Pesti Srácok

családpolitika

Hozz világra még egy magyart - Nemzeti konzultációs kérdésekről, őszintén Budaházy Eddával (PS-videó!)

Magyar ugar 2018 december 2.
Drasztikusan, évente negyvenezer emberrel fogy a magyarság, a népességcsökkentés üteme pedig a '90-es évek óta folyamatosan gyorsul. Ma ezer magyar nőnek 1500 gyermeke születik az élete során. Ha ezt a számot a kormányzati program célkitűzése szerint sikerülne 40 százalékkal emelni, még akkor is negyven évbe telne, mire sikerülne megállítani a nemzetfogyást. Addigra viszont már csak 8-9 millióan leszünk. A bevándorlás csak tüneti kezelése a problémának, ami nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát sújtja. Ha a magyar nemzetet meg akarjuk menteni, amelyben azonos történelmi múltú, kultúrájú, nyelvű emberek, magyarok élnek, akkor újra meg kell szilárdítani a társadalmi szerepeinket, újratanulni a felelősségvállalást és gyermekeknek kell életet adnunk. Ugyanakkor az is fontos, hogy ne forduljon visszájára ez a törekvés, és a családpolitikai lépések következtében ne alakuljon ki egy olyan réteg, amelyik nem a gyermekeiért, hanem a gyermekeiből él - hangzott el a napokban a Polgári Mulatóban, ahol Budaházy Edda, a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom vezetője vezetett beszélgetést. Az est folyamán olyan szakemberek mondták el véleményüket a témában, akik mindennapi életükben találkoznak a népességfogyás vagy a gyermekvállalás kérdésével: Albertné Görgey Zsuzsanna életvédő, a Magyarok Európában Egyesület elnöke, Tóth I. János filozófus, a Szegedi Tudományegyetem docense és Majoros István, a Magyar Családok a Megmaradásért Alapítvány vezetője, a népesedési kerekasztal tagja.
Ajánljuk még

A disznóságok és a PestiSrácok - Ilyen volt az idei Vas vármegyei böllérverseny (videó és galéria)

‎PS Riport február 17.
A disznóvágásnak rituáléja van. Szakrális esemény, ami összehozza a családot, a szomszédokat és az egyik elmaradhatatlan hagyománya a magyar nemzetnek. Az évről-évre Győrváron megtartott Vas Vármegyei Gasztronómiai Fesztiválon és Böllérversenyen egy lépéssel ennél is tovább mennek, hiszen az erdélyi szórványtól a Felvidékig hozzák össze a magyarságot, sőt: velük érkezve a történelmi Magyarország népeinek képviselői is ellátogatnak a fantasztikus hangulatú rendezvényre.

Magyar galamb a világ tetején

‎PS Riport 2024 január 24.
Igazi világcsúcs az az eredmény, amit a most zajló postagalamb olimpián Szentesi Endre mosonmagyaróvári postagalambász Miss Olimpic 203 nevű galambja elért. A hároméves kék tojó két kategóriában is elsőként végzett, ami azt jelenti, hogy a magyar galambász két aranyérmet is átvehet a pénteken kezdődő olimpiai díjkiosztón, Hollandiában. Arra még soha nem volt példa sehol a világon, hogy egy galamb egy olimpián két kategóriában is első helyen végezzen. Miss Olimpic 203, a magyar tenyésztésű galamb tehát történelmet írt, ezzel történelmet írt, ezzel hazánkat felrepítve a világ tetejére, ebben a komoly nemzeti hagyományokkal rendelkező sportágban. Még egy hozadéka is van, lehet a szenzációs eredménynek. Magyarország egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy 2026-ban otthont adjon a következő postagalamb olimpiának - mondta a PestiSrácok.hu-nak Hegyi György, a Magyar Postagalamb Sportszövetség elnöke.

Szalai Piroska a PS-nek: A szolidaritási hozzájárulás nem pusztán a szolidaritásról szól, hanem a vidék jogos kompenzációja is (Videó)

‎PS Riport 2023 július 19.
Dobrevék újabb és újabb táblázatokkal próbálják bizonyítani, hogy Magyarország borzalmas, élhetetlen hely, csakhogy erről az Eurostatot elfelejtették értesíteni. A számok ugyanis makacs dolgok, ebből pedig kiderül, hogy a mélyszegénység a legtöbb uniós állampolgárt jobban fenyegeti, mint a magyar embereket, ráadásul a rekordmagasságba törő infláció sem tudta letörni az életszínvonalat. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva Szalai Piroska elmondta: ennek oka a magas foglalkoztatottság és a gazdaság komoly teljesítménye. Utóbbi Karácsony propagandáját is kikezdi, hiszen a növekvő gazdasági teljesítmény a cégek bevételeinek növekedéséhez vezet, így pedig Budapest is több iparűzési adóhoz jut. Mivel számos vállalkozás vidéken is tevékenykedik, de Budapesten adózik, így Szalai szerint a szolidaritási adó nemcsak szolidaritás a szegényebb önkormányzatok felé, hanem egyfajta jogos kompenzáció is a vidéknek, a budapesti cégek kasszájába juttatott bevételekért.