exkluzív
Megfigyelési-ügy? Dobrev Klárát kéne kérdezni – Nagybátyja a nyugati diplomaták beszervezéséről írta állambiztonsági szakdolgozatát
Dobrev Klára hamar felejt. Az elmúlt napokban kitört és felfújt megfigyelési ügy kapcsán a következőt posztolta: „Most is szükségünk van erős Európára. Meg kell védeni a magyar embereket az Orbáni önkénytől. Attól a politikától, amit eddig csak fehérorosz, vagy afrikai diktatúrákban láttunk.” Úgy fest, nem nyitotta ki otthon a szemét, pedig ő igazi megfigyelőkkel élt együtt, egy valódi diktatúrában. Úgy, hogy a rezsim vezetésében a családjának elég nagy szerepe volt, ő meg abból a tőkéből és kapcsolati hálóból építette fel magát. Hozzuk akkor vissza azt az érdekes történetet, amely Dobrev nagybátyjáról, ifjabb Apró Antalról szól. Arról az elvtársról, aki az állambiztonság tisztje volt. És olyan embereket figyelt meg (európai diplomatákat), akik ma már az ő és az egész Dobrev-Apró-Gyurcsány hálózat barátai, harcostársai. Hogyan tanulmányozzuk, kompromittáljuk, majd szervezzük be a kapitalista országok diplomatáit? Megmondta, illetve leírta ifjabb Apró Antal őrnagy 1985-ben. „Erdélyből jön a frissítő szél” – Sok konzervatív filmes még mindig fél, hogy kiutálják a szakmából (Vitézy László-interjú, 2. rész)
„Erdélyből jön a frissítő szél. Az ott szocializálódó fiatalok találtak rá arra a hangra, amely elég bátor, kritikus és fájdalmas igazságokat hordoz” – mondja Vitézy László filmrendező az örök, de most feléledő kultúrharcról. „Az én álmom, amit elmondtam, hogy minden pénteken le legyen vetítve egy magyar tévéfilm. Friss alkotás minden második héten, közöttük a tavalyi darabok ismétlése. Ez azt jelentené, hogy huszonnégy film kellene. De legalább ilyen fontos, hogy végre felmutassunk sztártanárokat, sztárművészeket és sztárorvosokat a nemzeti oldalon. Olyanokat, akik nagyon magas szakmai színvonalat értek el, Magyarországon dolgoznak, és nem tudunk róluk.” Kultúráról, a rendszerváltásról, filmekről beszélgettünk Vitézy Lászlóval – 2. rész. Felfaltam a legjobb barátomat – Egy vérfagyasztó, elhallgatott tragédiától az Örök tél Emmy-díjáig
November 25-én emlékezünk a szovjet fogolytáborokba hurcolt magyarokra. Ugyanezen a napon kapott Emmy-díjat az Örök tél főszereplője, Gera Marina. A sors ajándéka ez. Kiderült, hogy lehet és kell jó magyar filmeket készíteni, olyan témákról is, amelyekről negyven évig beszélni sem lehetett, aztán meg a filmes szakma hallgatott róluk. Egy rettenetes történetet idézünk meg, a saját barátját felfaló egykori fogolyét, aki a szökése közben, az éhezés őrületében ölte meg a társát. Örülünk ennek a díjnak, és újabb filmeket, könyveket akarunk, hogy ne feledjük el azt a tragédiát, amely nyolcszázezer magyart érintett, és amelyről végre beszélni, írni, filmezni lehet. Párttitkárok, KISZ-vezetők, munkásőr-rajongók, ők vezették a megyei lapokat 1990 után – A média lenyúlásának története (11. rész)
Egri párttitkár, a KISZ Pest megyei titkára, az MSZMP megyei propagandistája, a párt propaganda osztályának vezetője – ilyen vonalas középkáderek vezették a megyei lapokat a rendszerváltás előtt és után. 1989 előtt az MSZMP nevezte ki őket, majd a vidéki sajtót 1990-ben bekebelező Springer Budapest mindet megtartotta. Bayer József és a németek a függetlenségre hivatkozva álltak ki mellettük. Volt, aki a munkatársa szerint csalással ült be a székbe, a másik pártújságíróból lett a POFOSZ megyei alelnöke, a harmadik meg MSZP-képviselőként indult, és bukott el 1990-ben. Válogatott csapat volt ez, most négy posztkommunista főszerkesztőt mutatok be, volt, aki a kilencvenes, volt, aki a kétezres évekig (!) a megyei lapok élén maradt. Csoda, hogy az MSZP 1994-ben letarolta a vidéket? Hatalomátmentés kommunista módra, avagy a sajtó lenyúlásának története (11. rész). Harminckét késszúrással az Ég felé – a Kádár-diktatúra állambiztonsága gyilkoltathatta meg a mártír Brenner Jánost
„Nekem már nem lesz szükségem rá, minket úgyis megölnek”. Május elsején avatják boldoggá Brenner Jánost káplánt, a katolikus egyház mártírját. A közkedvelt, bátor, sorsát felvállaló papot 1957 telén ölték meg bestiális kegyetlenséggel. A háttérben a Kádár-diktatúra, és annak állambiztonsága mozgatta a szálakat. A tettesek kilétét még ma sem ismerjük pontosan, a rezsim igyekezett eltüntetni a nyomokat, két bűnöst is "feltálaltak" a közvéleménynek. Most felelevenítjük ezt a sötét, kegyetlen, Brenner János bátorsága, kiállása, megtörhetetlen hite miatt mégis felemelő történetet. Hegedüs Géza bomlasztott, jelentett, a III/III-hoz is beajánlották – ma iskola viseli a nevét
„Kijelentette, hogy [...] elérkezettnek látja az időt arra, hogy az emigrációval foglalkozó hivatalos szerveink fokozzák azt a bomlási folyamatot, amely jelen esetben az angliai emigrációnál is megindult. [...] Közölte, hogy az említett irányba már tett is lépéseket.” Hegedüs Géza író ügynöki feladata a londoni magyar emigráció bomlasztása, megfigyelése volt. Ennek eleget is tett, még könyvet is írt a témában. Bár munkájával elégedettek voltak a hírszerzésnél, 1964-ben kizárták, mert hasznosabbnak vélték Magyarországon bevetni. Ezért javasolták átadását a III/III-nak. Hegedüs Géza rosszindulatú jelentéseket tett Ignotus Pálról, Faludy Györgyről, amúgy a Kádár-rendszer minden kiváltságát élvezte. Ma általános iskola viseli a nevét. 
