erdély
Az erdélyi falurombolás háttere Romániában – Jeney János és az Öreg
Jeney János térképészt az tette ismertté, hogy Teleki Pál földrajztudós (egykori miniszterelnök) nyomdokain haladt, aki a történelmi Magyarország, különösen Erdély népsűrűségét vizsgálva bebizonyította, hogy a magyarság, a székelység döntően többségben élt Erdélyben. Jeney János újabb kutatásai is bizonyítják – több hiteles, a nemzetiségi arányokat bemutató térképet készített –, hogy a királyi Magyarország kisantant általi feldarabolását térképhamisítások, francia és angol nagyhatalmi érdekek segítették.
Nem tudtuk megoldani a középkori és kora újkori „migrációs válságot” – Honi felderítés (Videó)
Beszivárgás vagy bemenekülés a biztonságba és jólétbe a veszély elől, hazatérés helyett ottfelejtődés a háborús veszély elmúltával, láthatatlanság a hatóságok számára, adóztathatatlanság, törvényes autonómia nélkül is saját szabályok szerint élés egy idegen hatalom alatt, felszaporodás, majd gyűlölködő szembefordulás a befogadó országgal – nem, ez nem a jelenkori migrációs válság leírása, hanem a románok magyarországi megjelenésének és szaporodásának története. Aligha van még egy ilyen szerencsés nép Európában, hiszen nemcsak biztonságos életet kaptak Magyarországon az oláh pásztorok és leszármazottaik, hanem Erdélyben protestáns–katolikus versenyfutás kezdődött a román hívek becsábításáért, és ezt a felekezetek a kiművelésükkel akarták véghez vinni. A szellemi támogatást, román nyelvű könyveket, iskolákat köszönték szépen, de maradtak ortodoxok, ráadásul a román nemzeti öntudat is megszülethetett így – Erdélyben. Magyarország nemcsak a románok sokasodását biztosította, hanem szellemi értelemben is kinevelte önmaga ellenségét, hiszen a folyamatos bevándorlás miatt egyre jobban felduzzadó románság elég hamar rádöbbent, hogy neki tulajdonképpen ősellenségei a magyarok, akiket minden adódó alkalommal elkezdett irtani. A románok erdélyi többségbe kerülését, hihetetlen demográfiai sikerét és balkáni középhatalommá válását Köő Artúr történész részletezte.
Wass Albertről holtában is félnek a románok?
Ma van gróf Wass Albert születésnapja, amelyről megemlékezve tisztelői meg szokták koszorúzni Wass Albert sírját. Wass Albert síremléke a marosvécsi Kemény-kastély parkjában van. A román rendőrség állítólag idén nagyon megijedt ettől a "veszélyes koszorúzástól".
Pert nyert a román csendőrség ellen a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Alapfokon megnyerte a román csendőrség által a székely szabadság napja tavalyi megszervezéséért kirótt bírság ügyében indított pert Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke – ezt maga az érintett jelentette be hétfőn, közösségi oldalán.
Kétezer gyermekmosoly déli harangszóra
Hunyadi János, és Csaba testvér rendtársa, Kapisztráni János össze tudta hozni egy csapatba az itt élő népeket. Nekik köszönhetően Erdélyt évtizedeken át nem tudták elfoglalni. Küzdelmükre ma is emlékeztet Európában és mindenhol a világon, ahol keresztények élnek, az imára hívó déli harangszó – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország honvédelmi minisztere Sespsiszentgyörgyön, a Déli Harangszóról elnevezett futballkupán. A jótékonysági utánpótlástorna vendége a Dévai Szent Ferenc Alapítvány és mintegy kétezer gyermek, akik az összetartozás és közös szurkolás élménye mellett cipősdobozokba rejtett ajándékokat is kaptak. A déli harangszóra megtartott szentmisén Böjte Csaba ferences szerzetes arról beszélt, hogy Krisztus megtestesülésének, a karácsonynak fontos üzenete a befogadás, hogy befogadjuk-e a szent családot, Krisztust az életünkbe és befogadjuk-e mi, emberek egymást.
