alapjogokért központ
Alapjogokért Központ: az EU intézményei alig foglalkoznak a nemzeti kisebbségekkel
Az Európai Unió intézményei alig foglalkoznak az őshonos nemzeti kisebbségek jogaival, annak ellenére, hogy a tagállamok lakosságának mintegy tíz százaléka tartozik valamilyen őshonos etnikai kisebbséghez – derül ki az Alapjogokért Központ kutatásából, amelynek eredményét kedden ismertették sajtótájékoztatón, Budapesten.Nem tartják valódi versenynek a magyarok a baloldali előválasztást
A magyar felnőtt társadalom 42 százaléka szerint a baloldali előválasztás végeredményét már előre ki lehetne hirdetni, és csupán a válaszadók 30 százaléka mondta azt, hogy valós versenyről van szó – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából. A felmérésből az is kiderül, hogy Karácsony Gergelyt a magyarok kétharmada nem szeretné miniszterelnöki pozícióban látni.Alapjogokért Központ: az Európai Bizottság nem az emberek gondjaira reflektál, hanem saját politikai ideológiáit erőlteti a társadalmakra
Az Alapjogokért Központ keddi sajtótájékoztatójának fókuszában az Európai Bizottság (EB) munkájának hatékonysága, az uniós polgárok szükségleteire adott válaszok minősége állt. A Központ az Érdekképviseletnek álcázott öncélú politika-alkotás című tanulmányában arra világít rá, hogy a bizottsági prioritások sokszor egy brüsszeli buborékban születnek, és nem reflektálnak az olyan valós problémákra, mint a migráció vagy a koronavírus-járvány. Az Alapjogokért Központ által vizsgált Eurobarometer-felmérések alapján az állampolgárok nem gondolják úgy, hogy az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívások között ideológiai jellegű kérdéseknek is helye lenne, az EB azonban ritkán veszi figyelembe ezeket az állampolgári igényeket. Jó példa erre, hogy az uniós állampolgárok komoly intézkedéseket vártak a terrorizmus elleni fellépés, a migráció, az egészségügy, a szociális, a munkához kapcsolódó kérdésekben, a bizottság mégsem mutatott érdemi kezdeményezőkészséget ezekkel kapcsolatban. Tovább súlyosítja a helyzetet, hogy a COVID okozta rendkívüli helyzet során sem lépett hátrébb az EB a saját politikai agendájának érvényre juttatásában; ugyanannyi politikai, vagy ideológiai töltetű javaslattal állt elő az idei évre is, mint tavaly. Nem kérdés: ezek az új javaslatok jelentős része azt célozza, hogy az uniós intézmény az általa renitensnek kikiáltott országokat – élükön Magyarországgal – próbálja sarokba szorítani.Alapjogokért Központ: az emberek többsége elégedett a kormány oltóanyag-beszerzésével
Az Alapjogokért Központ ezer ember megkérdezésével készült, reprezentatív felmérése szerint a megkérdezettek 72 százaléka elégedett a kormány oltóanyag-beszerzésével, azzal, hogy keleti és nyugati forrásból is történt vakcinabeszerzés – ismertette a felmérés eredményét a központ igazgatója a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.Tízből hét magyar elégedett a vakcinák beszerzésével
A magyar felnőtt lakosság masszív többsége, 72 százaléka elégedett a kormány oltóanyag-beszerzési stratégiájával a koronavírus-járvány során – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából. A kutatás arra is rámutat: a megkérdezettek 60 százaléka szerint a kormány sikere az, hogy a regisztráltak immáron több mint háromnegyede megkapta az oltást.Szánthó Miklós szerint a Trianon óta eltelt időszak legsikeresebb tíz évével lezárhatjuk az utóbbi száz évet
Az, hogy ma már több mint négymillió magyart oltottak be koronavírus elleni vakcinával – köztük több mint egymilliót keletivel –, egy kivételes intellektuális merészség eredménye. Az, hogy ma Magyarországon egyáltalán a nyitásról, az élet és a gazdaság újraindításáról beszélhetünk, a jövővel gondolhatunk, azért adatik meg, mert nyugati és keleti vakcinákkal is folyik az oltakozás, ez pedig annak köszönhető, hogy a kormány az ilyenkor szükséges „nemzeti önzés” politikáját folytatta – mutatott rá Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Magyar Nemzet oldalán megjelent írásában, amelyből az is kiderül, hogy a sikeres hazai oltási kampány elsősorban annak köszönhető, hogy a kormány a magyar emberek életének és érdekének védelmét tartja szem előtt.Erősödik a szociális biztonság Magyarországon
Erősödik a szociális biztonság Magyarországon – írta a keddi Magyar Nemzet. Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója azt mondta a lapnak: az Eurostat felmérésének 2006 és 2019 közötti adatait elemezve egyértelműen látható, hogy a Fidesz–KDNP kormányzati ciklusai alatt, 2012 óta folyamatosan csökken a mélyszegénységben élők száma.Jelentősen csökkent a mélyszegénységben élők száma az Orbán-kormányok alatt
A koronavírus-járvány, valamint az általa okozott gazdasági válság Európa-szerte komoly kihívás elé állította a nemzetállamok szociális ellátórendszereit. Az Alapjogokért Központ a 2006 és 2019 közötti időszakban vizsgálta a társadalom ellenálló képességének egy akut válsággal szembeni erősödését. A kutatás eredménye az, hogy a magyar társadalom szociális biztonságát leíró statisztikai adatok 2012 óta folyamatosan javulnak: jelentősen, huszonhétről nyolc százalékra csökkent a mélyszegénységben élők aránya, 2010 óta pedig Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben a gyermekszegénység az Európai Unióban.Szánthó Miklós: a vakcinaigazolvány adatvédelmi szempontjaira hivatkozó akadékoskodás megalapozatlan
A vakcinaigazolvánnyal kapcsolatos, adatvédelmi szempontokra hivatkozó akadékoskodás megalapozatlan, ugyanis a vakcinakártya a beoltottság tényének igazolására szolgál, azt az étteremben, konditeremben megtekintik – csakúgy, mint mondjuk egy dohányboltban a személyit –, azonban arról adatot nem rögzítenek – mondta Szánthó Miklós a Magyar Nemzetnek. Az Alapjogokért Központ igazgatója kifejtette, hogy szerinte a baloldal a rendezettség megteremtésére irányuló intézkedésekben mindig csak a megkülönböztetést látja: inkább akarnak diszkriminációmentes anarchiát, instabilitást, hogy így kerülhessenek hatalomra.Ajánljuk még

















