európai unió
Az Európa jövőjéről szóló vitán tízezren vettek részt, azt mégis komolynak tartják, de a milliós részvételű nemzeti konzultációt nem (Videó!)
„Nemzeti szuverenitás vagy Európai Egyesült Államok? – Magyarország jár az élen a nemzeti érdekek védelmében az Európa jövőjéről szóló vitában” címmel tartott sajtótájékoztatót csütörtökön az Alapjogokért Központ. Ebben a tavaly májusban indított vitában – amelyet a francia elnök kezdeményezett – az európai emberek mondhatják el, hogy milyen irányba akarják elmozdítani az EU-t. Az Alapjogokért Központ álláspontja az: a vitát azért indították, hogy alapot teremtsenek a közösség föderalista irányú elmozdításának. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Kovács István elmondta, hogy körülbelül tízezren vettek részt ezen az európai vitán, ami egy nagyon alacsony szám, hiszen több százmillióan élnek itt, mégis legitimnek tartják a kezdeményezést, de például a magyar kormány által indított nemzeti konzultációt – amelyen milliós nagyságrendben vettek részt az emberek – nem veszik komolyan, ezért nem csoda, hogy a „háziversenyen” a föderalista eszmék nyertek nagy számban teret, de május elejéig még lehet szavazni.
Alapjogokért Központ: Magyarország jár az élen a nemzeti érdekek védelmében
Az Alapjogokért Központ szerint Magyarország jár az élen a nemzeti érdekek védelmében az Európa jövőjéről szóló vitában. Kovács István, a jogi elemző intézet stratégiai igazgatója csütörtöki, budapesti workshopján felidézte: az Európai Bizottság (EB) által kezdeményezett párbeszédsorozaton az állampolgárok kifejthetik, hogy milyen irányba forduljon az Európai Unió. Álláspontja szerint a kezdeményezés célja, hogy bizonyítékot és alapot teremtsen az unió föderalista irányba történő fordításához.
Juhász Hajnalka: olyan Európára van szükség, amely egyenlő módon képviseli a polgárokat
Olyan Európára van szükség, amely közelebb áll a polgárokhoz, és egyenlő módon képviseli őket – jelentette ki Juhász Hajnalka országgyűlési képviselő, a KDNP alelnöke az Európai Parlamentben (EP) Európa jövőjéről folytatott konferenciasorozat keretében tartott, hibrid formában rendezett ülésen, szerdán.A magyarok többsége jó dolognak tartja az EU-tagságot
A magyarok többsége szerint jó dolog az európai uniós tagság, az inkább előnyére vált az országnak, ugyanakkor az uniós átlagnál szkeptikusabbak abban, hogy az EU-s keret javítja az együttműködést az európai országok között – többek között ez derült ki az Európai Parlament (EP) Eurobarométer kutatásából, amit huszonhét uniós tagországban, több mint huszonhatezer interjú elvégzésével készítettek tavaly ősszel. Hazánkban valamivel több mint ezren vettek részt.
Kell-e félnünk az újabb ukrán-orosz háborútól?
Hosszú hetek óta fokozott figyelemmel követi a közvélemény Ukrajna keleti részét, ahol évekkel ezelőtt már volt egy komolyabb háború, melyben Donyeck és Luhanszk a megsemmisülés határára sodródott. Most újra mindenki a két orosz többségű területet figyeli, amely hivatalosan Ukrajna része, ám ott Kijevnek komoly fennhatósága nincs, ugyanis az oroszbarát csoportok de facto köztársaságokat hoztak létre a két megyében. Egyelőre még nem mérgesedett el visszafordíthatatlanul a helyzet a háborús pufferzónában, azonban az amerikai és orosz csapatmozgások azt sugallják, hogy mindkét fél kész erre. A világ vezetői pedig próbálják menteni a helyzetet, nehogy Biden vagy Putyin elszabaduljon.
