a hálózat
Népirtás volt, nem mészárlás: negyvenezer magyart öltek meg Tito kutyái – Megdöbbentő műsorunk este nyolckor a PestiTV-n!
A vörös polip után a délvidéki népirtással foglalkozik a PestiTV A Hálózat című műsora. A csütörtök esti (20:00) adásban arra a negyvenezer magyarra emlékezünk, akiket szisztematikusan gyilkoltak le a jugoszláv kommunisták Tito parancsára. Ez a téma szigorúan tabu volt, és ma is legfeljebb a Tűrt kategóriába sorolható. Éppen ezért kell beszélni róla, éppen ezért muszáj megnézni. Akkor is, ha fáj. Elkészíteni is nehéz volt.
Most akkor kém volt Dobrev Klára apja? Tényleg lecseréli Fletót az Apró-Dobrev-klán? Itt a Hálózat első adása!
Miért kellett a szegény kékfényes Szabó Laci bácsival gúnyolódni? Hogyan nevezhetik a Vörös polip egyik csápjának a kicsinosított, Brüsszelbe rakétáztatott Dobrev Klárát? Hát mit tehet ez a nő arról, hogy nagyapja egy bigott kommunista nagykutya volt, anyja a diktatúra, majd a Horn-kormány háttérembere, apja szinte bizonyosan bolgár kém, nagybátyja állambiztonsági tiszt, férje KISZ-vezérből lett milliárdos? Mit tehet Klára arról, hogy már fiatalon az szt-tiszt Medgyessy Péter kabinetfőnökévé tették? Követve anyját, Piri nénjét, aki hasonló tisztségben dolgozott a pufajkás-ügynökből lett miniszterelnök, a néhai Horn mellett? Hát miért ne akarna a Hálózathoz tartozni Klára asszony? Tényleg attól kell félnünk, hogy most már Gyurcsányék valamelyik gyereke következik?
A bolgár miniszterelnök szétlőtt koponyája és az Apró-klán titkai – Este jön A Hálózat első adása a PestiTV-n
Este nyolckor a PestiTV-n elindul A Hálózat, avagy A Vörös polip. Az első adásban a bolgár-magyar Apró-Dobrev-klánt járjuk körül. Megdöbbentő részletek, egy agyonlőtt bolgár miniszterelnök és egy kifosztott ország. Egy? Magyarországot is szétlopták a kommunisták és posztkommunisták, akik 1980 és 2010 között közel 250 milliárd dollárt vitték ki az országból. Ismételjük el: 250 milliárd dollárt. A bűnösök? Köztünk járnak.
Ki áll a 24.hu mögött? – Varga Zoltán milliárdos, avagy a Nyugatra küldött közgazdász, akit a KISZ-csúcstitkár Hardy Ilona emelt fel
Varga Zoltán ma a Central Médiacsoport Zrt. tulajdonosa, Magyarország 61. leggazdagabb embere. Állítása szerint teljesen független vállalkozó, ahogyan az általa tulajdonolt 24.hu is teljesen független – ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. Most megnézzük, honnan indult el a pályája. Elmondása szerint bonyhádi bányászcsaládból származik, s előbb Lengyelországban „csencselt”, majd a Balatonon két ismeretlen társával felépített egy külföldi újságokat terjesztő hálózatot. Az NDK-s turistákra épült üzlet után közgazdász-hallgatóként AIESEC-ösztöndíjjal Nyugat-Németországba mehetett. Ez az AIESEC volt az a nemzetközi közgazdász-szervezet, amelynek magyar ágát előbb egy titkos munkatárs, majd Sarlós Gábor társadalmi kapcsolatként vezette. Elmondása szerint Varga kint megszedte magát, majd mindent elkaszinózott két este alatt. Szerencséjére itthon a magyar „tőzsdekirálynő”, Hardy Ilona mellé került. A ma is ünnepelt Hardy KISZ-csúcstitkárként kezdte, a korabeli propaganda-cikkek szerint el sem tudta képzelni az életét a kommunizmus nélkül. Persze az ELTE-n is KISZ-káder maradt, aztán még idejében váltott: friss jogászként egy nagyhatalmú kommunista bankvezér személyi titkára lett, és innen megindult felfelé. Vele párhuzamosan Varga is, akit később éppen Hardy segített nyugati lehetőséghez. Mert a hálózat éppen így működik.
