baán lászló
Ujjé, a Ligetben nagyszerű...
Ujjé, a Ligetben jó. Az 1900-as évek elején énekelték Zerkovitz Béla dalát harsányan az Orfeumban, a kintornások, különböző kertvendéglői mulatságokban. Nem véletlenül, mivel a XIX. század végén, a milleniumi időkben a mocsaras, poshadt, kisséálmos külvárosi területből az ország akkori vezetői, a főváros akkori gazdái nemcsak megálmodták, de létre is hozták a Hősök terét, a Vajdahunyad várát, a Városligeti tavat, a Szépművészeti Múzeumot, a Műcsarnokot, az odavezető földalatti vasutat, az Angol-parkot, az Állatkertet és sorolhatnám tovább, amely Budapest népének – osztálykülönbségek nélkül – igazi, központi szórakozóhelyévé vált. Az Arany János által megénekelt „kopott ember, kopott ligetből” fényes liget lett. Szinte természetesnek vesszük, hogy elképesztő kulturális intézmények nőnek ki a földből – Európában elsők vagyunk a kulturális beruházások terén
Olyan természetesnek vesszük, hogy Magyarországon szinte egyik pillanatról a másikra új, elképesztő kulturális intézmények nőnek ki a földből, pedig ez egyáltalán nem természetes, Nyugaton, a gazdag országokban sem – emelte ki portálunknak Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezetője. A nemrégiben elkészült épület kapcsán ugyanis kevés szó esik arról, hogy a millenniumi időkre volt jellemző utoljára a kulturális beruházások ekkora volumene, amelynek révén, a Városliget esetében egy egyedülálló kulturális negyed jön létre a főváros szívében. Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár portálunknak arról beszélt, hogy kulturális beruházási bummban van Magyarország, amely már az Eurostat adataiból is könnyen kiolvasható, hiszen GDP-arányosan az elmúlt négy évben hazánk költötte a legtöbbet a kulturális innovációkra. A magyar zenei kultúra világítótornya – Elkészült a Magyar Zene Háza
A Magyar Zene Házával egy olyan, különleges zenei beavató intézmény jött létre, amely a zene világába oly módon vezeti el a látogatókat kiállításaival, zenei rendezvényeivel, zenepedagógiai programjaival, amely semmi máshoz nem hasonlítható a világon – hangzott el a tíz éve zajló Liget Budapest Projekt első új épületének bemutató sajtótájékoztatóján. Az intézmény célja, hogy sugározza a magyar zeneművészetet, kultúrát, a magyar zenepedagógia világraszóló eredményeit, egyszersmind legyen nyitott a külföldi előadók számára is. Az épület létrehozása egyúttal látványos bizonyítéka annak, hogy az elmúlt években a Millennium óta nem látott mértékű kulturális beruházások zajlanak hazánkban. Aki Magyarországra jön alkotni, az előbb-utóbb magyarrá válik – Baán László a Boomerlázadásban (Videó!)
Budapest úgy alakult ki, hogy a magyarok és a Magyarországot szerető emberek, akik gyakran ideköltöző és itt tovább élő külföldiek voltak, ők építették olyanná, hogy a fővárosunk a világ egyik legszebb kulturális nagyvárosa lett – mondta Baán László a Pesti TV Boomerlázadás című műsorának hétfői adásában. A Liget Projekt miniszteri biztosa és a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a műsorban kifejtette, hogy a beruházással már kétszázezer négyzetmétert felújítottak, több intézmény elkészült, a Magyar Zene Házát és a Néprajzi Múzeumot pedig a jövő év elején adják át. A balliberális fővárosi vezetés által blokkolt három épület sorsáról azonban továbbra is pozitívan gondolkodik. Baán László hisz abban, hogy a politika mögül utat tud törni magának a kultúra, ugyanis az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház is egy hiánypótló, a fővárosi és az egész magyar turizmus jövőjét is meghatározó épület tudna lenni.