erdély
Román térhódítás - magyar kastélyokat vennének el Trianon után 100 évvel! (Bohár Dániel videóriportja)
Épphogy visszaadta a román állam az erdélyi Kemény-család kastélyát a második világháborút követő vagyonelkobzások után, ismét szemet vetettek a magyar történelem egyik legjelentősebb múlttal rendelkező várára.Jogerős bírósági ítélettel vették el Hargita megyétől a Békás-szorost
10 év után eldőlt a székelyföldi Békás-szoros hovatartozásának kérdése. A Ploiesti-i Táblabíróság jogerős ítéletében a moldvai félnek adott igazat, ami azt jelenti, hogy a hagyományosan Székelyföldhöz tartozó Békás-szoros a jövőben Moldvához tartozik. Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé.Boltba járnak a medvék Tusnádfürdőn
Élelmiszerért tért be az üzletbe. Őt vajon a bőr- szőrszíne miatt kergették el?Korlátozás és karanténkötelezettség nélkül léphetnek be Romániába a magyar állampolgárok
Továbbra is korlátozás nélkül léphet be Románia területére az Európai Unió valamennyi állampolgára, azoknak pedig, akik olyan európai országokból érkeznek - köztük Magyarországról -, ahol az utóbbi időben alacsony volt az újonnan észlelt koronavírus-fertőzések aránya, hétfőtől nem kell már kéthetes otthoni vagy hatósági elkülönítőbe vonulniuk - tisztázta az MTI érdeklődésére Alexandra Gavan, a román határrendőrség szóvivője.Erdélyben megkondultak a harangok a magyar egyházak templomaiban
Erdélyben megkondultak a harangok csütörtök délután, romániai idő szerint 17:30-kor a trianoni békeszerződés száz évvel ezelőtti aláírásának időpontjában.Tőkés László: Lehetséges a megbékélés, ha Románia szakít az állampolitikai rangra emelt magyarellenességgel
Tőkés László szerint Trianon centenáriumának mementója utat nyithat a magyar-román megbékélés előtt, ha az erdélyi magyarok teljes jogú polgárai lesznek Romániának, és Bukarest szakít az állampolitikai szintű magyarellenességgel. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke erről Bukarestben beszélt az MTI-nek, ahol csütörtökön halasztással kezdődött annak a pernek a fellebbviteli tárgyalása, amelyet a Románia Csillaga érdemrendtől történt megfosztása miatt indított Klaus Iohannis államfő ellen."Két kincsünk van: kereszténységünk és magyarságunk"
Ma száz éve, hogy 1920. június 4-én, az első világháborút követő béketárgyalásokat követően aláírták a trianoni békediktátumot, amellyel Magyarország elveszítette területének kétharmadát, és erre ma is fájó szívvel emlékezünk. Az évforduló kapcsán a határon túl rekedt testvéreinkkel, felvidéki és erdélyi lelkészekkel beszélgettünk az évfordulóról, a fájdalomról, a reménységről és arról, milyen ma magyarként határon túl élni ezzel a tragikus örökséggel.Közös nyilatkozatban fohászkodtak a magyar egyházak erdélyi vezetői a nemzeti összetartozás erősítéséért
Közös nyilatkozatban fohászkodtak a történelmi magyar egyházak erdélyi vezetői a trianoni döntés centenáriuma alkalmából a nemzeti összetartozás erősítéséért és az áldásos jövőért. Az MTI-hez szerdán eljuttatott nyilatkozatban Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek, Schönberger Jenő, Böcskei László és Pál József Csaba szatmári, nagyváradi és temesvári római katolikus püspökök, Kató Béla és Csűry István erdélyi és királyhágómelléki református püspökök, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus és Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök azt hangsúlyozta, hogy a trianoni diktátum századik évfordulóján nem a gyászt és a veszteségérzetet kívánják mélyíteni, hanem elsősorban a nemzeti összetartozás erősítéséért és az áldásos jövőért fohászkodnak.Kelemen Hunor: magyarnak lenni kihívás és feladat, de öröm is
Kelemen Hunor szerint magyarnak lenni Magyarország határain kívül kihívás és feladat, de ugyanakkor öröm is. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az egyik közösségi portálon románul is feliratozott videóüzenetben mondta el gondolatait a nemzeti összetartozás napja alkalmából.Ajánljuk még

















