csíksomlyói búcsú
Kovács Gergely érsek: A járvány visszavezet bennünket a lényeghez, az ünnep magvához
Kovács Gergely gyulafehérvári érsek szerint ugyan más, de nem biztos, hogy rossz az, hogy a járvány miatt zarándokok nélkül kellett megrendezni az idei csíksomlyói búcsút. A búcsús szentmise szónoka abbeli hitének adott hangot, hogy "a járvány visszavezet bennünket a lényeghez, az ünnep magvához".
Orbán Viktor szép pünkösdöt kíván minden magyarnak
Szép pünkösdöt minden magyarnak! – írta ki közösségi oldalára pünkösd alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök.
Zarándokok nélkül, a kegytemplomban tartják meg a pünkösdszombati búcsút Csíksomlyón
A koronavírus-járvány és a járványellenes intézkedések miatt idén zarándokok nélkül, a kegytemplomban tartják a hagyományos pünkösdszombati csíksomlyói búcsút.
A csíksomlyói búcsú és a klasszikus magyar szablyavívás is hungarikum lett
A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, míg a Magyar Értéktár hét tétellel bővült – közölte az Agrárminisztérium csütörtökön az MTI-vel.Csíksomlyói búcsú: a tömeges zarándoklat elmarad, de élőben közvetítik a szentmisét
Szívbéli zarándoklatra hívják mindazokat, akik a csíksomlyói búcsúra készültek a zarándoklatot szervező ferences szerzetesek. A járvány terjedésének megakadályozására hozott rendelkezések miatt idén nem fogadhatják a tömeges zarándoklatot. A május 30-i csíksomlyói pünkösdszombati búcsús ünnepi szentmisét Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Főegyházmegye februárban felszentelt érseke mutatja be, ő mondja a szentbeszédet is. A szentmisét élőben közvetítik a kegyhely honlapján, Facebook-oldalán, továbbá a Duna Televízióban és az Erdélyi Mária Rádióban.Örökké Székelyföld! – A Csíksomlyói búcsú képeivel ünnepeljük közös győzelmünket! (GALÉRIA)
Hittünk, bíztunk benne, sikerült! Összejött egymillió aláírás a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséhez, amelyet a nemzeti régiók megmentéséért indítottak! A legszebb az egészben, hogy az ügy összehozta a nemzetet: politikai hovatartozástól függetlenül álltak, álltunk a székelyek mellé. És miért fontos nekünk Székelyföld, Erdély? Magyarázni nem kell, de a képek, a fotók mindent elárulnak. A PS fényképésze, Horváth Péter Gyula csíksomlyói képeiből válogattunk.
A csíksomlyói szerzetesek még reménykednek, hogy szűk körben megtarthatják a búcsút
Igazodnia kell a koronavírus-járvány adta körülményekhez az idei csíksomlyói búcsúnak - mondta hétfőn Bőjte Mihály, a búcsút szervező erdélyi ferences rend csíksomlyói házfőnöke. Noha a csíkszeredai városi katasztrófavédelmi bizottság múlt heti ülésén minden kulturális-, ifjúsági- és sportrendezvényt felfüggesztettek augusztus 31-ig a székelyföldi városban, és Ráduly Róbert polgármester azt tartotta a legvalószínűbbnek, hogy a csíksomlyói búcsúra is csak a világhálón kerülhet sor, a csíksomlyói ferences szerzetesek még reménykednek abban, hogy május végéig olyan mértékben enyhülnek a járványügyi korlátozások, hogy szűk körben a körülményekhez igazodva mégiscsak megtarthatják a búcsút.
Meghatározta az idei csíksomlyói búcsú hangulatát az Úzvölgyén elkövetett román pogrom (PS-videó!)
A megszokott áhítat és béke jellemezte az idei csíksomlyói búcsú fő programját, a Nagysomlyó- és a Kissomlyó-hegy közötti nyeregben bemutatott szentmisét. A szomorú várakozásoknak megfelelően a magyarság egyik legfőbb keresztény ünnepét ugyanakkor meghatározta a csütörtöki román pogrom, amikor a Dél-Romániából szervezetten utaztatott, futballhuligánokból és a leitatott lumpen csőcselékből álló csoport erőszakkal elfoglalta az úzvölgyi katonatemetőt, meggyalázták a magyar sírokat, majd minden szabályt mellőzve felszentelték a saját, sebtében felállított emlékművüket. A csíksomlyói hármas oltárnál összegyűlt zarándokok lényegesen többen voltak, mint egy hete, amikor Ferenc pápa a Katolikus Anyaszentegyház történetében első főpásztorként látogatott el a Mária-kegyhelyre. Szombaton a hívek száma becslések szerint elérte a kétszázezret. A szentmise szónoka Pál József Csaba volt. A temesvári megyéspüspök a szentbeszédben többször megemlítette az Úzvölgyén történteket, és a könyörgésben is Isten áldását kérte azokra, akik jelenleg kisebbségként élnek ősi szülőföldjükön. A szertartás után Áder János kegyelet-, illetve törvénysértőnek, a nemzetközi szerződéseket megsértőnek nevezte azt, ami a katonatemetőben történt. A köztársasági elnök erkölcstelennek, civilizálatlannak minősítette a történteket, a jövő teendőiről pedig elmondta, hogy kizárólag szakemberek – történészek, levéltárosok – véleményének meghallgatása, alapos kutatómunka után derülhet csak ki az, hogy Úzvölgyén valóban nyugszanak-e román katonák. Egy soviniszta csoport barbár támadásának nevezte az úzvölgyi pogromot Harrach Péter, aki hozzátette: személy szerint különösen megrázták a történtek, mivel két nappal a támadás előtt koszorúzta meg a helyszínen a világháborúkban elesett magyar katonák emlékművét. A KDNP országgyűlési frakciójának vezetője reményét fejezte ki, hogy egy elszigetelt szélsőséges csoport akciója volt az attak, és abban nem vettek részt a román állam tisztségviselői, ahogy arra egyébként egyre több jel utal.
Csíksomlyó a nemzeti ellenállás jelképe
Próbálták emlékét minden módon eltörölni; hol veréssel, hol az útra kiszórt szegekkel igyekeztek távol tartani tőle a zarándokokat. A csíksomlyói búcsú ma mégis a világ magyarságának közös nemzeti, szakrális eseménye. De történelmünk azt is megmutatja, hogy Csíksomlyó valójában a magyar nemzeti ellenállás jelképe is. Az idei búcsút beárnyékolja, hogy az ezeréves határon található úzvölgyi temetőben magyar katonasírokat gyaláztak meg román nacionalisták.Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
