erdély
Román jelöltet támogat a Momentum a magyarral szemben – Frissítve: Hollik István reagált (Videó!)
Egy, azóta már eltávolított Facebook-videóban Fekete-Győr András arra biztatta az erdélyieket, hogy a helyi magyar jelölttel szemben egy románt támogassanak. Frissítés! Hollik István KDNP-s országgyűlési képviselő saját oldalán kommentár kíséretében ismét megosztotta az eltüntetett videót.
A román külügy fejreállt Potápi Árpád János pénteki interjúja után
A román külügyminisztérium nem kívánta kommentálni, de elrugaszkodottnak minősítette Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkárnak a Krónika napilap pénteki számában közölt megállapításait.
Kelemen Hunor a folytonosság fontosságát hangsúlyozta az önkormányzati választások kampánya keretében
A folytonosság fontosságát hangsúlyozta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szombaton délután, Szatmárnémetiben, az önkormányzati választások kampánya keretében tartott sajtótájékoztatón.
Magyar diplomáciai csúcsteljesítmény volt a második bécsi döntés – Gaudi-Nagy, Stefka, Vésey és Huth a Polbeatben (PS-videó)
Nyolcvan éve, 1940. augusztus 30-án született döntés arról, hogy Románia adja vissza Magyarországnak a Trianonban elvett terület majdnem felét. A két világháború közti magyar revíziós politika legnagyobb sikere volt ez a visszatért terület és népesség szempontjából. Az eredményhez ráadásul kellett a magyar diplomácia helyzetfelismerése és a hadsereget is felvonultató, bátor nyomásgyakorlása. Végül a siker ellenére egy újabb lépése lett ez a háború felé való sodródásunknak is, és a visszatért erdélyi magyarok számára csupán négy évig tartott a kegyelmi állapot. A Polbeatben Gaudi-Nagy Tamás, Stefka István, Vésey Kovács László és Huth Gergely beszélték ki a méltatlanul kevesek által ismert történetet és annak mai tanulságait.
Ma 80 éve tért haza Észak-Erdély
Ma nyolcvan éve, 1940. augusztus 30-án hozták meg Bécsben azt a döntést, amely visszajuttatta Csonka-Magyarországnak a húsz évvel korábban, Trianonban Romániának ítélt partiumi és erdélyi országrészeink jelentős részét. A határozat meghozatalában a nagyhatalmi machinációk egész sora és a szerencse is közrejátszott, ugyanis ha a Szovjetunió ugyanekkor nem lép fel területi követelésekkel Romániával szemben, aligha hihető, hogy Németország és Olaszország hagyta volna érvényesíteni az egyébként velük szövetséges románokkal szemben a magyar érdekeket. A magyar diplomácia azonban – akkoriban nem túl gyakori módon – ezúttal észnél volt és tökéletesen helyezkedett, és elérte azt, amire a magyar társadalom a leginkább vágyott: az igazságtételt. Visszakerült szinte a teljes Székelyföld, bár csalódásra adhatott okot, hogy a Mezőségben meglehetősen kurtán-furcsán húzták meg a határokat a román fennhatóság alatt maradó földgáz-lelőhelyek miatt, és az a szokatlan történelmi helyzet is előállt, hogy Kolozsvár határváros lett, pedig korábban soha nem volt az. A második bécsi döntés okozta össznépi eufóriát mindenesetre semmi sem érzékelteti jobban, mint az ekkor már súlyos beteg Babits Mihály utolsó verseinek egyike, amellyel erről a jelentős és örömteli évfordulóról most mi is megemlékezünk.
Árulás! – Ezen a napon tört rá Erdélyre az esküszegő Románia
Nehéz lenne olyan napot találni a naptárban, amelyen Románia ne árulta volna el valamelyik szövetségesét az utóbbi százötven évben, ne szegte volna meg valamely nemzetközi szerződését, ígéretét. Ám a mai nap még a fiatal román állam mércéje szerint is kiemelkedik a becstelenségek tengeréből. Száznégy esztendővel ezelőtt e napon rontott rá a Magyar Királyságra, tört be ősi földünkre, Erdélybe a román hadsereg – hogy aztán pár héten belül fejvesztve meneküljön ki onnan. A német, magyar, osztrák, bolgár, török hadak rövidesen Bukarestet is elfoglalták. 1916-ban is igazunk volt, és akkor még erőnk is volt, hogy megtoroljuk keleti szomszédunk becstelenségét, kleptomániáját.
Az RMDSZ nem támogatja bizalmatlansági indítvány beterjesztését a bukaresti kormány ellen
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem írja alá a bukaresti jobbközép kisebbségi kormány ellen beterjesztendő bizalmatlansági indítványt, arról pedig, hogy megszavazza-e a kormánybuktatást, az indítvány napirendre tűzése előtt dönt – közölte Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
Ajánljuk még
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Polbeat Szűcs Gáborral – Mi irányítjuk Washingtont?
Mi a különbség a hitel és a védőháló között? Mi a protokoll, ha két vezető találkozik és mit mondanak az összeesküvők a magyar-amerikai kapcsolatokról. Vendégünk Szűcs Gábor az Alapjogokért Központ elemzője mesélt a Polbeat-ben a Trump-Orbán találkozóról és arról, hogy mit is kell tudnunk a történelmi csúcsértekezlet eredményeiről.
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.