Margittai Gábor a PS-nek: fontos a kommunikáció az egyes elszakított magyar területek között (Videó)
Hétfőn az MCC Magyar Összetartozás Intézete bemutatta az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című filmet. Az alkotás célja, hogy az 1918–2018 között eltelt száz év december elsejéit tágabb történeti és emlékezetpolitikai kontextusba helyezzék, egyúttal bemutatva a Kárpát-medencei magyarság szórványosodásának legdrámaibb pillanatait. 2018. december 1-jén, a századik évfordulón Gyulafehérvárott, az „egyesülés” kimondásának helyszínén egyedüli magyarként készíthetett filmet Margittai Gábor és Major Anita, az intézet két vezetője. Korábban lapunknak arról beszéltek, hogy újabb és újabb magyar értékeket akarnak felmutatni mindenhonnan a világból. Ezekkel kívánják erősíteni az itthoni belső, a Magyarországon kívül élő külső magyaroknál a magyar összetartozás érzését. Margittai stábunknak elmondta, hogy minden olyan történelmi feltáró munka erősíti a magyarság identitását, amely elmélyíti a történelmi ismereteket. Továbbá az igazgató szerint rendkívül fontos, hogy legyen kommunikáció az egyes elszakított területek között. Részletek a videóban!
Már mindennaposak a verbális merényletek a magyarok ellen Romániában
Folytatódik a Székelyföld legkeletibb részén, az úzvölgyi szorosban zajló „keresztes hadjárat”. A provokációs szándék egyértelmű, az indulatok fortyognak, a katonai temetőben nyugvó világháborús hősök forognak a sírjukban - írja a Magyar Nemzet.
'56 legelfeledettebb áldozatai – Honi felderítés (Videó)
Az 1956-os szabadságharcra budapesti eseménysorként tekintünk; lassan szivárog be a köztudatba, hogy a vidéki városokban is komoly dolgok történtek. Még kevésbé ismert, hogy az elszakított országrészekben is van története '56-nak. Annak ellenére, hogy ez az egyetlen olyan nemzeti ünnepünk, amely csonkamagyarországi eseményhez kötődik, és emiatt nem övezi ma olyan kultusz a külhoni magyarok körében, mint március 15-ét vagy augusztus 20-át, a magyarországi történések a határokon túl is rezonáltak, elsősorban Erdélyben volt visszhangjuk. Olyan fiatalok is voltak, akik nekivágtak az útnak Magyarország felé, hogy harcolhassanak a kommunista diktatúra ellen. Az ő főellenségüknek azonban nem a magyarországi, hanem a román kommunista hatalom bizonyult. Románia ugyanis minden tekintetben meglátta a lehetőséget a magyar népfelkelésben: belpolitikailag még szorosabbra húzhatta a soviniszta terrort az amúgy is gyűlölt magyar lakosságával szemben, szokásosan ügyes és gátlástalan külpolitikai helyezkedésével pedig ekkor vívta ki a nagyobb mozgásterét a kommunista blokkon belül. Az '56-os erdélyi eseményeket és a román megtorlás áldozatait Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze mutatta be a Honi felderítés nyilvános felvételén.
Nagy János: a keresztény önazonosság megtartása a magyarság megtartását is jelenti
A gyökerekhez történő ragaszkodás, a keresztény önazonosság megtartása a magyarság megtartását is jelenti, nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is – hangoztatta Nagy János államtitkár vasárnap az erdélyi Csekelakán, a magyar állami támogatással teljes egészében újjáépített református templom átadásán.Ajánljuk még
Karácsony Gergely Magyar Péter utóda lehet, ezért támadják saját elvtársai?
Fogyóban a türelem Karácsony Gergely körül: immár nemcsak a kormánypárti oldal, hanem a baloldal saját szereplői is nyíltan kritizálják a főpolgármester teljesítményét. Egyes elemzők szerint, lehet, hogy csak írigység, hatalmi harc van a háttérben: Karácsony Magyar Péter utódaként kezd megjelenni a politikai erőtérben.
Magyar Péter több száz milliós vagyonnal szólít fel másokat a puritán életmódra
A tiszás pártelnök munkahelye pedig annyira csodás, hogy a politikus még akkor is megkapja a neki járó milliókat, ha oda be sem teszi lábát és helyette itthon szédíti a népet.
Megverték a tiszások azt az informátort, aki leleplezte, hogy Magyarék fizették le őket
A tiszás Csík Miklós és családtagjai verhették meg a Pócs Jánosnak nyilatkozó informátort.
Ilyen az, amikor egy ukrán teniszező erkölcsi kioktatást tart egy magyar sportolónak
Most az egyik magyar teniszezőn csattant az ukrán "erkölcsi" ostor.