Ma a PR egyik nagyágyúja Sarlós Gábor közgazdász, aki társadalmi kapcsolatként segítette az állambiztonságot
Nemcsak az ÁVH-s és katpolos tisztek estek puhára (ejtőernyőzték jelentős részüket zsíros és fontos civil állásokba) a Kádár-diktatúrában, de a gyerekeikre is jó világ várt. Éppen így emelkedett fel a nyolcvanas években Sarlós Gábor PR-szakember, szociológus, klímaszakértő, polihisztor, akinek szülei a hírhedt KATPOL-t szolgálták korábban, ő pedig marxos közgazdász-hallgatóként a nemzetközi közgazdász-egyesület, az AIESEC magyarországi vezetője, majd az „anyagtársaság” főtitkár-helyettese lett. Hazai elődje „Kiri” fedőnéven az állambiztonság titkos munkatársa volt, Sarlós társadalmi kapcsolatként segítette a hírszerzést. Olyan lojálisnak és megbízhatónak tartották, hogy végül be sem szervezték, mert társadalmi kapcsolatként is használható volt. „Nem tartom célszerűnek tullépni a mostani szinten, mivel a számunkra fontos témákban /beutazó gyakornokok, kiutazó ösztöndijasok/ társadalmi kapcsolatként is eredményesen tud segitséget nyujtani” - írta jelentésében a vele foglalkozó tiszt. Sarlós a jelentések szerint tényleg segített: „Részletesen ismertette a szervezetet és ezen belül saját tevékenységét. Néhány kiadványukat átadta [...]”. Viszont éppen elég értelmes volt ahhoz, hogy miután karrierje a KISZ-es, AIESEC-es háttérrel együtt beindult, tudta, hogy semmi szüksége sincs az ügynökösködésre. Nem sokat buzgálkodott, így 1988-ban le is zárták a dossziéját. Ő a rendszerváltás után a reklám és a PR területén lett ismert, de az AIESEC-ösztöndíjasaira szép világ vált. Egyikük, Varga Zoltán ma milliárdos, és mások mellett a 24.hu tulajdonosa.
Hegedüs Géza író-ügynök bomlasztott és jelentett, ma a NAT legújabb nyelvtankönyvében reklámozzák
Egy kifejezetten rosszindulatú, a kommunistákhoz csak karriervágyból csatlakozó ügynök képével illusztrálni a diákoknak szóló tankönyvet? Úgy fest, még 2020-ben is belefér. Egy olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy a NAT idén megjelent könyvének (Magyar Nyelv 9.) kommunikáció című fejezetét egy Hegedüs Gézáról készült joviális fotó és egy tőle származó versidézet nyitja meg. Hegedüs valaha nagyon népszerű ifjúsági író volt, de ahogy a diktatúra legtöbb ismert alkotója, ő is a rezsim hálózatához tartozott. Kemény jelentéseket adott mások mellett Ignotus Pálról, és külön tervvel is jelentkezett a magyar antikommunista emigráció bomlasztására. Jutalma megvolt: zsákszámra jelentek meg a könyvei. S ami a legszebb: évtizedekig azon a Színművészetin tanított, ami még most is kultúrharc egy legfontosabb színtere.