Atomenergia és földgáz nélkül nincs zöldátmenet: jön az uniós taxonómia-rendelet
Az Európai Bizottság a héten kiadta a régóta várt úgynevezett taxonómia-rendeletet, amely átmenetileg fenntartható energiaforrásként ismeri el az atomenergiát és a földgázt. A javaslatot még el kell fogadnia az Európai Parlamentnek és a tagállamok többségének, így további politikai viták várhatók. Az energiaválság elmélyülésének megakadályozására hozott uniós rendelkezés üzleti és politikai-ideológiai vonatkozásairól Litkei Máté Jánost, az MCC klímapolitikai igazgatóját kérdezték a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.
Márki-Zay szerint sok ostobaság és tahóság olvasható az Alaptörvényben, ezért azt alkotmányellenesen is lehet módosítani
Joghallgató egyetemisták látták vendégül Márki-Zay Pétert a Mozaik Kör szervezésében szerdán este, ahol több más téma mellett a feles többséggel való alkotmányozás témaköre is felvetődött. Ilyen témák mellett nem csoda, hogy az eseményt teljes médiakarantén mellett tartották meg, hiszen a baloldal közös jelöltje mindig megörvendezteti egy-két csemegével hallgatóságát. Nem történt ez másképp a szerdai előadáson sem, ahol megtudhattuk MZP-től, hogy az Alaptörvénybe „sok ostobaság és tahóság” bekerült – értsd, férfi, nő, család a „jobboldali” miniszterelnök szerint –, ezért pedig az ellenzék esetleges győzelme esetén simán alkotmányozhatnának feles többséggel. Hogy ez – mint a jogászhallgató moderátor is felvetette – alkotmányellenes, így pedig a jogállamiságot is súlyosan sérti, az nem számít Márki-Zay szerint, mivel nincs demokrácia abban az országban, ahol ők terveznek kormányra kerülni.
Soros György embere is beismerte, hogy külföldi újságírók segítségével szervezetten támadják Magyarországot
Terjedelmes dokumentumokhoz jutott a Magyar Nemzet, amelyek mások mellett több órányi Skype-interjút is tartalmaznak Andrej Noskóval, a Soros György által finanszírozott Open Society Foundations egyik korábbi igazgatójával – számolt be a Magyar Nemzet. A portál kiemelte, hogy a hozzájuk eljutott beszélgetésben Nosko gyakorlatilag elismerte, hogy Magyarország és Lengyelország ellen igaztalan, elfogult kampány zajlik.
Orbán Viktor: Európa nem akar konfliktust Oroszországgal
Öt órán át tartott az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin közötti moszkvai tárgyalás kedden, a találkozón többek között szó volt arról, hogy az Európai Unió nem akar konfliktust Oroszországgal, ezért a magyar miniszterelnök látogatása egyúttal egy békemisszió is. Az orosz-ukrán konfliktus is a tárgyalás témája volt, amiről Orbán Viktor elmondta, hogy reméli, a napokban a NATO és az orosz fél közötti tárgyalások sikeresek lesznek, bár az álláspontok még messze vannak egymástól. Mivel az energiaárak Európában a háromszorosára emelkedtek az utóbbi hónapokban, további tárgyalások lesznek arról, hogy Oroszországtól a következő évben a szerződésben rögzített mennyiséghez képest további egymilliárd köbméter gázt vásároljunk, amivel a rezsicsökkentés hosszútávon is fenntartható. Vlagyimir Putyin a találkozó után megtartott moszkvai sajtótájékoztatón elárulta, hogy ez a mennyiség nem jelent gondot Oroszország számára. Szó volt továbbá a két ország közötti további gazdasági együttműködésekről is.Ajánljuk még
Véres csepp - Szilágy Ákos nyílt levele Kapitány Istvánnak
Nyílt levelet írt Szilágyi Ákos Kapitány Istvánnak.
Nyilasból ávós, avagy a parizerkirály szánalmas levitézlése
Jakab Péternek sikerült a régi "nyilasból ávós" akciót végrehajtania, mint bő nyolcvan éve több, hozzá hasonló pribéknek.
A Tisza Párt jövőbeni külügyese is a Fideszből indult
Orbán egy régi klasszikussal reagált a kitálaló tiszás történeteire
