Pesti Srácok

brüsszel

Rendhagyó videóriport Brüsszelből - A Kalasnyikov a molenbeeki bazárban gyerekjáték, az utcákon viszont a dzsihád eszköze lehet (PS-videó!)

Exkluzív 2018 március 12.
A gépkarabélyok Coca-Coláját hirdette a molenbeeki graffiti, mint valami gunyoros, de célszerű válasz a világváros megvető tekintetű modellekkel telepakolt óriásplakátjaira. Portálunk újságírói egy lendületből, a helyszínen készítették többnyire rejtett kamerával forgatott videóriportjukat. Beszámolójuk szerint: a lakások névtábláin csupa arab, pakisztáni, afrikai név. A klasszikus értelemben vett nyugati kultúra teljes egészében kiköltözött Brüsszel hírhedt no-go zónájából, Molenbeekből. Amit láttak: feltett kezeket. A mai európaiság szimbólumát. Önfeladást. Közömbösséget. Közönyt. Vereséget. A nyugatiak feladják, elveszítik városaikat. A belgák már teljesen viszonytalanok azzal, ami körülöttük, velük történik. Felfoghatatlan, de egyszerűen érdektelenek azzal szemben, hogy ez a társadalommérnöki munka, a tömeges migráció eddig milyen emberi károkat okozott Európában. Nem érdekli őket: kik, mennyien, hol és mikor haltak már meg értelmetlenül a multikulturalizmus hazugságaiért. Azok csak véletlenszerű áldozatok, akiket jobb elfelejteni. A liberális propaganda működik. A nyugati ember pedig asszisztál pusztulásához. Az itt élő európaiak gyávák, gyengék lényegtelenek, a keletről, Afrikából érkezők pedig erősek és van szellemi hátországuk. Ez a különbség. Ők állnak nyerésre. És mindez egy csendes, néma háború, ahol nincsenek lövések, robbanások, csak tekintély és félelem.

„Én egy jottányit nem változtam” – Elvekről és elvtelenségről beszélgettünk Morvai Krisztinával (PS-videó!)

Magyar ugar 2018 március 9.
Ígérhetik az ellenzéki pártok, baloldali, liberális politikusok és a velük tartók, hogy megválasztásuk esetén is megtartanák a határzárat, nehogy egy percig is elhiggyük, hogy majd szembemenve európai pártcsaládjukkal, elkezdik verni az asztalt: „nem nem fogadunk be migránsokat” – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott brüsszeli interjúban Morvai Krisztina. Az annak idején Jobbik által delegált európai parlamenti képviselő szerint csak otthonról, Magyarországról tűnik úgy, hogy a probléma meg van oldva. Brüsszelből nézve egészen más a kép, hiszen minden nap, szinte minden vita, program a migrációról és a kötelező betelepítésről szól. Morvai Krisztina arról is beszélt: a Soros-terv létezik, csak sokkal összetettebb, mint ami egy rövid kormányzati üzenetbe belefér. A Soros-terv, mint mondta, gyakorlatilag az az értékrend, ami megkövetelt az Európai Unióban, de számunkra elfogadhatatlan: a nyílt társadalom eszméje, a nemzetek, értékek összemosása és az egyediségek, különbözőségek eltörlése, az európai tagállamok egyfajta homogén Európai Egyesült Államokba gyúrásának kísérlete. Soros György pedig rendszeresen jár Brüsszelben, államfőnek kijáró tisztelettel fogadják, tárgyalnak vele, de azt senki sem tudja, miről, mert az Európai Parlamentben a képviselők elé még soha nem állt ki. A jogász, európai politikussal az itthoni politikai helyzetről, választásokról, az alakuló ellenzéki szövetségről és a köztörvényes bűncselekményekkel gyanúsított Czeglédy Csaba képviselő-jelöltségéről is beszélgettünk. A képviselőnő kegyetlenül őszinte kritikával illette mindazokat, akik valaha nemzetinek vallották magukat, ma pedig képesek lepaktálni azokkal, akik legszentebb nemzeti eseményünkön, az 56-os forradalom 50. évfordulóján gumibotozták, gumilövedékkel lőtték, könnygázzal árasztották el őket.
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.