csurka istván
Magyar írók a forradalomban, 1956-ért (I. rész)
A magyar írástudók mindig élen jártak a magyar történelem korszakos fordulataiban, kockázatot vállaltak a haza megvédéséért Balassi Bálinttól, Zrínyi Miklóstól kezdve Berzsenyi Dánieltől, Kölcsey Ferencen, Petőfi Sándoron, Vörösmarty Mihályon, Arany Jánoson, Jókai Móron át egészen Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós költészetéig, nem kevésbé Móricz Zsigmond valóságfeltáró írásáig.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A kommunisták áldozataik újbóli megalázásával mentették át magukat – Csurka István értette meg ezt először
„Egy nagy cefréskád, egy vastag födővel letakart dézsa és ezen a deszkafedőn, az erjedő lé fölött folyt percről percre a táncikáló, vidám barakk-élet” – így foglalta össze a „gulyáskommunizmus” lényegét Csurka István a híres monori beszédében, 1985-ben. Ő már akkor is tökéletesen értette, hogy micsoda szemfényvesztés, micsoda aljas csalatás az egész Kádár-rendszer. Mivel az azóta eltelt évek sem hozták el a Kánaánt, egyre erősödik a nosztalgia egy olyan kor után, amely az emberi létezést valójában a vegetáció szintjére süllyesztette, ahol a legfőbb cél csak a biológiai szükségletek minél teljesebb kielégítése lehetett.
„Golyófogónak még jó leszek!” – Bíró Zoltán, az MDF első elnöke és az Öreg
A címben szereplő frappáns mondat Csurka Istvántól ered: az 1987-es lakiteleki találkozón dobta be némi fatalista éllel, hogy egyértelművé tegye, itt nem fix egyesre játszanak. Vigasz, ha úgy alakul, és nem lesznek képesek lebontani a kádári diktatúrát: hősi halottak akár még lehetnek, ami mégiscsak valami. Bíró Zoltán íróval, az MDF első elnökével utaztunk vissza 1987-be.
„Évtizedek óta először történik meg, hogy magyar ügyért, önként és szabadon állunk ki…” – 1988-ban ezen a napon tüntettek az erdélyi falurombolás terve ellen a Hősök terén
Éppen ma harmincöt éve, hogy a Kádár-korszak első, hatalmas tüntetésére sor került Magyarországon. Az 1956-os forradalom és szabadságharc brutális leverését követően még utcára vonultak ugyan néhányszor az emberek, de annak a legtöbb esetben sortűz lett a vége, így a jó érzésű magyarokat egész egyszerűen leszoktatták arról, hogy megmozduljanak és utcára menjenek, ha az igazságérzetük úgy kívánja. A rohadó Kádár-diktatúra utolsó éveiben azonban – nem kis mértékben a népi ellenzék egyre erőteljesebb színre lépésének köszönhetően – éledezni kezdett a magyarság. Ennek első, hatalmas, össznépi megnyilvánulása volt az a békés, méltóságteljes, de ennek ellenére gigantikus erőt felmutató demonstráció, amelyet az erdélyi falurombolás tervének hírére, a Székelyföldön élő nemzettársak melletti kiállás hívott életre. Írásunkban ezt a nagyszerű eseményt elevenítjük fel.
Csurka István nem jelentett senkiről – Borvendég Zsuzsanna és Köő Artúr a Polbeatben
Immáron tizenegy éve, hogy nincs közöttünk a rendszerváltozás időszakának egyik legnagyobb gondolkodója, legélesebb szemű kritikusa, Csurka István drámaíró, politikus, akinek munkásságáról nemrég jelent meg egy új életrajzi kötet, amely új megvilágításba helyezi a sokak által ellentmondásosnak tartott politikai figurát. A Csurka István – Néhány tanulmány egy életpálya megértéséhez címmel megjelent, a könyvhétre időzített tanulmánykötetből kiderül, miért választotta a Raszkolnyikov fedőnevet, mi történt beszervezése után, és hogyan élte meg a népi mozgalom egyik vezéralakja a rendszerváltás időszakát. Borvendég Zsuzsanna a könyv bemutatóján felidézte: a Színművészeti Főiskolára járó Csurka erőteljes habitusa predesztinálta egyfajta vezéregyéniség szerepkörre, amely az 1956-os események idején csúcsosodott ki – ez vezetett végül a beszervezéséhez is. Erről és a rendszerváltás időszakáról, valamint a népi mozgalom fellángolásáról, bukásáról és továbbéléséről beszélgetett Szalai Szilárd Borvendég Zsuzsanna és Köő Artúr történészekkel a Polbeatben az R56 Szabadságharcos Sörözőben.
