csíksomlyói búcsú
Kovács Gergely érsek: A járvány visszavezet bennünket a lényeghez, az ünnep magvához
Kovács Gergely gyulafehérvári érsek szerint ugyan más, de nem biztos, hogy rossz az, hogy a járvány miatt zarándokok nélkül kellett megrendezni az idei csíksomlyói búcsút. A búcsús szentmise szónoka abbeli hitének adott hangot, hogy "a járvány visszavezet bennünket a lényeghez, az ünnep magvához".
Orbán Viktor szép pünkösdöt kíván minden magyarnak
Szép pünkösdöt minden magyarnak! – írta ki közösségi oldalára pünkösd alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök.
Zarándokok nélkül, a kegytemplomban tartják meg a pünkösdszombati búcsút Csíksomlyón
A koronavírus-járvány és a járványellenes intézkedések miatt idén zarándokok nélkül, a kegytemplomban tartják a hagyományos pünkösdszombati csíksomlyói búcsút.
A csíksomlyói búcsú és a klasszikus magyar szablyavívás is hungarikum lett
A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, míg a Magyar Értéktár hét tétellel bővült – közölte az Agrárminisztérium csütörtökön az MTI-vel.Csíksomlyói búcsú: a tömeges zarándoklat elmarad, de élőben közvetítik a szentmisét
Szívbéli zarándoklatra hívják mindazokat, akik a csíksomlyói búcsúra készültek a zarándoklatot szervező ferences szerzetesek. A járvány terjedésének megakadályozására hozott rendelkezések miatt idén nem fogadhatják a tömeges zarándoklatot. A május 30-i csíksomlyói pünkösdszombati búcsús ünnepi szentmisét Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Főegyházmegye februárban felszentelt érseke mutatja be, ő mondja a szentbeszédet is. A szentmisét élőben közvetítik a kegyhely honlapján, Facebook-oldalán, továbbá a Duna Televízióban és az Erdélyi Mária Rádióban.Örökké Székelyföld! – A Csíksomlyói búcsú képeivel ünnepeljük közös győzelmünket! (GALÉRIA)
Hittünk, bíztunk benne, sikerült! Összejött egymillió aláírás a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséhez, amelyet a nemzeti régiók megmentéséért indítottak! A legszebb az egészben, hogy az ügy összehozta a nemzetet: politikai hovatartozástól függetlenül álltak, álltunk a székelyek mellé. És miért fontos nekünk Székelyföld, Erdély? Magyarázni nem kell, de a képek, a fotók mindent elárulnak. A PS fényképésze, Horváth Péter Gyula csíksomlyói képeiből válogattunk.
A csíksomlyói szerzetesek még reménykednek, hogy szűk körben megtarthatják a búcsút
Igazodnia kell a koronavírus-járvány adta körülményekhez az idei csíksomlyói búcsúnak - mondta hétfőn Bőjte Mihály, a búcsút szervező erdélyi ferences rend csíksomlyói házfőnöke. Noha a csíkszeredai városi katasztrófavédelmi bizottság múlt heti ülésén minden kulturális-, ifjúsági- és sportrendezvényt felfüggesztettek augusztus 31-ig a székelyföldi városban, és Ráduly Róbert polgármester azt tartotta a legvalószínűbbnek, hogy a csíksomlyói búcsúra is csak a világhálón kerülhet sor, a csíksomlyói ferences szerzetesek még reménykednek abban, hogy május végéig olyan mértékben enyhülnek a járványügyi korlátozások, hogy szűk körben a körülményekhez igazodva mégiscsak megtarthatják a búcsút.
Meghatározta az idei csíksomlyói búcsú hangulatát az Úzvölgyén elkövetett román pogrom (PS-videó!)
A megszokott áhítat és béke jellemezte az idei csíksomlyói búcsú fő programját, a Nagysomlyó- és a Kissomlyó-hegy közötti nyeregben bemutatott szentmisét. A szomorú várakozásoknak megfelelően a magyarság egyik legfőbb keresztény ünnepét ugyanakkor meghatározta a csütörtöki román pogrom, amikor a Dél-Romániából szervezetten utaztatott, futballhuligánokból és a leitatott lumpen csőcselékből álló csoport erőszakkal elfoglalta az úzvölgyi katonatemetőt, meggyalázták a magyar sírokat, majd minden szabályt mellőzve felszentelték a saját, sebtében felállított emlékművüket. A csíksomlyói hármas oltárnál összegyűlt zarándokok lényegesen többen voltak, mint egy hete, amikor Ferenc pápa a Katolikus Anyaszentegyház történetében első főpásztorként látogatott el a Mária-kegyhelyre. Szombaton a hívek száma becslések szerint elérte a kétszázezret. A szentmise szónoka Pál József Csaba volt. A temesvári megyéspüspök a szentbeszédben többször megemlítette az Úzvölgyén történteket, és a könyörgésben is Isten áldását kérte azokra, akik jelenleg kisebbségként élnek ősi szülőföldjükön. A szertartás után Áder János kegyelet-, illetve törvénysértőnek, a nemzetközi szerződéseket megsértőnek nevezte azt, ami a katonatemetőben történt. A köztársasági elnök erkölcstelennek, civilizálatlannak minősítette a történteket, a jövő teendőiről pedig elmondta, hogy kizárólag szakemberek – történészek, levéltárosok – véleményének meghallgatása, alapos kutatómunka után derülhet csak ki az, hogy Úzvölgyén valóban nyugszanak-e román katonák. Egy soviniszta csoport barbár támadásának nevezte az úzvölgyi pogromot Harrach Péter, aki hozzátette: személy szerint különösen megrázták a történtek, mivel két nappal a támadás előtt koszorúzta meg a helyszínen a világháborúkban elesett magyar katonák emlékművét. A KDNP országgyűlési frakciójának vezetője reményét fejezte ki, hogy egy elszigetelt szélsőséges csoport akciója volt az attak, és abban nem vettek részt a román állam tisztségviselői, ahogy arra egyébként egyre több jel utal.
Csíksomlyó a nemzeti ellenállás jelképe
Próbálták emlékét minden módon eltörölni; hol veréssel, hol az útra kiszórt szegekkel igyekeztek távol tartani tőle a zarándokokat. A csíksomlyói búcsú ma mégis a világ magyarságának közös nemzeti, szakrális eseménye. De történelmünk azt is megmutatja, hogy Csíksomlyó valójában a magyar nemzeti ellenállás jelképe is. Az idei búcsút beárnyékolja, hogy az ezeréves határon található úzvölgyi temetőben magyar katonasírokat gyaláztak meg román nacionalisták.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
