aranycsapat
Czibor, a Rongyláb-király, akit mindenki imádott
Mindenki imádta Czibor Zoltánt, az örök mókamestert, a rongylábú legendát. Amikor megkérték, hogy mondjon valamit jóbarátjáról, Kocsis Sándorról, csak mesélt, mesélt és mesélt. Ha látta volna a múlt heti meccset, örült volna neki, hiszen mind a Fradit, mind a Barcelonát imádta. Ahogyan a szurkolók őt. Cziborra emlékezünk.Szöllősi György: Nem zavar, ha gúnyosan a „nemzet sportújságírójának” neveznek (PS-interjú a futball-nagykövettel Puskásról, az Aranycsapatról és a régi-új lejáratásról)
Nagy az adósságunk, évtizedekig mostohán bánt a hivatalos Magyarország Puskással és az Aranycsapattal. A keserű emlékekért nem kell a Kádár-időkig visszamennünk. Grosics Gyula és Buzánszky Jenő még itt voltak közöttünk, amikor a balliberális kormányzat bosszúból folyamatosan akadályozta, hogy a Nemzet Sportolói közé bekerüljenek. Ma azonban az állítólagos diktatúrában, mindig a Nemzet Sportolói döntik el, kit vesznek föl maguk közé. „Orbán Viktor felkarolta a Puskás-ügyet, akkor, amikor még senki, már első miniszterelnöksége idején példás segítséget nyújtott a magyar sportnak, megadta a tiszteletet a régi nagyoknak.” – hangsúlyozta portálunknak Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, aki évtizedek óta azért dolgozik, hogy Puskás Öcsi és az Aranycsapat sikertörténete itthon és világszerte is eljusson a lehető legnagyobb közönséghez. Exkluzív interjúnk első része.Grosics Gyula élete végéig tartott a kommunistáktól – Nem írt alá az ÁVH-nak, embernek maradva lett legenda
Grosics Gyula nemcsak utolérhetetlen legenda, de igazi hazafi, aki ember maradt az embertelenségben. Még idős korában is összerezzent néha, mintha tartana valamitől. Volt mitől, már 1949-ben megdolgozta az ÁVH, de nem írt alá, nem jelentett. Később világklasszis lett, akit ötvenhat után újra elővettek, de abból a pofonból is felállt. Munkatársunk gyerekként találkozott Grosiccsal, akit a legintelligensebb, legérzékenyebb Aranycsapat-legendának látott.Kocsis Sándor: „Tévedtem és fizetek érte!” – Legendánk lelkét törte meg a Rákosi-diktatúra
Az 1954-es világbajnokság gólkirálya volt. A Ferencváros, a Bp. Honvéd, majd később a Barcelona sztárja. Labdarúgóként a magyar és spanyol közönség kedvence, de a katalán klubnál később edzőként is dolgozott. Azonban hiába a sok emlék, a hatalmas csaták Puskásék Real Madridja ellen, Kocsis Sándor Spanyolországban nem találta a helyét. Kétszer törte meg a kommunista diktatúra: előbb imádott csapatát, a Fradit kellett elhagynia. Aztán a hazáját ötvenhat leverése után. Egyiket sem tudta feldolgozni. Perutek János írása.Amikor a kommunista Sebes Gusztáv kirakta az Aranycsapatból a Gulágot megjárt Raduly Józsefet
Hat és fél évet raboskodott a Gulágon Raduly József, aki 24 évesen szabadult a szovjetek karmaiból. Már az is nagy dolog, hogy túlélte, de az, hogy utána válogatott futballista lett, mindent elárul jelleméről, akaraterejéről és tehetségéről, hiszen talán legfontosabb éveiben volt rab. Formába lendülve gyerekkora kedvenc csapatába, a Fradiba szeretett volna igazolni, de ezt a klub párttitkára megvétózta. Végül a legendás edző, az erdélyi Baróti Lajos segített neki, ő vitte a Vasashoz. Raduly közismerten nemzeti érzelmű, hívő ember volt, de a baloldali klub így is befogadta, második családja lett. Nem mindenki volt ilyen kegyes hozzá, 93 évesen már nem kertelt, kimondta a PS-nek, hogy Sebes Gusztáv gyakorlatilag elüldözte a válogatottból. Két meccs után a kommunista edző, akit a rezsim rakott a világ legjobb csapatának az élére, azért küldte el Radulyt, mert 18 éves kora előtt erőszakkal besorozták a Hunyadi páncélosokhoz, amely az SS alá került. Sebes nem is szólította a nevén, csak annyit kiáltott, „Hé, Hunyadi, jöjjön ide”. Raduly József ezt is feldolgozta. Egy megtörhetetlen sportember története – második rész.A Gulágról az Aranycsapatba – A megtörhetetlen Raduly József felemelő története
1954. július 4-én rendezték meg a számunkra máig megemésztethetetlen berni döntőt, ahol a világ egyik valaha volt legjobb együttese, a verhetetlennek tartott Aranycsapat kikapott a németektől. Most egy olyan legendát mutatunk be, aki játszott a nemzeti csapatban Puskásékkal, és talán ott is lehetett volna Svájcban, ha a kommunista Sebes Gusztáv is úgy akarja. Nem akarta... Raduly József Balatonszárszón nőtt fel, ahol látott egyszer egy ablakban egy kedves, mosolygó bácsit: ő volt József Attila. Zseniális költőnk nem sokkal később eldobta az életét, míg Radulyból remek futballista lett, de miután még kamaszként, akarata ellenére besorozták a Hunyadi Páncélosokhoz, a frontra került, majd szovjet fogságba. Radulyt (ahogyan több százezer honfitársunkat) a Gulágra hurcolták, ahonnan csak hat évvel később, 1951-ben tért haza. A jobbszélső a szovjet lágerben is futballozhatott, klasszisának is köszönheti, hogy túlélte a kommunisták emberdarálóját. Később válogatott lett, de aztán Sebes a szemébe vágta, hogy "hunyadisként" nála nem kerül be többet a csapatba. Kilencvenhárom évesen ő a legidősebb magyar válogatott focista, állandó vendégszerzőnk, Kovács Attila felelevenítette vele megrázó, mégis csodálatos és felemelő történetét. Következzen az első rész.Kocsis Sándorékat méltatta a Barcelona elnöke: Új korszakot nyitottak a klub történelmében
Felemelő szavakkal méltatta Kocsis Sándort, Czibor Zoltánt és Kubala Lászlót a Barcelona elnöke, aki szerint a magyarok megváltoztatták a klub történelmét. Kocsis Sándor kilencven éve született, a KOCSIS 90 ünnepségsorozat kezdeteként Barcelonában emlékeztek a néhai világklasszisra. Tarlós István főpolgármester bejelentette, hogy Budapesten szobrot állítanak idén a csatárnak, és hol máshol, mint a Ferencvárosban, hiszen Kocsis örökké fradista maradt.Sportriporternek zseniális volt – Szepesi György halálára
Kilencvenhat évesen elhunyt Szepesi György. Sportriporterként zseniális volt, közvetítéseivel magyarok millióit tette boldoggá.Elhunyt Szepesi György, az Aranycsapat "tizenkettedik játékosa", a rádió aranykorának utolsó legendája
Szerdára virradóra 96 évesen elhunyt Szepesi György – közölte a család a Nemzeti Sporttal. A magyar rádiózás legendája riporterként, tudósítóként, MLSZ-elnökként, valamint sportdiplomataként is fontos szereplője volt a magyar sportéletnek.Ajánljuk még