árvíz
500 évenként egyszer – 50 éve volt a nagy szamosi árvíz
Ma 50 éve, 1970. május 14-én és az azt követő napokban történt Magyarország XX. századi történetének túlzás nélkül legnagyobb társadalmi hatású természeti katasztrófája, a nagy szamosi árvíz. Egy dunai vagy tiszai áradás sem végzett akkora pusztítást az épített környezetben és a lelkekben, mint a kiáradt Szamos és Túr, amelyek olyan, a folyótól távolabbi falvakat is elöntöttek, ahol nemzedékek óta nem láttak árvizet és hagyományosan nem számítottak árterületnek. Nem kisebbítve például a Dunán emberöltőnként levonuló extrém áradások okozta károkat, vagy relativizálva azokat, azért mindenképpen megjegyzendő: a folyam mentén élők, különösen a fővárosiak – akiknek a Duna mindig szem előtt van – megszokhatták, hogy amikor magas a vízállás, lezárják a rakpartokat, a védművekkel kevéssé ellátott szakaszokon homokzsákokat pakolnak az emberek, az ártéri üdülőházakban pedig kevés kár keletkezik, ha azok eleve betonlábakra épültek; összességében, ha jó a tájékoztatás és megtörténnek az óvintézkedések, egy árhullámot minimális veszteségekkel túl lehet élni és az nem gyakorol maradandó hatást az emberéletekre. A Szamosháton fél évszázaddal ezelőtt ellenkezőleg történt. Már tényleg csak Demszky Gábor tanácsai hiányoznak Karácsony Gergelynek
Nem elég, hogy Demszky Gábor micsoda romhalmazt hagyott maga mögött Budapesten, most úgy érzi, hogy Karácsony Gergelynek pont az ő tanácsaira van szüksége. Szegény főpolgármester úr már azt sem tudja, hogy kire hallgasson: Gyurcsány Ferencre vagy Demszky Gáborra? Demszky Facebook-üzenetben oktatja Karácsonyt, hogy mit is kell csinálni akkor, amikor járvány van, hiszen ő korábban a Városházán aludt, amikor árvíz volt, és húsz évig volt a fővárosi Védelmi Bizottság elnöke. A volt SZDSZ-es főpolgármester azt is leírta, hogy hasonló válsághelyzeteket kezelt korábban, így komoly tapasztalatait át tudja adni Karácsonynak. A részletes lista Demszky Facebook-posztjában található: