az akta
Méltósággal meghalni – Itt Az Akta drámai, nagyszabású riportfilmjének második része
A gyógyíthatatlan betegségekkel járó életvégi szenvedés és az élet emberi méltósággal való befejezésének kérdése annyira komplex téma, amelyben nagyon nehéz igazságot tenni. A kérdés ráadásul túlságosan átpolitizált, és sok olyan ember alkot véleményt, aki nem érintett, nem értheti, érezheti át úgy, mint az, aki belülről éli meg. Az életvégi döntés ügyét az amiotrófiás laterálszkelrózisban (ALS) szenvedő alkotmányjogász, dr. Karsai Dániel élesztette fel legutóbb Magyarországon, és azt egészen a strasbourgi emberi jogi bíróságig vitte. Az, hogy miként döntenek majd az ottani ítészek, kötelezik-e hazánkat az életvégi döntés törvényi biztosítására, csak februárban derül ki. A közben kirajzolódó társadalmi vita (a nyilvánosság előtt) szinte kizárólag a végletekben mutatkozott meg. A PestiSrácok.hu kétrészes riportfilmje az első, amely szigorúan állásfoglalás nélkül, a valódi érintettek megszólaltatásával, tehát releváns álláspontok felsorakoztatásával igyekszik ledönteni a haláltól való félelmünk építette falakat.
Az Akta – Méltósággal meghalni (első rész)
Halál, kegyes halál, élet végi szabad önrendelkezés, eutanázia – olyan nehéz és fájó kérdések, amelyekről nem szoktunk beszélni, pláne nem szélesebb perspektívában, kellő mélységben. Talán azért, mert ha nem érint éppen bennünket, szeretnénk minél távolabb tudni, ha pedig érint, akkor könnyebb sajnálkozva elfordulni, vagy a kegyes hazugság reményével továbblépni.
Az Akta – A migránsháború helyszínén tapasztaltuk meg a szolgálatok jelentésének valóságosságát
Egy héttel ezelőtt a déli határ szerb oldalán, az embercsempész bandák közötti eddigi legdurvább összecsapásban - a helyi hírek szerint - hat ember halt meg, öten pedig megsérültek. És ez csak egyetlen éjszaka mérlege volt. Egy olyan éjszakáé, amikor hét órán át szinte megállás nélkül szóltak a fegyverek az erdőben. Az Akta stábja éppen akkor forgatott a helyszínen, amikor a szerb hatóságok bevetése szintet lépett és különleges egységek, egyenruhások százaival települtek a Délvidékre, hogy megtisztítsák a fegyveres embercsempész terroristáktól az erdőket. Exkluzív helyszíni riportunkban nemcsak azt mutatjuk meg, hogyan épült a különleges egységek tábora és hogyan kezdődött a bevetés, hanem megmutatjuk azt a Horgos melletti területet, amit korábban a rendőrök sem mertek megközelíteni. A Szelevényi erdőben, a régi majorságban, ahová most Az Akta stábja bejutott, volt hogy több ezer migráns tanyázott. Itt történt egy hete az összecsapás - a helyszínen nemcsak a leszámolás nyomait, hanem egy véres szamurájkardot is találtunk. A helyszínen megtapasztalhattuk a magyar titkosszolgálatok a migráció és a terrorizmus összefüggéseiről szóló, tegnap nyilvánosságra hozott jelentésének borzalmas valóságát.
Az Akta – A fizetési meghagyás a lakásmaffia legújabb módszere?
Váratlan, nehéz élethelyzetbe került emberek és családok egy részben hivatalos, törvényes eljárásban, közjegyzők közreműködésével veszíthetik el mindenüket és kerülhetnek utcára néhány év alatt, akár egyetlen családtag pár százezer forintos tartozása miatt. Fizetési meghagyás – ez a kulcsszó, ahogy a károsultak mondják, az ingatlanmaffia legújabb módszere. Tippadók, végrehajtók, közjegyzők és úgynevezett árverési vevők zsíros üzletéről rántjuk le a leplet, amit jószerével csak törvénymódosítás tudna megfékezni. Az Aktában három ember, három család drámáját meséljük el, akik közül ketten már elveszítették az ingatlanukat, és bemutatjuk a módszert, amivel minimális befektetéssel több tízmilliós ingatlanokat tudnak lehúzni a nem eléggé dörzsölt áldozatokról, gyakorlatilag büntetlenül.
Az Akta – Összecsapások, halottak, sérültek, terroristacsoportok a déli határon
Elképesztő látvány fogadja az embert azon a délvidéki tanyán, ahol néhány napja afgán embercsempészek tűzharcba keveredtek a területükre érkező szírekkel. Vérben ázó ruhadarabok, sebtében szétdobált és elhagyott ruhák, táskák, vizes palackok. A fák törzsén lövések, azokat átütő lövedékek nyomai és vérfoltok mindenütt. Egy-két kilométerre még gumikesztyűk hevernek az utcasarkon, ahová kézben vitték társukat az illegális migránsok az erdőből. A két tüdő- és egy szívtájéki lövést szenvedett fiatal férfit már nem tudták megmenteni. Hivatalosan hárman sérültek meg, közülük egy ember a kórházban hunyt el. A helyszíni nyomok alapján azonban háromnál jóval több súlyos sérült lehet, akik sok vért veszítettek. Két nappal korábban pedig Szabadka központjában, a Lidl áruház parkolójában volt tűzharc az embercsempész terrorista bandák tagjai között. Az autójánál hátba lőtt férfi is meghalt. Három halott és ki tudja, mennyi sérült... és ez csak az elmúlt másfél hét mérlege a déli határ szerb oldalán. Azóta is szóltak a fegyverek, sőt, gránát is robbant a szabadkai vasútállomáson. Forrásunk szerint egyfajta invázió az, ami történik...