1989. június 16-ra, az ötvenhatos mártírok temetésére emlékezve
A kádári Magyarország igazán kivételes miliőt árasztott. Itt kuksoltunk a vasfüggöny tövében, amelyen azért mégiscsak átleshettünk néha-néha, és ha esetleg olyan érzésünk támadt volna, hogy odaát szebb az élet, egyből vigasztalódhattunk azzal, hogy szocialista „testvéreinkhez” képest mégiscsak vidámabb ez a barakk. Aztán jött a rendszerváltásnak nevezett fordulat, amelyről kiderült, hogy talán csak a módszerek változtak, de a kiszolgáltatottságunk maradt.
Kinek jelentett Csurka? – Borvendég Zsuzsanna és Köő Artúr a Polbeatben
Immáron tizenegy éve, hogy nincs közöttünk a rendszerváltozás időszakának egyik legnagyobb gondolkodója, legélesebb szemű kritikusa, Csurka István drámaíró, politikus, akinek munkásságáról nemrég jelent meg egy új életrajzi kötet, amely új megvilágításba helyezi a sokak által ellentmondásosnak tartott politikai figurát. A Csurka István – Néhány tanulmány egy életpálya megértéséhez címmel megjelent, a könyvhétre időzített tanulmánykötetből kiderül, miért választotta a Raszkolnyikov fedőnevet, mi történt beszervezése után, és hogyan élte meg a népi mozgalom egyik vezéralakja a rendszerváltás időszakát. Borvendég Zsuzsanna a könyv bemutatóján felidézte: a Színművészeti Főiskolára járó Csurka erőteljes habitusa predesztinálta egyfajta vezéregyéniség szerepkörre, amely az 1956-os események idején csúcsosodott ki – ez vezetett végül a beszervezéséhez is. Erről és a rendszerváltás időszakáról, valamint a népi mozgalom fellángolásáról, bukásáról és továbbéléséről beszélget Szalai Szilárd Borvendég Zsuzsanna és Köő Artúr történészekkel a Polbeatben, csütörtökön 19 órától az R56 Szabadságharcos Sörözőben.
Bohém Raszkolnyikov – Bemutatták a Csurka István-tanulmánykötetet
Csurka István bohém korának bohém írófejedelme volt, aki sosem jelentett, de beszervezésekor tudatosan választotta a Raszkolnyikov fedőnevet, mivel még azt is szégyellte, hogy aláírt az állampártnak, és tudta, bűnhődnie kell – többek közt erről beszéltek a nemrégiben megjelent Csurka-tanulmánykötet szerzői a könyv ünnepélyes szerdai bemutatóján. Elhangzott: a rendszerváltozást követően megváltoztak az emberek, és Csurka a Vígszínház házi szerzőjeként nehezen élte meg, hogy azok a színészek, kollégák, akikkel addig együtt dolgozott, „átmentek az út túloldalára, ha szembejött”. A világnézeti különbségek ilyen látványos kifejezése rendkívüli módon fájt Csurkának, aki az alkotótáborokban még együtt pingpongozott Esterházyval vagy Eörsi Istvánnal. A világnézeti különbségek akkor is fennálltak, de akkor tudtak a nőkről beszélgetni. Csurka pontosan tudta, hogy ebből a skizofrén állapotból nincs menekvés, ezért is volt magányos. Azzal is tisztában volt, hogy ahhoz meg kell halnia, hogy újra játsszák a darabjait, és azok is beüljenek rájuk, akik életében megtagadták.
Károlyi Mihálytól, Rákosi Mátyástól, Kádár Jánostól Aczél Györgyön és Hajdú Jánoson át Gyurcsány Ferencig
Egy tőről fakadnak. Na, nem származásilag, hanem ideológiailag, mert mind a hatan és környezetük, követőik liberális, marxista, nemzetközi, elkötelezett globalista, internacionalista elveket követ és tagadják mindazt, ami nemzeti, ami hagyomány, ami európai, ami keresztény. Mondjuk ki sommásan: hazaárulók.Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
