cdu
A német CDU továbbra is Merkel markában marad - Orbán Viktor bízik az együttműködésben
Január 16-án tartotta a legnagyobb német, valaha jobbközép-konzervatív párt, a CDU harmincharmadik, de első digitális közgyűlését egy berlini vásárcsarnokban felépített stúdióban. 1001 küldött otthonról a tévén, laptopról, tablagépről követte a közönség nélkül lebonyolított sorsdöntő pártgyűlést. Sorsdöntő, mert a következő pártelnök határozza meg, hogyan kezelik majd Angela Merkel hagyatékát, tovább mennek-e a balratolódás útján, vagy – ha Friedrich Merz nyer – létrejön-e egy visszarendeződés a konzervatív értékek felé. A közvélemény-kutatások szerint a párttagok többsége Merz felé hajlott, a Merkel-hívők viszont mindent megtettek azért, hogy őt megakadályozzák. De az elnököt nem a párttagok, hanem a küldöttek választották meg és ez bizonyult Merz nagy hátrányának – vesztett. Orbán Viktor a választás után levelet írt a CDU új elnökének, Armin Laschetnek, amelyben kifejtette, bízik abban, hogy a Fidesz és a CDU együttműködése hozzájárul a magyar-német kapcsolatok fejlődéséhezElmaradt a konzervatív fordulat, Armin Laschet lett a CDU új elnöke
Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke legyőzte Friedrich Merzet a digitális szavazáson – írja német sajtóforrásokra hivatkozva a Mandiner.hu. Merzet a német Donald Trumpként ismeri a német közvélemény, aki azért tért vissza a politikai életbe, hogy a Kereszténydemokrata Uniót visszakormányozza a konzervatívabb vonal felé. A győztes Laschet az elemzők szerint egy Merkel-hasonmás, de nem biztos, hogy ő lesz az őszi országos választáson a CDU kancellárjelöltje.A kormánypárt lezárta az elnökválasztó kongresszus időpontjáról szóló vitát Németországban
Lezárta a koronavírus-járvány erősödése miatt elhalasztott elnökválasztó kongresszus új időpontja körüli heves belső vitát a német Kereszténydemokrata Unió (CDU). Az elnökjelöltek megállapodása szerint a legnagyobb német kormánypárt január közepén választ új vezetőt.Keresztény-konzervatív politikus lehet Merkel utódja egy német lap szerint
A Szociáldemokrata Párt (SPD) néhány héttel ezelőtt bejelentette, hogy Olaf Scholz alkancellár-pénzügyminiszter lesz a kancellárjelöltjük a jövő ősszel esedékes német szövetségi parlamenti választásokon. Ezzel egyidőben elkezdődtek a találgatások a német sajtóban, hogy vajon ki vezeti majd az SPD-vel koalícióban kormányzó konzervatív uniópártok (CDU/CSU) listáját. Merkel hosszas regnálás után háttérbe húzódik, nem indul újra, az utódjának megválasztott Annegret Kramp-Karrenbauer pedig idén februárban jelentette be, hogy – a CDU számára gyenge eredménnyel zárult európai parlamenti és tartományi választások után – lemond pártelnöki tisztségéről – írja a Handelsbattra hivatkozva a Magyar Nemzet.Merkel kritikusa elhagyja „a keresztény értékeit eláruló CDU-t”
Eugen Abler, a CDU 68 éves politikusa úgy döntött, kilép a német Kereszténydemokrata Unióból – írja a Mandiner. A lap emlékeztet: Abler küldöttként rendszeresen részt vett a CDU pártgyűlésein. A háromezer főt számláló Bodnegg község önkormányzati politikusára, mint Merkel egyik leghangosabb kritikusára már a Washington Post is felfigyelt 2015-ben. Hozzáteszik: igazán ismertté akkor vált, amikor 2018 decemberében, a CDU hamburgi pártgyűlésén élesen nekiment a kancellár asszonynak. Akkor az ENSZ migrációs paktumának aláírását egyenesen hazaárulásnak nevezte.Spöttle: Politikailag világtalanoknak szól az ARD új ál-dokumentumfilmje
Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője a német köztelevízió legfrissebb ál-dokumentumfilmjéről, az Elüldözöttekről beszélt a Hír TV Magyarország élőben extra című műsorában. Az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábban megjelent A döntés órái és a mostani alkotás is azt üzeni, hogy a migrációs válságot nem Merkel „meghívója” okozta, hanem a magyar kormányfő idézte elő.Rendkívüli elnökválasztó kongresszust tart a CDU áprilisban
Rendkívüli elnökválasztó kongresszust tart a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) április 25-én - jelentette be a párt távozó elnöke hétfőn Berlinben.Még tart a tartományi választás Hamburgban
Helyi törvényhozási választás kezdődött vasárnap reggel Hamburgban, Németország tartományi rangú északi kikötővárosában. A városállam törvényhozásának szerepét betöltő képviselőtestületnek (Bürgerschaft) 121 tagja van. A mandátumokra 15 párt pályázik. A Hanza-várost 2015 óta a Zöldekkel irányító szociáldemokrata párt (SPD) várhatóan ismét megnyeri a választást, de veszít támogatottságából.Lepaktált a szélsőbaloldallal a CDU Türingiában
Ideiglenes kormány felállításáról és előre hozott választásról állapodott meg pénteken a németországi Türingiában a legutóbbi helyi törvényhozási (Landtag-) voksoláson kisebbségbe került baloldali koalíció és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a tartomány kormányozhatóságát veszélyeztető politikai válság feloldására. Az erfurti Landtagban tartott csaknem egész napos egyeztetés után, pénteken késő este ismertetett megállapodás szerint március 4-én megválasztják miniszterelnöknek Bodo Ramelow korábbi kormányfőt, a Baloldal (Die Linke) politikusát, és bő tizenhárom hónappal később, 2021. április 25-én törvényhozási voksolást tartanak. A CDU vállalta, hogy a miniszterelnök-választás első fordulójában – titkos szavazáson – legkevesebb négy képviselőjük Ramelow-ra voksol. A CDU hangsúlyozta, hogy továbbra is mély világnézeti és ideológiai különbségek határolják el a Baloldaltól, de konstruktív ellenzéki pártként Türingia érdekében hajlandó az átmeneti időre szóló és előre meghatározott projektekre épülő együttműködésre. A CDU leköszönő elnöke egyébként még pár napja is azt "kommunikálta", hogy egyenlő távolságot kell tartani a Linke-től és az AfD-től is.Ajánljuk még

