Bécs szívében a kések - újabb véres támadások Favoritenben
A migrációból adódó feszültséget egyre kevésbé tudják kordában tartani, ezt a hétvégén történt eset is bizonyítja. Hárman megsérültek a bécsi Keplerplatzon a hétvégi verekedésekben. A támadók - eddigi információink szerint - szír és afgán migránsok. A verekedés hevében a résztvevők késeket rántottak, és törött sörösüvegeket is fegyverként használtak. Az Akta már hónapokkal ezelőtt az említett városrészben járt, ahol riportunkban a helyiek elmondták, hogy Favoritenben a közbiztonság már csak egy fogalom, a hétköznapi nyugodt élet megszűnt, a kerületük elesett...
Az Akta – Ukránosítás és magyar újságírók kitiltása, így bánik a magyarokkal Ukrajna
Újabb szintet lépett Ukrajnában a helyi oligarcha Baloga-klán magyartalanító ámokfutása. A parlamenti képviselő Viktor Baloga (Baloha) és fia Andrij Baloga nem állt meg a munkácsi vár turultalanításánál, és a magyar középiskolát tizenhét éve sikerrel vezető magyar igazgatójának törvénytelenül elkövetett kétszeres menesztésénél, elhatározták, hogy teljesen bedarálják, ukránosítják a 400 tanulót magába foglaló II. Rákóczi Ferenc Munkácsi Középiskolát. Inkompetens ukrán vezetők szorítják sarokba a magyar tanárokat, hogy önként mondjanak le óráikról, így próbálják kiszorítani, elrabolni a magyar nyelvű oktatás lehetőségét a magyar diákoktól, amihez ma még minden joguk megvan. Mindezt az után, hogy már a Magyar Himnusz éneklését is betiltották. És, hogy miként járnak azok a magyar újságírók, akik túl hangosan mernek károgni a magyarellenes támadások ellen? Hát kitiltják őket Ukrajna területéről, orosz propagandistának hazudják őket és még a szavaikat is meghamisítják, hogy ország-világ előtt lejárathassák őket. Az Aktában nem csak a Balogák elborult magyargyűlöletének legújabb húzásait mutatjuk be, hanem azt is, hogyan szembesültünk a határon azzal, hogy kollégánk, Füssy Angéla már tavasz óta három évre ki van tiltva Ukrajna területléről, úgy, hogy arról semmilyen határozatot nem kapott. Nem csoda, a kitiltást soha senki nem indokolta meg, annak semmi nyoma nincs feltüntetve az ukrán rendszerben.
Az Akta – Elüldözte az orvosozós csalókat a házából, 12 millió kártérítést kell fizetnie a férfinak
Egészen abszurd jogi helyzet állt elő a fővárosban, az orvosozós csalók néven ismertté vált üggyel összefüggésben. A fehér köpenybe bújt termékbemutatós vállalkozókat, akik idős emberekkel hitették el, hogy halálos betegek és adtak el nekik mágneses gyűrűket, masszírozó kütyüket, mára egy ország ismeri. Az országos hálózatot kiépítő pénzcsinálók az elmúlt nyolc évben sorra buktak meg, Szombathelytől Veszprémen át Zalaegerszegig. Szombathelyen heteken belül másodfokon is ítélet születik több mint 50 vádlott ellen, akik közül többeket első fokon komoly letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. A fővárosban eközben ugyanazzal a módszerrel, ugyanazokkal az eszközökkel mind a mai napig jól megy a bolt, igaz, itt is ütköztek olykor akadályokba. A legkomolyabb akadályt Szűcs Attila jelentette, aki amolyan civil kurázsival vette fel a harcot a Lónyay utcai házukban call centert és közérzetjavító központot működtető keményfiúkkal. Tucatjával hívták ide időpontra az időseket, akik aztán jobbára ugyanazt a leletet kapták és sokan utolsó pénzüket is a csodakütyükre költötték, amikről elhitték, hogy az életüket menthetik meg. Szűcs Attila eleinte csak az öregeket tájékoztatta, aki bebocsátásra vártak, aztán újságírókat is kihívott, olykor pedig dokumentálta, mi történik a házban. Végül feljelentették zaklatásért, és amiért állítólag elüldözte a házból a céget, a nekik helyiségeket bérbe adó ingatlanfejlesztő is beperelte, károkozásért. Mit gondolnak, ki húzta a rövidebbet?
Ajánljuk még
A Tanácsköztársaság véres szellemisége szabadulhat ki a palackból, ha hagyjuk...
Ha elolvassuk Fekete István Zsellérek című regényét, ijesztő felfedezést tehetünk: a Tisza Párt mintha a Tanácsköztársaság bolsevikjainak reinkarnációja lenne.
Megdicsőülés helyett száműzetés – Háromszázötven éve született II. Rákóczi Ferenc – II. rész (PS-exkluzív)
A vezérlő fejedelem élettörténetének második részében a tiszaháti felkelést és száműzetésének éveit idézzük fel.
Nyílt meccsen jó játék és igazságos döntetlen - Barátságos mérkőzés: Magyarország–Görögország 0–0
A szombat esti, szlovénok elleni győzelem után ma döntetlen játszott válogatottunk Görögországgal.
Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.
