarázhatatlan, minden realitást felülmúló energiákat szabadít fel - erről beszélt Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány Kuratóriumának elnöke Veszprémben, a Magyar Vidék Országos '56-os Szervezet fennállásának 25. jubileumi évfordulóján pénteken. Azt mondta, a történelem során eddig szinte minden évszázadban meg kellett mutatni erőnket, megvillantani a kardunkat és mérhetetlen elszántságunkat, amelyet megmaradásunk betyár erős ösztöne diktál, és amely a generációk véréből táplálkozik. Ismétlődő szabadságharcainkból pedig építkezünk; építkezünk a Rákóczi-szabadságharc emlékeiből, építkezünk Kossuth apánk szabadságharcának emlékeiből, '56-ból, és megmutatjuk, hogy a szabadságért semmilyen ár nem drága. A szabadságot akkor is vállalni kell, ha alig van benne reális lehetőség, mert a lelki maradványai tovább élnek, és építik azt a szabadságszerető lelkiséget, amelyik, ha kell, újból képes ugyanilyen erővel kitörni. Az ünnepségen egyházi vezetők, Szenn Péter, a Horvátországi Református Egyház püspöke és Márfi Gyula veszprémi érsek párhuzamba állította 1956-ot napjainkkal, amikor újra nemzeti szuverenitásunk, a szabadságunk a tét. „A gyilkosokat néven nevezNI!” – Nagy Gáspár verse, avagy egy újabb szög Kádár koporsójába
„egyszer majd el kell temetNI / és nekünk nem szabad feledNI / a gyilkosokat néven nevezNI!” – így zárul Nagy Gáspár legendássá vált verse. Az 1984-ben megjelent, Nagy Imréről és a kádári megtorlásról szóló költeményből hatalmas botrány lett, maga Kádár János is olvasta. A folyóirat példányait bezúzatták, a főszerkesztőt nyugdíjazták, a költőt eltávolították az Írószövetségtől, és az ex katpolos Kardos György vezette Magvető is felmondta a vele kötött szerződést. Nagy Gáspár költeményét ezután illegálisan terjesztették, így tett az a szekszárdi tanár is, amit Nagy Gáspár egyik beszervezett költőtársa, „Havasi Zoltán” jelentett. Az állambiztonság figyelni kezdte a tanárt, ahogy végig követték Nagy Gáspárt is, aki csak „holt lelkeknek” nevezte a III/III. embereit, tisztjeit, ügynökeit.