bkk
Budapesten jártam... ökölbe szorult a kezem
Aki igazán szereti, vagy szerette valaha Budapestet, annak ökölbe szorul a keze, amikor azt látja, hogy mit műveltek a neokommunisták az ország fővárosával, és hogy milyen őszintén asszisztálnak ehhez azok, akiknek valójában soha nem tettek semmit ezért a városért, de imádnak büszkék lenni valamire, ami nem Budapest. Értem én, a fővárosban élő WOKE-szuperhaladó, a világot szivárványszínekben látó álértelmiségi, az identitását és életcélját a kényelemben soha meg nem találó senkiházi imádja az általa szabadságnak nevezett mocskot, mert ugyebár az olyan „nagyvárosi” dolog, hasonlóan a mindenmentes vegán húshoz, a járdán tekerő biciklisekhez, a kapualjba hugyozáshoz, a kávémentes szója lattéhoz, vagy a Pride-on vonagló szakállas nőkhöz. És én szívem szerint oda is adnám nekik az egészet, éljenek benne, lakják le, alakítsák ki maguknak a „földi paradicsomot”. Szívem szerint azt mondanám, hogy alapítsanak itt egy WOKE-városállamot, tőlünk függetlenül, éljenek boldogan, növesszenek füvet a homokozóban, mi pedig tegyük át az ország fővárosát mondjuk Esztergomba, és hagyjuk őket itt a posványban. A lényeg viszont most is a „DE” után jön...