a hálózat
Konczék kiálltak a külkeres, moszkovita vezető mellett, Róna Péter pedig beszállt az új cégébe – Amikor leváltották a dollármilliós üzletre készülő Bors Jenőt
Tizenötmillió dolláros üzlettől esett el a hanglemezgyáras Bors Jenő akkor, amikor az Antall-kormány 1990 nyarán leváltatta. Landler Jenő Moszkvában született, külkeres unokájáért kiálltak az általa támogatott zenészek, mások mellett Bródy, Koncz és Presser, valamint az a Kocsis Zoltán, aki egyenesen diktatórikus döntést emlegetett. A magát már átmentettnek tekintő Borsnak fájhatott a pofon, éppen akkor készült összeállni a világhírű EMI-vel, a létrehozott céget ő vezette volna. Végül így is történt: az egykori cenzor az amerikás-magyar bankárral, Róna Péterrel közös kiadót alapított, amely valóban összeállt az EMI-vel. Első két lemezszerződését régi harcostársával, Koncz Zsuzsával és régi "ellenfelével", Nagy Feróval írta alá. Kutatásunk során az is kiderült, hogy Kocsis sem véletlenül állt ki annyi cikkben Bors mellett, ő is beszállt a cégbe. Bár Bors szerint a Hanglemezgyárat sikeresen vezette, valójában százmilliós veszteséget halmoztak fel a segítségével. Galla Miklós akkor bátor cikkben támadta Bors Jenőéket, röviden felsorolva, hogy hány karriert tettek tönkre, és mennyire csak a saját zsebüket nézték végig. Bors válasza aljas és cinikus volt: leantiszemizta az amúgy szintén zsidó származású előadót.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Az átmentett ÁVH-s sikertörténete: propagandistaként Mindszentyt is lejáratta, hogy végül Demszky Budapestjének dolgozzon
Ha egy messze földről érkező ember megkérdezné, milyen volt a magyar rendszerváltás, akkor azt felelhetnénk, hogy az a saját idejében nem történt meg, aztán mesélhetnénk neki Kanyó Andrásról. Kanyó az ÁVH-nál kezdte, majd hírszerző-tisztként dolgozott Angliában, de társaival együtt lebukott, így hazarendelték. "Újságírót" csináltak belőle, a Népszabadság és más lap hű propagandistája lett, majd külpolitikai tudósító. Amikor 1990-ben, már az Antall-kormány idején elküldték a Magyarország éléről – ahol elődje és utódja is (!) az állambiztonságnak dolgozott korábban –, a MÚOSZ és az ellenzéki sajtó kiállt mellette, ő meg pereskedni kezdett. Közben saját PR és propaganda-vállalatot alapított, ahová fiát, a danubiusos Kanyó Lászlót is bevette, és amellyel több jó munkát kapott. Benne volt a Budapesti Tavaszi Fesztiválban, a végül elmaradt budapesti-bécsi Világkiállításban, de egy másik hálózati ember segítségével a német Deutsche Telekom is őt választotta. Ekkor a cég reklám-kampányával már az Egységes Európát ünnepelte... Közben lejárató könyvet írt Mindszenty bíborosról és Horthy Miklósról is, hogy még teljesebb legyen a kép.
Megfigyelték, megfenyegették, megfélemlítették – Varga Zoltán harca a maffiával és a kopasz brigáddal szemben
„Az a lényeg, hogy akikkel én szembekerültem, az nem egy spontán képződmény, nem egy futballra specializálódott társaság, hanem egy jól konstruált, minden területre kiterjesztett szervezet Magyarországon. Nincs rá jobb fogalom: maffia” – írta Varga Zoltán, a Ferencváros és a magyar futball legendája önéletrajzi könyvében. Háromrészes sorozatunkban megírtuk, hogyan küzdöttek minden szinten Varga Zoltán ellen a játékosok, az erre kapható újságírók és médiamunkások, illetve egy közveszélyes, jórészt bűnözőkből álló szurkolói csoport. Az utolsó rész a Varga Zoltán elleni fizikai támadásokról, fenyegetésekről és megfigyeléséről szól, amely mögött ő a titkosszolgálatot sejtette. Elképzelhetetlen? Messze nem. Az biztos, hogy az állambiztonság megfigyelte és kiemelt célszemélyként kezelte, és a posztkommunista maffia ugyanúgy kérlelhetetlen ellenfelet látott benne. Kovács Attila írásának 3. része, avagy harcban a maffiával.
A Gellért-hegyi, külkeres óvodából az ég felé: Bochkor Gábornak és Kanyó Lászlónak is a hírszerző apák taposták ki az ösvényt
Cikkünk első részében bemutattuk, hogyan került a két egykori hírszerző (Kanyó András és Bochkor Jenő) fia a Danubiushoz. Nem csak a kezdeti lépésekhez kellett a jó kapcsolat és bekötöttség. Kanyó László végig apja útját követte: utóbbi a rendszerváltás után saját PR-céget alapított, amiben fia is benne volt, aki a Danubius után szintén ezen a területen helyezkedett el. Cégről-cégre járt, később az egyik legnagyobb vállalathoz került. Az öreg Kanyó közben lejárató könyvet írt Mindszenty bíborosról és Horthyról is, utóbbihoz felhasználta Horthy Istvánnét is, aki szerint az egykori hírszerzőtiszt átverte őt, hogy befeketítse a kormányzó nevét. A Kanyóéknál jóval ismertebb Bochkor Gábor ritkán beszélt kivételezett helyzetéről, de megnyilatkozása szerint természetesnek vette, hogy anyja révén a Gellért-hegyi, külkeres óvodába járhatott. Egy interjúban azt is elmondta, hogy a szintén a kivételezetteknek lehetséges Humboldt Egyetem után nem is akart rádiós lenni, de apja egyik barátja, a Rádió korábbi berlini tudósítója odavitte. Ez szinte biztosan a népszerű Fikár László volt – „Ács” fedőnéven szintén az állambiztonság egykori embere. A legérdekesebb (és jól mutatja a hálózat működését, körforgását), hogy 2003-ban Kanyó László is majdnem berlini tudósító lett. Kondor Katalinék őt akarták odaküldeni, és éppen egy újabb hálózati rádiós, a korábbi moszkvai és washingtoni tudósító fúrta meg...
