Pesti Srácok

árnyékkormány

Baranyi Krisztina szerint az ő feladata eldönteni, ki az újságíró és ki nem – Niedermüller szélsőjobboldali kereszténydemokratának nevezte Orbán Viktort (PS-videó + képgaléria)

Magyar ugar 2022 szeptember 28.
Immár Karácsony Gergelyt bőszen védő szekusokkal és kordonok mögött tartott újságírókkal kezdődött a szeptemberi Fővárosi Közgyűlés, a baloldali szólásszabadság kitűnő ünnepe. Természetesen az élelmes újságírók megtalálták a lehetőséget arra, hogy a főváros baloldali vezetőit megpróbálják szóra bírni, az eredmény azonban szokás szerint kiábrándító volt. Karácsony Gergely egy trükkös testcsellel igyekezett mindenkit lerázni, hiszen vélhetően igen kellemetlen lett volna válaszolni a Gyurcsány Ferenc által belengetett selyemzsinórt firtató kérdésre. Annál közlékenyebb volt Niedermüller Péter, a DK erzsébetvárosi polgármestere, aki megengedően beszélt az árnyékkormány furcsa voltáról, az ellentmondásokról, de jó gyurcsányistaként hozzátette, hogy egy vélemény totális megváltoztatása simán benne van egy baloldali politikus repertoárjában. Elvégre, ha valaki kórházakat akar bezáratni, néhány évvel később miért ne lehetne a kórházak nagy barátja? Sikerült beszélnünk Őrsi Gergellyel is, a II. kerület szocialista polgármesterével, akit a Margit-negyed projekt elmaradó eredményeiről és veszteségeiről kérdeztünk. Őrsi rutinosan kerülte a konkrét számokat, igyekezett általánosságokba merülni, de végül csak sikerült elárulnia, hogy százas nagyságrendben vannak olyan önkormányzati ingatlanok, amelyek üresen állnak, így az a néhány bérlő valóban csak veszteséget tud termelni, nem számítva a két év alatt havonta kommunikációra elköltött egymillió forintot. Végül Baranyi Krisztinát is szerettük volna megkérdezni, hogy miért olyan fontos neki Vágvölgyi B. András tűzzel-vassal történő újabb kinevezése a kerületi újság élére, azonban azt a választ kaptuk, hogy ő csak újságírókkal áll szóba, azt pedig ő dönti el, hogy ki az újságíró. Így épül és terebélyesedik a ferencvárosi ellenzéki labor, az orbáni élet utáni csodás lakmuszpapír. A Fővárosi Közgyűlésen tanúi voltunk a képviselők által csak Kuka-gate-nek nevezett vitának is, ahol az érvek és ellenérvek eljutottak odáig, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület fideszes polgármestere levonta a következtetést, miszerint a főváros dolgát is a kerületek teszik, tehát vajon mi szükség van akkor a fővárosi baloldali vezetésre, ha Budapest irányításával és működtetésével abszolút nem törődnek, csak szavakban vannak ott a vártán. Nézzétek meg összefoglaló videónkat!
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.