agrárium
Már nem tudtak mibe belekötni – Az EU kénytelen volt elfogadni Magyarország közös agrárpolitikára vonatkozó 8,4 milliárd eurós stratégiai tervét
Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarországnak a közös uniós agrárpolitika (KAP) 2023 és 2027 közötti időszakára vonatkozó, 8,4 milliárd eurós (mintegy 3400 milliárd forint) stratégiai tervét – tájékoztatott a brüsszeli testület hétfőn.
Nagy István: átfogó vízügyi rendezést kell végrehajtani
Az idei aszály egy régóta megoldandó, egyre égetőbb problémára is felhívja a figyelmet, azaz, hogy szemléletváltozásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban is – hangsúlyozta portálunknak Nagy István. Az agrárminiszter kifejtette: ez azt jelenti, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben mára nem az a feladat, hogy magas gátak közé szorítva gyorsan elvezessük Magyarország területéről az esővizet, hanem hogy hogyan tudjuk bővíz idején betárazni, azaz megőrizni a csapadékot, és azzal az év további részében gazdálkodni. Mint kiemelte, jelenleg kevesebb víz érkezik hozzánk, mint amennyit kibocsátunk. Hangsúlyozta ugyanakkor: a Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, összesen ötmillió köbméter maximális tározókapacitással.
Nagy István: Hollandia, Dánia vagy Németország a kihívásokra megszorításokkal reagál az agrárium területén is, Magyarország teljesen más úton jár (PS-videó)
Nagyon nagy különbség, hogy míg Hollandia, Dánia vagy Németország a kihívásokra megszorításokkal reagál az agrárium területén is, azaz az uniós forrásaikat a termelés abbahagyására fordítják, addig hazánk éppen az új technológiák ösztönzésével reagál a kihívásokra – fogalmazott portálunknak adott interjújában Nagy István. Az agrárminiszter Tusnádfürdőn érdeklődésünkre arról is beszélt: tendenciává válhat, hogy az Európai Unió elvárásaira hasonló reakciók születnek az EU más területein. Ugyanakkor úgy fogalmazott: „nekünk ügyesen azon kell dolgozni, hogy tudjuk a gazdáink érdekeit előtérbe helyezni, hiszen mégiscsak mi a magyar gazdák jólétéért és versenyképességéért felelünk”. Mint elmondta, nehéz indulatok nélkül kommentálni, hogy az Európai Bizottág kötelezettségszegési eljárást indított, amiért Magyarország nem engedi kivásárolni a magyar búzát, de mint hangsúlyozta, a lépéssel sikerült elejét venni, hogy pánik alakuljon ki a piacon, és ez az EU érdeke is.
A Rutte-kormány épp most kényszeríti térdre a holland agráriumot – Az Agrárminisztérium szerint van más út is, a magyar gazdáknak nem kell félniük
A holland miniszterelnök Magyarország helyett csak országa agráriumát kényszerítette térdre, hiszen a klímavédelemre való hivatkozással földelkobzásokat, állatállomány-gyérítést jelentett be, a holland gazdák legnagyobb megrökönyödésére. Miközben az országos tiltakozáshullám odáig fajult, hogy a rendőrök kis híján agyonlőttek egy tüntetőt, egyértelműen látszik, hogy a kompromisszumképtelen holland kormány mennyire más úton jár, mint a magyar. A klímavédelmi célokra ugyanis a Rutte-kormány csak drasztikus megszorításokkal volt képes reagálni, a portálunk által megkérdezett magyar agrártárca ugyanakkor azt hangsúlyozta: a gazdák ösztönzésével is elérhetőek a klímacélok, még akkor is, ha hazánknak például jóval nagyobb mértékben kell ammóniakibocsátását visszafognia, mint a hollandoknak...
Orbán: együtt sikerülhet meghosszabbítani a jó éveket
Hét bő esztendő után a világ hét szűk esztendő felé tart, de ha dolgozunk, együtt sikerülhet meghosszabbítani a jó éveket a magyar mezőgazdaságban – mondta a miniszterelnök a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos küldöttgyűlésének alakuló ülésén, csütörtökön, Budapesten.