Amikor a KGB meg akarta gyilkolni II. János Pál pápát – A merénylet titkos magyar szálai és hálózati újságírói
1981. május 13-án, napra pontosan harminckilenc éve próbálta egy török terrorista meggyilkolni II. János Pál pápát. Ma már tudjuk, hogy a KGB küldte a gyilkost, akit a bolgár állambiztonság szervezett be. A török bűnbanda később Bulgáriából Magyarországra menekült, itt építették tovább bűnözői-, csempészhálózatukat. Nem meglepő, Carlos, a legismertebb terrorista is itt éldegélt, itt fogadta az állambiztonság jóváhagyásával a különböző vörös terroristákat, ügynököket, az IRA és az ETA embereit. Jellemző, hogy a pápa elleni merénylet egyik háttérembere ma is Magyarországon él. Akkoriban a kommunista propaganda minden erejével a szélsőjobboldalra akarta kenni a pápa elleni merényletet, hiszen Agca a Szürke Farkasokhoz tartozott. Az állambiztonsági újságíró hálózat kiválogatott emberei írhattak a terrorista-csoportról, mint az ÁVH-s tisztből lett hírszerző, a Népszabadságnak dolgozó Vajda Péter, a katonai hírszerzéshez tartozó "Közel-Kelet-szakértő" Ónody György, a szintén az MVNK-2-öt erősítő Matolcsy Károly vagy a Vörös Hadsereg egykori kémje, Gárdos Miklós. Kétrészes cikkben dolgozzuk fel a merénylet hátterét, a kommunista hálózat részvételét az ügyben.
Havas megerősítette hálózati cikkünket, majd „amerikai maffiózónak” nevezte Gyárfás ex-üzlettársát
Havas Henrik talán akaratlanul, de pontról-pontra, szóról-szóra megerősítette hálózati cikkeinket, amelyeket a Nap-tv megalapításáról írtunk. Bár fellengzősen azt mondta, hogy sorozatom őt érintő részében alig-alig van valami, ami igaz, valójában semmit sem cáfolt meg, viszont mindent elismételt. Az öregedő médiaszemélyiség a tévébe pénzzel beszállt Bodnár Györgyöt – a mi szóhasználatunkat idézve – „amerikai maffiózónak” nevezte. Ez a Bodnár volt Gyárfás üzlettársa, az ő Sport Pluszuk fizetett olyan nagyon jól Havasnak és a többieknek. Havas is felidézte Békesi László pénzügyminiszter és Vitray Tamás alakját, akik ugyanennek a hálózatnak a meghatározó szereplői voltak. Havas egy laza félmondattal megemlítette („valami bank”) azt a Magyar Hitelbankot, amelyet Demján Sándor vezetett, és amely az összes hasonló vállalkozásba beszállt. Valamint arról az interjúról is beszélt, amelyet a legendás rádióssal, Cseke Lászlóval készített. Vele beszélgetve azt mondta: „mi lehallgatjuk a Szabad Európát, a Szabad Európa lehallgatja a Kossuthot”.
Varga Zoltán, a magyar futball Csurka Istvánja – A halála után jöttünk rá, hogy mennyire igaza volt
„Ha visszapörgethetném az idő kerekét, talán sohasem írnék rosszat róla” – írta Varga Zoltán halálakor egy ismert sportújságíró. Persze nem Hegyi Iván volt, utóbbi még a tragédia után is belerúgott egyet a halott legendába, akiről annyi aljas cikket írt még életében. Háromrészes sorozatunkban azt vizsgáljuk, volt-e esélye Vargának az ellen a hálózat ellen, amely a rendszerváltás előtt és utána is ellehetetlenítette őt. Nem sok. Kovács Attila írásának második része a sajtó szerepével foglalkozik. Bemutatjuk azt a MÚOSZ-os újságírót, aki Győrben végezte Varga lejáratását, és aki ma is a Kisalföld sportrovat-vezetője. „A halála óta pedig egyre többször hivatkoztak és hivatkoznak rá. Talán furcsa lehet elsőre a párhuzam, de bizonyos értelemben ő lett a magyar futball Csurka Istvánja. Amíg élt, elmondták mindennek, amióta eltávozott az élők sorából, már bátrabban lehet idézni a gondolatait, ki lehet mondani, hogy milyen jól látott bizonyos dolgokat és hogy mennyi mindenben igaza volt…”.Ajánljuk még
Peterdi 'Pálmai" Pál titkos munkatárs, Vitray Tamás és egy különös beszervezési kísérlet története
"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Bolcsik Zoltán: a korrupció ellen küzd az NVSZ, szó sincs az egészségügyi dolgozók lehallgatásáról
Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, akkor nem kell tartania a Nemzeti Védelmi Szolgálat által folytatott, úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok megállapításaitól – hangsúlyozta a szervezet vezetője a Magyar Nemzet kérdéseire. Bolcsik Zoltán reagált azokra a híresztelésekre is, amelyek szerint a kormány lehallgattatja, megfigyelteti az egészségügyi dolgozókat, holott a szolgálat tevékenységét lehetővé tévő törvény épp az ágazatban sok évtizede meglévő korrupció visszaszorítását célozta meg.
