baloldali ellenzéki összefogás
Határolódjon el minden ellenzéki politikusnő Jakab Péter erőszakos csordájától! Vadai Ágnes is. Most!
Hiába harsog mindenki a Jobbik mérhetetlen morális szégyenéről, hiába bömböl a báránybőrbe bújtatott ordas, csend honol a szövetségesek háza táján, Gyurcsány pedig hátradől és csendben elcsócsálja a Ballikot. Csúszhat-e még mélyebbre a Jobbik? Van még a nemi erőszak eltussolásánál lejjebb? Ki tudja… De vajon miért nem tiltakozik az isztambuli egyezményt kezében lobogtatva Dobrev Klára? Miért nem szólal fel Donáth Anna az uniós parlamentben a nőket ért sérelmek miatt? Gurmai Zita most miért nem metoo-zik egy nagyot? Vadai Ágnes is tüntethetne festett monoklival a parlamentben Jakab Péter ellen.. De hol van ilyenkor az a túlmozgásos Perintfalvi valaki, aki kamu-teológusként a szexuális abúzus elleni küzdelemről beszél minden áldott nap! (Ja, hogy van erőszak és erőszak között különbség!) Minden baloldali politikusnő, minden progresszív feminista, minden ellenzéki képviselőasszony azonnal határolódjon el szövetségesétől, a Jobbiktól, Jakab Pétertől és a pártban történt szexuális bántalmazástól! Háborodjanak fel, adjanak hangot dühüknek, most!Miért nyert a Fidesz újra kétharmaddal?
Lassan eltelt két hét az országgyűlési választás óta. Azóta természetesen mindenki az eredményt értékeli, minősíti, véleményezi pártállása, elköteleződése alapján. A balliberális térfélen különösen érdekes indoklások születnek a Fidesz–KDNP földcsuszamlásszerű győzelmére. Pedig a válasz a nyilvánvaló összetettsége ellenére is egyszerűbbnek tűnik, mint amennyire ezt a különféle ellenzéki politikusok, megmondóemberek és értékelők magyarázni próbálják.Háborúpárti gyűlöletkoalíció – kész csoda, ha a választásokig egyben maradnak! (videó)
Recseg-ropog az ellenzéki összefogás: sem stabilitás, sem egység, sem innováció, ahogy világos politikai vízió sincs. Előbbi kifogyott, utóbbi nem is volt. Maradt az össze-vissza beszéd, a hiteltelen krízisnarratíva és az elkeseredés okozta gyűlölködés. Újabban egymásra mutogatás, árulózás. De miért vált hangsúlyossá a háborús retorika? Miért mondják sorra egymás után – ha még később le is tagadják – a baloldali politikusok azt, hogy katonákat, vagy legalább fegyvereket kell az orosz–ukrán frontra küldeni? A válasz, mint a politika, viszonylag egyszerű: szereptévesztés, a nyugati elvárásoknak való megfelelési kényszer. Továbbá egy olyasfajta kommunikációs börtön is ott áll az okok közt, amiből a választásokig már nem tudnak – és úgy tűnik, hogy nem is akarnak – kikecmeregni. Mindezek mögött pedig a permanens módon bomló stabilitás áll. Kész csoda, ha a választásokig egyben maradnak!Szombatra kész kell lennie az ellenzék listájának, de még mindig marakodnak
Szombaton van a határideje a listaállításnak, de a nagy egységet mutató ellenzéki pártok még mindig nem tudtak megegyezni a befutó helyekről. Egy-két helyről megy még mindig a vita, amit előreláthatólag péntekig el tudnak dönteni. Két nagy táborra szakad ugyanis az ellenzék: van az MSZP–Párbeszéd és a DK–Jobbik–Momentum–LMP, a vita egyik része pedig arról szól, hogy az MSZP–Párbeszéd nyolc, kilenc vagy tíz helyet kapjon a befutók között.A baloldal esete a diplomákkal, avagy milyen is a momentumos hazaszeretet?
Napok óta lázban tartja a közvéleményt, hogy egy vezető szocialista, illetve vezető momentumos politikus olyan tollakkal ékeskedett éveken keresztül, amellyel valójában nem is rendelkezik. A téma valóban érdekes, és kampányidőszaktól függetlenül fontos, hogy ezek napvilágra kerüljenek és következményük legyen, de az általános meglepetésre még sincs különösebb ok. A baloldalon ugyanis már több évtizedes hagyománya van a diplomákkal való ügyeskedéseknek.A nemzetellenes oldal továbbra is gyalázkodik, mert képtelen az önmagával való szembenézésre
Bizonyára olvasóink is megfigyelték, hogy az ellenzéki térfélen időről-időre ismétlődnek bizonyos kommunikációs elemek, amelyeket a politikusok, a kiszolgáló média és az úgynevezett értelmiségi megmondóemberek folyamatosan ismételgetnek. Sokáig a „fékek és ellensúlyok” állítólagos lebontása volt a téma, aztán „a liberális demokrácia felszámolása” került terítékre, legújabban pedig a „párhuzamos világok” és a „véleménybuborékok” korát éljük. Van egy közös pontja ezeknek az imamalomként hajtogatott mantráknak: annak helyettesítésére szolgálnak, hogy a magát egykor kommunistának, aztán a szocializmus építőjének, mostanság pedig éppen demokratikusnak nevező politikai oldal végre őszintén szembenézzen önmagával, bő egy évszázada zajló nemzetellenes ténykedésével és ebből következően azzal, miért utasítja el őket a magyar társadalom hazáját szerető és nemzetét féltő többsége.Jakab Péter sikertörténetként akarja tálalni a tényt, miszerint az ellenzék tagjait teljesen beolvasztotta a DK által működtetett összbaloldali kohó
A Jobbik elnöke a minap a következőképpen fogalmazott saját közösségi oldalán: „Ez a mi igazi erőnk: képesek vagyunk hatni egymásra.” Lassanként oda jutunk, hogy megsajnáljuk az ellenzék hivatásos bohócát. Nehéz ugyanis eldönteni, hogy szimplán megrendelésre dolgozik-e, vagy magától ül ennyire fordítva azon a bizonyos lovon?Hatalomzabrálási humbugnak tartja Tarlós István az ellenzéki összefogást
Hatalmi vágyától vezérelve már a tüzet a vízzel is házasítaná – értékelte Márki-Zay eddigi teljesítményét a volt főpolgármester a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Az ellenzéki összefogás Tarlós István szerint „hatalomzabrálási humbug" jellemezte, ahogy már az előválasztás is az volt.Újabb függetlenobjektív újságíró csatlakozott az ellenzéki kampányhoz
Ilyen a pártsemleges média: Simon András után újabb ATV-s riporter csatlakozott az ellenzéki kampánystábhoz. A baloldali miniszterelnök-jelölt bejelentése szerint Péterfi Judit az ellenzéki összefogás sajtófőnökeként csatlakozik a kampányukhoz.Ajánljuk még