Nagy István: kétszer annyi élelmiszert tudunk előállítani, mint amennyire szükségünk van
Magyarország szerencsés helyzetben van, hiszen kétszer annyi élelmiszert tudunk előállítani, mint amennyire szükségünk van. De mégsem lehetünk teljesen nyugodtak, hiszen a globális piac alakulása a magyar gazdaság helyzetét is befolyásolja. Élelmezési válság fenyeget a világ számos szegényebb térségében, a katasztrófa pedig csak akkor kerülhető el, ha a szárazföldi folyosó megnyitásával sikerül kiszabadítani a gabonát Ukrajnából – mondta az agrárminiszter.
Nagy István: az élelmezési önrendelkezés biztonságpolitikai dimenziót hordoz
Az elmúlt hónapok történései megerősítik, hogy az agrárium a magyar gazdasági és társadalmi stabilitás meghatározó támasza. A befektetés a magyar agráriumba minden eddiginél magasabb megtérülést ígér, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy az élelmiszerellátás, illetve az élelmezési önrendelkezés biztonságpolitikai dimenziót hordoz - mondta Nagy István agrárminiszter az OTP Bank partnereinek rendezett Agrár Gála nevű eseményen hétfőn Budapesten.
Győrffy Balázs: az eddigi szankciós politikával az EU csak lábon lőtte magát
Európa az eddig folyamatosan alkalmazott szankciós politikával mindig csak lábon lőtte magát, viszont sosem tanult a hibáiból, és ennek az agrárium is rendszeresen kárát látta – fogalmazott portálunk kérdésére Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, aki kiemelte: véletlenül sem akarja az oroszokat mentegetni, csak arra próbál utalni, hogy az alkalmazott szankciók sosem érték el a kívánt célt, viszont annál több kárt okoztak az európai gazdáknak. A kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrán és orosz termékek kiesésével párhuzamosan láthatóan nagy a bizalmatlanság és a kivárás az ágazatban, de az árak emelkedése már most intő jelnek tekinthető.
Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.Ajánljuk még
A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.
A világpolitika Wayne Gretzkyje
Orbán Viktornak nem igaza van, hanem igaza lesz. A napokban éppen Andrej Babis győzelme igazolta ezt a gyakran emlegetett tézist.
Rejtélyes cég tűnt fel Szombathelyen és sorra kapja a megbízásokat a várostól: végrehajtások sora és a szakmai tapasztalat hiánya sem akadály
Kisebb botrányt váltott ki a minap Szombathelyen, hogy a Savaria Karnevált, amely mellesleg Közép-Európa legnagyobb történelmi rendezvénye, nem a korábbi, már sokszor bizonyított cég biztosította. Az új megbízott vállalkozó biztonsági őrei - akiket alvállalkozóként vontak be - botrányosan viselkedtek a látogatókkal. A megyei napilap számolt be róla, hogy az őrök obszcén kifejezésekkel illették az embereket, nyomdafestéket nem tűrő trágárkodással ürítették ki éjjel 1 órakor a borok utcáját. A Savaria Történelmi Karnevált mostanáig rendszeresen biztosító Marcus Security szombathelyi partnere szerint politikai indíttatás és bosszú áll a váltás hátterében és nem mellesleg más munkákat is elvettek tőlük, úgy hogy szakmai eredményeik magukért beszélnek. Még ennél is izgalmasabb, hogy kik kapták a Marcus Security helyett a munkát. A három 30-as éveiben járó fiatal, akik érdekeltségébe a város által nem is csak a Savaria Karneválra leszerződtetett cég mögött egészen elképesztő cégháló bontakozik ki, már becsődölt cégekkel, végrehajtások sorával. És feltűnik a színen egy korábbi baloldali országgyűlési képviselő-jelölt is.
Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.