A terrorszervezetek egykori tisztjei irányították a magyar kultúrát – Komlós János (ÁVH), Kardos György (Katpol), Sarlós László (Katpol)
Vörös polip: ezzel a címmel indul el a Hálózat rovat kutatójának új műsora a PestiTV-n. A szeptembertől kéthetente, csütörtök este jelentkező adásokban azt a posztkommunista hálózatot igyekszünk felderíteni, amely máig uralja, de legalábbis befolyásolja Kelet-Közép-Európát. Ebben és a következő cikkben egy olyan családot mutatunk be, amely iskolapéldának is tekinthető. Sarlós László, a Zeneműkiadó egykori vezetője feleségével együtt évekig a hírhedt és rettegett Katpolnak dolgozott, később együtt tartóztatták le őket (amikor az ÁVH lefejezte a rivális terrorszervezetet), hogy aztán a kultúra és külkereskedelem területén fussanak be nagyszerű karriert. Sarlós László az ötvenes évek második felétől már az állambiztonságnak dolgozott „Somkuthy” fedőnéven; akkor zárták ki a hálózatból, amikor Londonból hazahívták, hogy átvegye a Zeneműkiadót. Felesége ezután részt vett a Világgazdaság (a HVG elődje) megalapításában. Fiuk, Sarlós Gábor gyerekkorában Angliában élt, remekül megtanult angolul, és bár a Marxon eleinte nem tartozott az éltanulók közé, mégis remek pozíciót kapott, szabadon utazgatott külföldre. Ennek természetesen megvolt az ára: az állambiztonság megpróbálta beszervezni. Természetesen a rendszerváltás után is felfelé ívelt a karrierje, ma leginkább a PR területén ismert, de szívesen politizál, idén a Népszavában támadta kormányt. Hab a tortán, hogy a kis Sarlós karrierjét egy KISZ-titkár, Greskovits Béla egyengette. Ismerős a név? Az SZDSZ neoliberális közgazdászáról, a CEU mostani oktatójáról van szó. Azaz egy újabb csápról.
Kárpátalja sötét titkai – Idén „Sajtó-nívódíjat” neveztek el Kádár egyik pribékjéről, a sztálinista Balla Lászlóról
Kárpátalja sokkal fontosabb szerepet játszik a magyarság történetében, mint ahogy eddig sejtettük. A legújabb kutatások szerint onnan vezényelték le ötvenhat vérbe fojtását, olyan figurák segítségével, mint az a Balla László, aki Kádár tolmácsa és mindenese volt. Balla a „konszolidáció” idején tűzzel-vassal irtotta Kárpátalján a magyar kulturális kezdeményezéseket; jellemző, hogy a magyarokkal oroszul (!), tolmács segítségével beszélt. Ezért is különösen felháborító, hogy a Kárpáti Igaz Szó szerkesztősége és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) napjainkban Balla László Sajtó-nívódíjat alapított (!), amelyet 2020 nyarán adott át először. Mindenkor undorító és szégyenletes volna ez a gesztus, de 2020-ban, a Nemzeti összetartozás évében egészen visszataszító. Zelei Miklós író Tóth István beregszászi főkonzullal a kárpátaljai múlt sok szennyes, szomorú titkáról beszélgetett. Az ebből készült könyv most jelent meg.
Ha Koncz Zsuzsa valódi cenzúráról akar hallani, kérdezze a halott Radics Bélát
Koncz Zsuzsa szerint cenzúra uralkodik Magyaroszágon. Régen valóban így volt. A Kádár-rezsimben számtalan zsenit tönkretettek. Radics Béla, a Taurus, a Kex, a Syrius, olyan zenészek, együttesek, amelyek hiába vártak nagylemezre. Őket üldözték, megfigyelték, megverték, tönkretették. Koncz Zsuzsa nem tartozott közéjük. Házassági ajándéka is egy nagylemez volt, amúgy meg körbeutazta a világot. Gyomorforgató, hogy a diktatúra dédelgetett királynője beszél a mostani „elnyomásról”. Publicisztika.Ajánljuk még
Auf Wiedersehen, sertéshús!
Egy németországi iskola után már egy osztrák iskola is engedett Allah nyomásának és a vallási tolerancia jegyében eltünette az iskola menzájának étlapjáról a sertéshúst.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.
Ilyen az, amikor Magyar Péterék hátrányból is vezetnek
Hiába Magyar Péterék hátránya, a tiszás vezér gyorsan megmutatta, hogy az ő valóságukban vezetnek.
A brüsszeli szankciókra már az európai-közép-ázsiai együttműködés is kezd rámenni - szögezte le Szijjártó Péter
Az európai gazdaság versenyképessége komoly bajban van, aminek egyik fő oka Brüsszel szankciós politikája.
