angela merkel
Merkel kritikusa elhagyja „a keresztény értékeit eláruló CDU-t”
Eugen Abler, a CDU 68 éves politikusa úgy döntött, kilép a német Kereszténydemokrata Unióból – írja a Mandiner. A lap emlékeztet: Abler küldöttként rendszeresen részt vett a CDU pártgyűlésein. A háromezer főt számláló Bodnegg község önkormányzati politikusára, mint Merkel egyik leghangosabb kritikusára már a Washington Post is felfigyelt 2015-ben. Hozzáteszik: igazán ismertté akkor vált, amikor 2018 decemberében, a CDU hamburgi pártgyűlésén élesen nekiment a kancellár asszonynak. Akkor az ENSZ migrációs paktumának aláírását egyenesen hazaárulásnak nevezte.
Origo: Brüsszelben megszületett a megállapodás, Orbán Viktor elérte, amit akart
Brüsszelben megszületett a megállapodás, Orbán Viktor miniszterelnök elérte, amit akart - írta az Origo hétfő este. A portál szerint Magyarország 3 milliárd euróval több pénzt kapott a tervezettnél. Angela Merkel német kancellár ígéretet tett, hogy a német elnökség alatt, 2020 végéig lezárja a Magyarországgal szemben indított 7-es cikkely szerinti eljárást. A megállapodást Varga Judit igazságügyi miniszter egy Facebook-bejegyzés keretében üdvözölte.
Macron: kompromisszum körvonalazódik a költségvetési tárgyalások során
Rendkívül feszült, kétségkívül kemény, de reményteljes tárgyalások zajlanak, amelyek során kompromisszum körvonalazódik az európai uniós költségvetésről és a hozzá kapcsolódó gazdasági helyreállítási csomagról - közölte Emmanuel Macron francia elnök Brüsszelben hétfőn, az uniós csúcstalálkozó negyedik napjának huszonhetes körben zajló tárgyalására érkezve.
EU-csúcs – Merkel szerint nem jósolható meg, hogy sikerül-e megállapodásra jutni (Frissítve!)
Nem jósolható meg, hogy a most zajló európai uniós csúcsértekezleten sikerül-e megállapodásra jutni az uniós költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó gazdasági mentőcsomagról, ugyanis a sok jóakarat ellenére az álláspontok még mindig távol állnak egymástól – közölte Angela Merkel német kancellár vasárnap Brüsszelben, a csúcstalálkozó harmadik munkanapjára érkezve. Emmanuel Macron francia elnök szerint nem az elvekről folyik a vita, amikor egy példátlan egészségügyi és gazdasági válsággal néz szembe Európa, amelyet egységben lehet csak leküzdeni. Sebastian Kurz osztrák kancellár a takarékos, más megközelítés szerint fukar négyek – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – erős emberévé vált , Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pedig azt mondta, hogy két nap tárgyalás után sem sikerült dűlőre jutni a lengyel szempontból legfontosabb kérdésekben, a költségvetés és a jogállamiság kérdésében.
EU-csúcs – Merkel: nem jósolható meg, hogy sikerül-e megállapodásra jutni
Nem jósolható meg, hogy a most zajló európai uniós csúcsértekezleten sikerül-e megállapodásra jutni az uniós költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, gazdasági mentőcsomagról, ugyanis a sok jóakarat ellenére az álláspontok még mindig távol állnak egymástól – közölte Angela Merkel német kancellár vasárnap Brüsszelben, a csúcstalálkozó harmadik munkanapjára érkezve.
Brüsszeli EU-csúcs – A holland miniszterelnök egyhangú szavazást követel (frissítve)
Hollandia ellenállása miatt egyelőre előrelépés nélkül fejeződött be az Európai Tanács csúcstalálkozójának pénteki első napja - írta az Euronews. Mark Rutte holland miniszerterelnök ragaszkodik ahhoz, hogy nagy horderejű pénzügyekben egyhangú szavazás legyen, a helyreállítási alap kérdésében azonban több gazdagabb tagállam nem ért egyet azzal, hogy a válság által jobban sújtott déli tagállamok számára egy 500 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatást adjanak, ráadásul úgy, hogy az mind a 27 uniós tagállam adósságát növeli. Orbán Viktor korábban közölte, hogy a jelenlegi formájában elfogadhatatlan az uniós költségvetés, és a kifizetések elvont jogállamisági elvekhez kötése. Hasonló véleményét hangoztatta Andrej Babis cseh miniszterelnök is, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a sikeres országokat büntessék azzal, hogy kevesebb uniós pénzt kapnak. Charles Michel javaslata szerint a helyreállítási alaphoz kapcsolódó háromszáztízmilliárd euró vissza nem térítendő támogatás úgy oszlana meg, hogy hetven százalékban a tagállamok munkanélküliségi rátáját vennék alapul öt évre visszamenőleg, majd a fennmaradó harminc százalékot a 2020-21-es GDP-mutatók függvényében osztanák ki 2023-ban. Néhány ország támogatja ezt a javaslatot, de vannak, amelyek az ötven-ötven százalékos megosztást preferálják.
Az uniós költségvetés elfogadása kiélezheti a tagállamok közötti ellentéteket
Az EU vezetői pénteken kezdik megvitatni az Európai Bizottság 750 milliárd eurós (842,93 milliárd dolláros) helyreállítási tervét, valamint az 1,1 ezer milliárd eurós javaslatot az EU következő 2021–2027-es költségvetésére. A tervet valamennyi tagállamnak jóvá kell hagynia, így kiéleződhetnek a már korábban is látott ellentétek a tagállamok, az új német elnökség és a bizottság között.
Merkel tovább szorgalmazza a kötelező betelepítést
Berlin kitart amellett, hogy a bevándorlók megoldhatják az országban a folyamatos munkaerőhiányt, továbbra is amellett ágálnak, hogy európai szinten kell "megoldani" a bevándorlást, azaz minél többeket kell befogadni és majd a közel-keleti bevándorlók munkával fizethetik vissza az integrációjukra és a letelepítésükre fordított költségeket. Kiszelly Zoltán a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, hogy Németország a migrációt mindenképpen európai szinten akarja tartani, hogy arra európai megoldás szülessen, Merkel pedig minden létező fórumon azt szajkózza, hogy a vezetés jól tette, hogy 2015-ben barátságos arcát mutatta a migránsok előtt.
Nemzetek Európája vagy adósrabszolgaság?
2020 második félévének német uniós elnöksége egy olyan politikai „tornagyakorlatot” jelent Németország számára, amelybe Európa legerősebb országa is könnyen „belesérülhet”. A koronavírus-járvány okozta gazdasági infarktusból valahogy ki kell gyógyítaniuk az uniót, miközben a tagállamokkal egyhangúan el kell fogadtatniuk a következő hétéves költségvetést. Az USA és Kína között folyó gazdasági hidegháború malomkövei között őrlődve fel kell zárkóztatni a közösséget a digitális világba, válaszokat kell találni a klímaváltozás okozta kérdésekre, elsősorban a jövő mobilitására, fejleszteni kell az európai kutatást és oktatást. Eközben kínosan vigyázniuk kell arra, hogy a politikai porondon nehogy a gazdasági Gulliver-státuszukból adódó túlzott politikai dominancia vádjával illessék őket.Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
